Adatok
gzsolt001
0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Fejezetek a Fehérvári út 70. épületének történetéből
Az épületeknek is története van. Igen gazdag múlttal rendelkezik Budapesten a Fehérvári út 70. szám alatti épület, amely ugyan gyárnak épült, de az első világháborútól napjainkig számtalan szállal kapcsolódott a honvédelem ügyéhez is, falai…..
gzsolt001
2024.01.19 11:12:02
Nagyon komoly tanulmány, gratulálok. Annyi pici kiegészítéssel élnék, hogy Geiger Imrét nem 1954-ben, hanem 1950. május 10-én végezték ki. Anyai nagyapám abban az időben volt a Szerszámosztály vezetője a vállalatnál, a per hatására később ő is elvesztette az állását.
Az örmény-grúz határvidéken a Kaukázus hegyei között megbúvó Debed kanyont egyelőre még nem érintette meg a tömegturizmus. Pedig a Tbiliszi és Jereván közötti autóút melletti vadregényes és ijesztő ipari romokkal színesített hegyes táj bővelkedik régi templomokban,…..
gzsolt001
2015.12.07 16:20:41
Erről beszéltem: www.google.hu/search?q=Guguti+border&espv=2&biw=1024&bih=667&tbm=isch&imgil=p8aaW4acvsEEwM%253A%253ByDuCbNkWayX5ZM%253Bhttps%25253A%25252F%25252Fjamesftravel.wordpress.com%25252F2014%25252F03%25252F20%25252Ftbilisi-georgia-to-yerevan-armenia-173-miles-3548-total%25252F&source=iu&pf=m&fir=p8aaW4acvsEEwM%253A%252CyDuCbNkWayX5ZM%252C_&usg=__7Yc_8l7zBTHapSOV2SgCV0clrM8%3D&ved=0ahUKEwiAiL7ohcrJAhUkJHIKHZPjBe0QyjcIJg&ei=LKNlVoDCBaTIyAOTx5foDg#imgrc=p8aaW4acvsEEwM%3A&usg=__7Yc_8l7zBTHapSOV2SgCV0clrM8%3D
A telefonfülkék 130 éves hazai történetében nem jött létre egy olyan típus, amelynek formai jegyei korszakoktól és rendszerektől függetlenül megmaradtak volna. A telefonfülkéink változó – időnként szedett-vedettnek, vagy igénytelennek tűnő – megjelenésében benne…..
gzsolt001
2012.04.01 16:04:06
@zsuzsa.frisnyak:
Kedves Zsuzsa!
Én is köszönöm az Ön válaszát. Nem vitaindítónak szántam a hozzászólásomat, azonban a teljesség igénye megkövetelné a korabeli európai helyzet felvázolását is.
Reagálásomban azért soroltam fel néhány európai főváros korabeli rotary-rendszerű előfizetői számát, hogy képet alkothassunk Magyarország helyzetével. Azt se felejtsük el, hogy hazánk vesztesként került ki az első világháborúból és az 1928-as - a vasútnál már 1924-ben elkezdődő - modernizálás másfél évtizedes késéssel tudott csak elindulni.
Én korabeli dokumentumokból (szakirodalmak, évkönyvek, előfizetői névsorok, reklám anyagok) dolgozok és nem népszövetségi statisztikákból. 1950-ig még nem létezett az ún. "Nagy- Budapest", ezért a 71.5 ezer előfizető igen is használható pontos adat az 1930-as évek közepén a fővárosnak cca. 1.050.000 lakosa volt, Bukarestnek 850.000, tehát nálunk minden 15. fővárosinak volt saját vonala, amíg a nyertes Román Királyság fővárosában minden 283. lakos rendelkezett előfizetéssel. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy vidéken más volt a helyzet, valamint azzal hogy az előfizetés díja és a készülék ára meglehetősen magas volt és hogy bizonyos társadalmi csoportok,elsősorban (bankárok, földbirtokosok, kereskedők, politikusok, színészek stb.) tehették meg, hogy előfizetéssel és saját készülékkel rendelkezzenek. Helyzetünk azonban a két világháború között nem volt semmivel sem rosszabb, mint a nagy európai átlag. "Telefonfejlesztés állami elhanyagolásáról" beszélni a két világháború közötti időben szerény véleményem szerint részben minden szakmaiságot nélkülöző kijelentés, másrészt sértő a: Kereskedelemügyi M. Kir. Minisztérium, a Magyar Királyi Posta, valamint annak kísérleti állomása, továbbá a már említett hazai gyártók kutató és fejlesztő állományában lévő valamennyi dolgozó emlékére nézve.
