Adatok
ortézis
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Amiről Ré írt, az engem is nagyon tud idegesíteni és vele együtt én is várom tőletek a tökéletes ellenszert. Az oké, ha valaki a seggembe mászik, nekem meg fékeznem kell előtte hirtelen, akkor ő lesz a hibás, de attól még nekem is macera az egész. Ráfékezni még ennél is…..
ortézis
2012.04.15 07:07:50
@jelentéktelen alak:
Igen, igazad ven, általában úgy szoktam megállni, hogy üresbe teszem a kocsit, lassítok, majd fékezek, és az urolsó pillanatban jön az egyes, hogy ha eljön az ideje, kapkodás nélkül indulhassak... Néha viszont kikerülhetetlen a fék használata.
Az előző kisautómat már egészen ügyesen "bejárattam", de most éppen "új" autóm van, új kéziberendezéssel. Ez egy kicsit szorosabb - szóval tanulnom kell. Valószínűleg az én gyakorlatlanságom az oka, hogy induláskor nem mindig találom el, hogy milyen gyorsan engedjem fel a kuplungot, vagy mennyi gázt adjak, ezért így is előfordul a visszagurulás vagy rosszabb esetben, hogy lefullad a motor. Különben (éppen ezért) ismét kitettem a "T" betűt. Mellesleg megjegyzen, ennek csak annyi következményét látom, hogy - hiába megyek a megengedett legnagyobb sebességgel az utakon - minden kocsi ész nélkül meg akar előzni, ha lehet, ha nem.
(Nehogy má' egy tanuló, béna szőke nő mögött kelljen haladniuk!) :)
Azt már elhatároztam, hogy senki "ego"-ja miatt nem fogom veszélybe sodorni magam, de néha így is nehéz kikerülni a tragédiát.
Éppen tegnap történt, hogy Pestlőrincen megálltam a full pirosnál, hogy átengedjem a zebrán átkelő gyalogosokat. Mögülem egy merci kivágott, át a zebrán, és hogy el ne üsse az átkelőket, közben majdnem nekiment a szemközti sávban szabályosan várakozó kocsinak. Csak kívánni tudtam, hogy hamar érjen oda, ahova siet, és maradjon távol az utaktól sokáig!
Igen, igazad ven, általában úgy szoktam megállni, hogy üresbe teszem a kocsit, lassítok, majd fékezek, és az urolsó pillanatban jön az egyes, hogy ha eljön az ideje, kapkodás nélkül indulhassak... Néha viszont kikerülhetetlen a fék használata.
Az előző kisautómat már egészen ügyesen "bejárattam", de most éppen "új" autóm van, új kéziberendezéssel. Ez egy kicsit szorosabb - szóval tanulnom kell. Valószínűleg az én gyakorlatlanságom az oka, hogy induláskor nem mindig találom el, hogy milyen gyorsan engedjem fel a kuplungot, vagy mennyi gázt adjak, ezért így is előfordul a visszagurulás vagy rosszabb esetben, hogy lefullad a motor. Különben (éppen ezért) ismét kitettem a "T" betűt. Mellesleg megjegyzen, ennek csak annyi következményét látom, hogy - hiába megyek a megengedett legnagyobb sebességgel az utakon - minden kocsi ész nélkül meg akar előzni, ha lehet, ha nem.
(Nehogy má' egy tanuló, béna szőke nő mögött kelljen haladniuk!) :)
Azt már elhatároztam, hogy senki "ego"-ja miatt nem fogom veszélybe sodorni magam, de néha így is nehéz kikerülni a tragédiát.
Éppen tegnap történt, hogy Pestlőrincen megálltam a full pirosnál, hogy átengedjem a zebrán átkelő gyalogosokat. Mögülem egy merci kivágott, át a zebrán, és hogy el ne üsse az átkelőket, közben majdnem nekiment a szemközti sávban szabályosan várakozó kocsinak. Csak kívánni tudtam, hogy hamar érjen oda, ahova siet, és maradjon távol az utaktól sokáig!
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Régóta foglalkoztat már, hogy a KRESZ-tanfolyamon miért nem oktatják (anno nekem sem hívták fel a figyelmemet erre), hogy a rokkantak számára ún. "kézivezérlésre" átalakított autók vezetés mennyivel bonyolultabb, mint a hagyományos gépkocsié.
Én már 3 éve ilyen autót vezetek, és a legnagyobb problémám, amikor lejtőn kell megállnom és elindulnom. Főleg, mert a legtöbb autós nagyon közel áll meg mögöttem, és - persze - dudakoncert kísér szinte minden elindulást.
Mert nem vagyok Siva, tehát az 1 használható lábam mellett csak 2 kezem van. Az indulás így néz ki: bal lábam a kuplungon, jobb kéz a kormány melletti kart nyomja fékezés céljából. Amikor a lámpa kizöldül, EL KELL ENGEDNEM A FÉKET, hogy sebességbe tegyem az autót, következésképp az a fizika törvényeinek megfelelően a elkezd hátra gurulni. Nos, ekkor melegetik sűrűn szegény Édesanyámat.
A kocsim hátsó szélvédőjén jól láthatóan kint van egy martica, amely figyelmezteti autóstársaimat, hogy rokkant lévén nehezebben vezetek, az "egykezes" (másikkal a kormányt fogom) fék-sebességváltás-gáz navigáció következtében lassúbbak a reakciók. Éppen ezért hagyok nagy követési távolságot az előttem lévőhöz képest, és várnám el, hogy nem másszanak a nyakamba. Ezt a "szemfüles kollégák" oly módon használják ki, hogy ferdén befurakodnak elém (jobbról - esetenként a buszsávból vagy leállósávból előzve), ezzel súlyos balesetveszélyt idéznek elő.
Én is elgondolkodtam már azon, hogy egyszer hagyom, hogy megtörténjen a "baleset", de nem szeretném senki testi épségét "pedagógiai okokból" veszélyeztetni, és - különban is! - szükségem van a kocsimra.
Kérem hát autóstársaimat, legyenek tekintettel a mozgássérültekre, akikneka más számára hétköznapi dolgok is gondot okozhatnak!
Köszönöm, hogy elolvasták!