Regisztráció Blogot indítok
Adatok
SteelMan

0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Sajnos elérkezett az idei tekerések utolsó fejezete. Tegnap kimentünk Ferivel Hortobágyra. Azért mondom, hogy vége a szezonnak, mert akármilyen szépen süt a nap, amint jön egy kis felhő, vagy fák adta árnyék, azonnal meg lehet fagyni. Éppen ezért is mentünk végül Létavértes…..
Üdvözlet minden kedves Olvasómnak! Mindig is rendelkeztem kerékpárral, kisebb koromban természetesen kemping és BMX, majd később MTB. Egészen 2008-ig csak arra használtam, hogy néha elmenjek vele ide-oda, haverokig, boltba, ilyesmi. 2003-2007 között autóm is volt, de 2007 végén…..
SteelMan 2012.03.04 12:45:31
Én szinte mindig kerékpárral közlekedek, már gyerekkorom óta. Kb. 10 éves koromban kaptam egy BMX-et azzal kezdtem el a kerékpározást. Utána még volt egy montim ami már rég leszolgálta az idejét, most meg 3 kerékpárom van jelenleg, egyik most nem működőképes.

15-16 éves lehettem amikor komolyabban elkezdtem érdeklődni a kerékpározás után, és elindultam első túráimra, amikre sajnos már nem emlékszem. Nekem is volt olyan (2005-2006) mikor a Debrecen - Józsa - Debrecen távot ami kb. 20km tőlünk úgy tettem meg első alkalommal, hogy alig vártam már mikor érek ki élve Józsára olyan 14-es átlaggal, de amikor megérkeztem örültem, és tudatosult bennem az is, hogy haza is kellene menni!:)
Hazaérkezéskor hulla fáradt voltam, sok volt akkor ez a táv, bármennyire is hihetetlen.

Ezek után volt több nagyobb túrám is amit most nem részleteznék, de szépen haladtam az edzettségi fokokon felfelé, most már azt kell mondjam "elmebeteg, vadállat, őrült" minden voltam már a haverok, túratársak szemében egy két túra tempója miatt.:)

Marghita nekem is nagyon bejött, talán 2008-ban voltam ott elsőnek túrázni, akkor még az út minősége is sokkal jobb volt mint 2011-ben. Legalább 5-ször jártam ott, egyedül, és a túratársammal Gergővel is. Szép város, bár a bevezető szakasz az eléggé elhanyagolt, falura emlékeztető....

Mikor elsőnek voltam ott az a 148 km nagyon fárasztó volt, egy örökkévalóságnak tűnt míg odaértem Létavértesre is, mert 20 km-es szél is volt legalább, és nem haladtam sehova, és az edzettségem sem volt megfelelő egy hasonló túrához, de valamikor el kellett kezdeni.

Határátlépés után láttam a hegyeket, ahogy átértem a határon megkezdődött egy akkor még nagyon keménynek számító emelkedő a számomra. Mire elértem Székelyhid-ig azt hittem megőrülök a szembe széltől. Ebben a kis városban egy út visz fel Marghita fele ami macskaköves 150 méter szakaszon, kb 6-8%-os emelkedő, ez is betett rendesen meg is álltam a tetején:)

Utána is volt sok emelkedő, pár kisebb falu, és a végcél Marghita volt. Odaértem Marghitára, és körbenéztem, majd jöttem hazafelé. Hazafele kínszenvedés volt, mert miért ne lett volna akkor is szembe szél, csak sokkal nagyobb mint odafelé:)

Annyira elfáradtam akkor, hogy 2 hétig nem is akartam látni a kerót, de amikor hazaértem végre örültem, mert teljesítettem a túrát!

Az út minősége 2011 Július körül egyenesen borzasztó volt, 5-20 cm széles, és 2-5 cm mély kátyúk mindenütt, rossz útszél, és rossz közlekedési morál. Ennek ellenére mégis nagy élmény, és idén is meg fogom látogatni ezt a helyet!