Kedves Zsuzsa!
Én is köszönöm az Ön válaszát. Nem vitaindítónak szántam a hozzászólásomat, azonban a teljesség igénye megkövetelné a korabeli európai helyzet felvázolását is.
Reagálásomban azért soroltam fel néhány európai főváros korabeli rotary-rendszerű előfizetői számát, hogy képet alkothassunk Magyarország helyzetével. Azt se felejtsük el, hogy hazánk vesztesként került ki az első világháborúból és az 1928-as - a vasútnál már 1924-ben elkezdődő - modernizálás másfél évtizedes késéssel tudott csak elindulni.
Én korabeli dokumentumokból (szakirodalmak, évkönyvek, előfizetői névsorok, reklám anyagok) dolgozok és nem népszövetségi statisztikákból. 1950-ig még nem létezett az ún. "Nagy- Budapest", ezért a 71.5 ezer előfizető igen is használható pontos adat az 1930-as évek közepén a fővárosnak cca. 1.050.000 lakosa volt, Bukarestnek 850.000, tehát nálunk minden 15. fővárosinak volt saját vonala, amíg a nyertes Román Királyság fővárosában minden 283. lakos rendelkezett előfizetéssel. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy vidéken más volt a helyzet, valamint azzal hogy az előfizetés díja és a készülék ára meglehetősen magas volt és hogy bizonyos társadalmi csoportok,elsősorban (bankárok, földbirtokosok, kereskedők, politikusok, színészek stb.) tehették meg, hogy előfizetéssel és saját készülékkel rendelkezzenek. Helyzetünk azonban a két világháború között nem volt semmivel sem rosszabb, mint a nagy európai átlag. "Telefonfejlesztés állami elhanyagolásáról" beszélni a két világháború közötti időben szerény véleményem szerint részben minden szakmaiságot nélkülöző kijelentés, másrészt sértő a: Kereskedelemügyi M. Kir. Minisztérium, a Magyar Királyi Posta, valamint annak kísérleti állomása, továbbá a már említett hazai gyártók kutató és fejlesztő állományában lévő valamennyi dolgozó emlékére nézve.
gzsolt001
2012.04.01 20:30:48
Tisztelt Zsuzsa!
Öntől idézek:
"A korszakban készültek azonban újabb, modernebb telefonfülke tervek is. A modernebb fülkék közül a Faragó és Társa által tervezett telefonfülke már reklámhordozó felülettel is rendelkezett. A Magyar Posta az új típusú fülkéket Budapest belvárosába telepítette, magától értetődően a régebbi típust nem számolta fel. A reklám elhelyezése a postának bevételt jelentett. A frekventált helyen álló régebbi stílusú telefonfülkék hátsó oldalát értékesítették."
A pontosság kedvéért a köztéri telefonfülkék felállításának jogát a Magyar Telefonautomata Rt. (Matart)nyerte el 1927-ben. Ők írtak ki pályázatot a telefonfülkék megtervezésére. Az Ön által írt új, illetve régebbi típusú és stílusú elnevezés használata önkényes és pontatlan. Amit "új típusú" fülkének nevez ki az ugyanazon a tenderen benyújtott pályázat volt amely ugyan nem nyert, azonban felállításra került belőlük néhány darab. A tervező iroda nevét is pontatlanul szerepelteti, az helyesen a Haas és Somogyi speciális üveg-, vasszerkezetek gyára Rt. volt. Faragó és Társa cégről nincsen tudomásom. Az Ön által régebbi típusú, illetve stílusú telefonfülke, amelyet Matart-fülkének is neveznek nyerte meg a pályázatot. Ez utóbbi tervezője a Farkas és Társa nevű cég volt, amely típust újra gyártásba vette a Tungsram-Schréder Rt. Más, a reklám elhelyezéséből a posta kapta a legkisebb percentet (8%), a hirdetést szervező cég (Budapesti Hirdető Vállalat) és a már említett Magyar Telefonautomata Rt. osztozott a nagyobb bevételen. Ajánlom figyelmébe Szabó Attila levéltáros kolléga kiváló tanulmányát:
www.natarch.hu/archivnet/old/rovat/cikk.phtml?cikk_kod=195
További idézet a cikkéből:
"Elérkeztünk 1945-be. A szétlőtt Kiskörúton vagyunk, a Kálvin tér mellett. Kifosztott, kitört üvegű, de még talpán álló telefonfülke a romok között".
Az ostrom alatt valamennyi budapesti telefonfülke megsérült. A kibombázott ház előtt álló telefonfülkét senki nem fosztotta ki, a benne lévő készüléket a posta központ javítóműhelyébe vitték
felújításra. A fülke üvegét sem holmi vandálok intézték el, hanem a légnyomás. Semmi arra utaló adat nincs, hogy az ostrom alatt vagy után bármelyik katonaságból, vagy akár a civilek közül telefonkészüléket rabolt volna el. A háború utáni újrakezdés hangulatára idéz egy Örkény István egyperces novellából, de sajnos azt is pontatlanul. Ne dőljön be az internet világában tévesen szereplő adatoknak, idézeteknek! Özvegy Varsányiné vállalja az egérírtást hozott szalonnával :)
Öntől idézek:
"A korszakban készültek azonban újabb, modernebb telefonfülke tervek is. A modernebb fülkék közül a Faragó és Társa által tervezett telefonfülke már reklámhordozó felülettel is rendelkezett. A Magyar Posta az új típusú fülkéket Budapest belvárosába telepítette, magától értetődően a régebbi típust nem számolta fel. A reklám elhelyezése a postának bevételt jelentett. A frekventált helyen álló régebbi stílusú telefonfülkék hátsó oldalát értékesítették."
A pontosság kedvéért a köztéri telefonfülkék felállításának jogát a Magyar Telefonautomata Rt. (Matart)nyerte el 1927-ben. Ők írtak ki pályázatot a telefonfülkék megtervezésére. Az Ön által írt új, illetve régebbi típusú és stílusú elnevezés használata önkényes és pontatlan. Amit "új típusú" fülkének nevez ki az ugyanazon a tenderen benyújtott pályázat volt amely ugyan nem nyert, azonban felállításra került belőlük néhány darab. A tervező iroda nevét is pontatlanul szerepelteti, az helyesen a Haas és Somogyi speciális üveg-, vasszerkezetek gyára Rt. volt. Faragó és Társa cégről nincsen tudomásom. Az Ön által régebbi típusú, illetve stílusú telefonfülke, amelyet Matart-fülkének is neveznek nyerte meg a pályázatot. Ez utóbbi tervezője a Farkas és Társa nevű cég volt, amely típust újra gyártásba vette a Tungsram-Schréder Rt. Más, a reklám elhelyezéséből a posta kapta a legkisebb percentet (8%), a hirdetést szervező cég (Budapesti Hirdető Vállalat) és a már említett Magyar Telefonautomata Rt. osztozott a nagyobb bevételen. Ajánlom figyelmébe Szabó Attila levéltáros kolléga kiváló tanulmányát:
www.natarch.hu/archivnet/old/rovat/cikk.phtml?cikk_kod=195
További idézet a cikkéből:
"Elérkeztünk 1945-be. A szétlőtt Kiskörúton vagyunk, a Kálvin tér mellett. Kifosztott, kitört üvegű, de még talpán álló telefonfülke a romok között".
Az ostrom alatt valamennyi budapesti telefonfülke megsérült. A kibombázott ház előtt álló telefonfülkét senki nem fosztotta ki, a benne lévő készüléket a posta központ javítóműhelyébe vitték
felújításra. A fülke üvegét sem holmi vandálok intézték el, hanem a légnyomás. Semmi arra utaló adat nincs, hogy az ostrom alatt vagy után bármelyik katonaságból, vagy akár a civilek közül telefonkészüléket rabolt volna el. A háború utáni újrakezdés hangulatára idéz egy Örkény István egyperces novellából, de sajnos azt is pontatlanul. Ne dőljön be az internet világában tévesen szereplő adatoknak, idézeteknek! Özvegy Varsányiné vállalja az egérírtást hozott szalonnával :)
gzsolt001
2012.04.24 08:45:55
Semmi gond kedves Zsuzsa. A tények makacs dolgok. A gond mindössze annyi, hogy Ön bár történész, de cikke meglehetősen bulvárosra sikeredett. Ez utóbbira jellemző a bombasztikus és minden tényszerűséget nélkülöző állítások tömkelege. Elismerem munkásságát, amelyet a közlekedéstörténet terén fejtett ki, de a suszter maradjon a kaptafánál, vagy ha már más vizekre evez, nem árt alapvető forrásművekkel tisztában lenni, illetve személyesen is kutatni a témában. Én ezt teszem hobbiból immáron bő egy évtizede.
A telefonfülkék 130 éves történetéről írni nem lehet, hiszen az első nyilvános, pénzbeszedő készülékkel ellátott fülkét 1901-ben állították fel a Keleti p.u. területén - ellentétben a wikipédia állításával.
(hu.wikipedia.org/wiki/Telefon). Elég csak megnézni egy korabeli előfizetői névsort.
A karikatúrán bemutatott beltéri faházas telefon - egy eredeti példányát a Postamúzeum - jelenleg költözés alatt vannak - tulajdonában hamarosan meg lehet tekinteni az új kiállítóhelyükön a Benczúr- házban (egykori Egyedi-palota. Ez utóbbira is csak annyi információt tudnak közölni, hogy "századfordulós" darab. A mindenki számára hozzáférhető nyilvános fülkéket meg külön kellene választani azon beltéri telefonfülkéktől, (pl. Országház, egyes szállodák stb.)amelyek csak a kiváltságosok számára voltak használhatók. Ezekben általában nem pénzbeszedő készülékek voltak a kezdeti időkben. Az 1912-13 körül elkészült 'Párisi Udvarban' (Brudern-ház) lévő telefonfülkék anyaga pedig nem fa, hanem vasöntvény. Legalábbis az én személyes vizsgálódásom alapján a váza egyértelműen vasszerkezet.
A telefonfülkék 130 éves történetéről írni nem lehet, hiszen az első nyilvános, pénzbeszedő készülékkel ellátott fülkét 1901-ben állították fel a Keleti p.u. területén - ellentétben a wikipédia állításával.
(hu.wikipedia.org/wiki/Telefon). Elég csak megnézni egy korabeli előfizetői névsort.
A karikatúrán bemutatott beltéri faházas telefon - egy eredeti példányát a Postamúzeum - jelenleg költözés alatt vannak - tulajdonában hamarosan meg lehet tekinteni az új kiállítóhelyükön a Benczúr- házban (egykori Egyedi-palota. Ez utóbbira is csak annyi információt tudnak közölni, hogy "századfordulós" darab. A mindenki számára hozzáférhető nyilvános fülkéket meg külön kellene választani azon beltéri telefonfülkéktől, (pl. Országház, egyes szállodák stb.)amelyek csak a kiváltságosok számára voltak használhatók. Ezekben általában nem pénzbeszedő készülékek voltak a kezdeti időkben. Az 1912-13 körül elkészült 'Párisi Udvarban' (Brudern-ház) lévő telefonfülkék anyaga pedig nem fa, hanem vasöntvény. Legalábbis az én személyes vizsgálódásom alapján a váza egyértelműen vasszerkezet.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz