Adatok
Heil Péter
0 bejegyzést írt és 25 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
„Én e szerencsét búsan ölelem; E tartományhoz, úgy rémlik, jogom van: Most alkalom hí föllépnem vele”
A történet tényleg hasonlít kissé a Hamletre. A külső és belső harcokban lassan felőrlődött, kivérzett, jobb sorsra érdemes Nemzeti Fejlesztési…..
Heil Péter
2013.08.14 11:17:08
@roli101:
A véleményéhez hasonlókat én is sokat hallok, és tény: nem ilyen lovat akartunk. Mégis azt mondom: ha úgy érzi, van lehetősége fejleszteni, ne hagyja ki a lehetőséget.
Vegye igénybe szakember (pályázatíró) segítségét. A versenyépességi támogatások (GOP) jelenleg az egyik legjobban működő támogatási forma. A szabálytalanságok nem a semmiből lesznek. Ha ellenáll a kísértésnek, hogy "okosba'" oldjon meg dolgokat, szerintem érdemes próbálkozni. A 25.000 vállalkozói projekt többsége azért rendben megvalósul.
A véleményéhez hasonlókat én is sokat hallok, és tény: nem ilyen lovat akartunk. Mégis azt mondom: ha úgy érzi, van lehetősége fejleszteni, ne hagyja ki a lehetőséget.
Vegye igénybe szakember (pályázatíró) segítségét. A versenyépességi támogatások (GOP) jelenleg az egyik legjobban működő támogatási forma. A szabálytalanságok nem a semmiből lesznek. Ha ellenáll a kísértésnek, hogy "okosba'" oldjon meg dolgokat, szerintem érdemes próbálkozni. A 25.000 vállalkozói projekt többsége azért rendben megvalósul.
Tudható volt, hogy be fog következni, így meglepve igazából senki sem lehet. A kormány április 18-i határozata csupán megerősítette saját, decemberi döntését. A szöveg nem fogalmaz világosan, de olybá tűnik, hogy hosszan tartó, súlyos betegség után 2014. január…..
Heil Péter
2013.04.29 09:45:34
@Csacsa55:
Egy sor kiváló megjegyzés van a hozzászólásban - úgyhogy akár szívesen folytatnám az eszmecserét egy alkalmasabb felületen. :-)
De a lényegre azért reagálnék:
1., Egyetértek: hatékony intézményrendszert szerintem is úgy lehetne építeni, ha az egész rendszer struktúráját és filozófiáját minél messzebb vinnénk a "standard" államigazgatástól, minél közelebb a piaci szféra működéséhez. És ebben kifejezetten beleértem piaci szervezetek bevonását is, pl. közreműködői feladatokra. (Az 2014-2020-as új EU rendeletek szerintem kifejezetten ösztönzik az ilyen típusú megoldásokat).
2., Az NFÜ-n belüli koordinációt valóban javítani kellett volna. Ez tényleg komoly probléma volt. Ettől eltekintve a 2006-os változtatás - szerintem - bizonyosan jó lépés volt.
3., Az KSz-ek szintjén elég eltérő vegyesek a tapasztalatok. Óriási pozitív változást hozott a NIF ZRt és a MAG ZRt (lásd: piaci alapon működő közreműködők) megjelenése. A regionális struktúrák felszámolása ismét ordító stratégiai hiba, sőt bűn. Erről is írtam korábban. A humán terület 2006 után túl nagy önállóságot kapott, és nem jól élt vele. A környezetvédelem pedig nem állt át arra jóval teljesítőképesebb működési módszerre, amit a közlekedés a NIF-fel egyébként kiválóan bemutatott.
Ami az IH-KSz viszonyt illeti: a jóváhagyásokat én úgy iktatnám ki, hogy a támogatási döntést - ha nem közvetlenül a kormány dönt - is delegálnám a közreműködőre. Részben a gyorsítás érdekében, de azért is, hogy ne legyenek olyan botrányszagú esetek, mint nem olyan régen a kutatás-fejlesztési pályázatok körül. (hvg.hu/gazdasag/20130206_Kormanykozeli_cegeknek_stoppoljak_az_unio)
Egy sor kiváló megjegyzés van a hozzászólásban - úgyhogy akár szívesen folytatnám az eszmecserét egy alkalmasabb felületen. :-)
De a lényegre azért reagálnék:
1., Egyetértek: hatékony intézményrendszert szerintem is úgy lehetne építeni, ha az egész rendszer struktúráját és filozófiáját minél messzebb vinnénk a "standard" államigazgatástól, minél közelebb a piaci szféra működéséhez. És ebben kifejezetten beleértem piaci szervezetek bevonását is, pl. közreműködői feladatokra. (Az 2014-2020-as új EU rendeletek szerintem kifejezetten ösztönzik az ilyen típusú megoldásokat).
2., Az NFÜ-n belüli koordinációt valóban javítani kellett volna. Ez tényleg komoly probléma volt. Ettől eltekintve a 2006-os változtatás - szerintem - bizonyosan jó lépés volt.
3., Az KSz-ek szintjén elég eltérő vegyesek a tapasztalatok. Óriási pozitív változást hozott a NIF ZRt és a MAG ZRt (lásd: piaci alapon működő közreműködők) megjelenése. A regionális struktúrák felszámolása ismét ordító stratégiai hiba, sőt bűn. Erről is írtam korábban. A humán terület 2006 után túl nagy önállóságot kapott, és nem jól élt vele. A környezetvédelem pedig nem állt át arra jóval teljesítőképesebb működési módszerre, amit a közlekedés a NIF-fel egyébként kiválóan bemutatott.
Ami az IH-KSz viszonyt illeti: a jóváhagyásokat én úgy iktatnám ki, hogy a támogatási döntést - ha nem közvetlenül a kormány dönt - is delegálnám a közreműködőre. Részben a gyorsítás érdekében, de azért is, hogy ne legyenek olyan botrányszagú esetek, mint nem olyan régen a kutatás-fejlesztési pályázatok körül. (hvg.hu/gazdasag/20130206_Kormanykozeli_cegeknek_stoppoljak_az_unio)
Heil Péter
2013.04.29 20:13:23
@unionista:
A többszintű kormányzás a kohéziós politikai egyik többé-kevésbé kötelező kelléke. Annak konkrét formája azonban - így pld. a döntés egy esetleges föderatív berendezkedésről - szigorúan nemzeti ügy.
1996 és 2010 között a regionalizmus Magyarországon viszonylag folyamatosan erősödött, talán mindenekelőtt épp a fejlesztéspolitika területén. A közvetlen választói legitimációval is bíró regionális közigazgatási szint megalkotásához 2/3-os döntésekre lett volna szükség. A baloldal vonatkozó javaslatait a FIDESZ nem szavazta meg - ellenben, amikor hatalomra került, különösebb konzultáció nélkül szétrombolt nagyjából mindent, ami addig felépült.
Amint már többször megírtam, nagy hibának tartom ezt is. (Gondolkodjunk el pl. csak azon, hogy miért is jobb a regionális operatív programok teljesítménye az ágazati programokénál?) A területi elv a kohéziós politika 2014 utáni időszakában Európában erősödni fog. Nálunk nem, nekünk ebben is az ár ellen kell úszni. Kérdés, minek?
A többszintű kormányzás a kohéziós politikai egyik többé-kevésbé kötelező kelléke. Annak konkrét formája azonban - így pld. a döntés egy esetleges föderatív berendezkedésről - szigorúan nemzeti ügy.
1996 és 2010 között a regionalizmus Magyarországon viszonylag folyamatosan erősödött, talán mindenekelőtt épp a fejlesztéspolitika területén. A közvetlen választói legitimációval is bíró regionális közigazgatási szint megalkotásához 2/3-os döntésekre lett volna szükség. A baloldal vonatkozó javaslatait a FIDESZ nem szavazta meg - ellenben, amikor hatalomra került, különösebb konzultáció nélkül szétrombolt nagyjából mindent, ami addig felépült.
Amint már többször megírtam, nagy hibának tartom ezt is. (Gondolkodjunk el pl. csak azon, hogy miért is jobb a regionális operatív programok teljesítménye az ágazati programokénál?) A területi elv a kohéziós politika 2014 utáni időszakában Európában erősödni fog. Nálunk nem, nekünk ebben is az ár ellen kell úszni. Kérdés, minek?
Heil Péter
2013.04.29 20:27:49
@exposztor:
Igen, nagyon jó észrevétel, hogy a fejlesztési feladatokat ellátó irányító hatóságok és a "hagyományos" minisztériumi funkciókat ellátó szervezeti egységek közötti súrlódások - még tárcákon belül - a 2006 előtti decentralizált struktúrákban is megvoltak.
Az NFÜ az elmúlt években - a kormányzaton belül - rengeteg kritikát kapott azért, mert a tárcákkal "nem tudott jól együttműködni". De épp a fenti megjegyzés mutatja, mennyire illuzórikus azt hinni, hogy az NFÜ kiiktatásával eltűnnek a majd az igazgatáson belüli konfliktusok is, legyen szó akár az erőforrásokért vívott küzdelemről, akár a jogi-intézményi nézeteltérésekről.
A fejlesztéspolitika a változásról szól - ami ellentétes az államigazgatás hagyományos, stabilitásra törekvő kultúrájával. Az NFÜ-modell legnagyobb erénye az volt, hogy ezt a változást hatékonyan tudta képviselni a kormányzati döntéshozatalban.
Igen, nagyon jó észrevétel, hogy a fejlesztési feladatokat ellátó irányító hatóságok és a "hagyományos" minisztériumi funkciókat ellátó szervezeti egységek közötti súrlódások - még tárcákon belül - a 2006 előtti decentralizált struktúrákban is megvoltak.
Az NFÜ az elmúlt években - a kormányzaton belül - rengeteg kritikát kapott azért, mert a tárcákkal "nem tudott jól együttműködni". De épp a fenti megjegyzés mutatja, mennyire illuzórikus azt hinni, hogy az NFÜ kiiktatásával eltűnnek a majd az igazgatáson belüli konfliktusok is, legyen szó akár az erőforrásokért vívott küzdelemről, akár a jogi-intézményi nézeteltérésekről.
A fejlesztéspolitika a változásról szól - ami ellentétes az államigazgatás hagyományos, stabilitásra törekvő kultúrájával. Az NFÜ-modell legnagyobb erénye az volt, hogy ezt a változást hatékonyan tudta képviselni a kormányzati döntéshozatalban.
Véget ért az EU-csúcs, és megszületett a megállapodás az Európai Unió költségvetéséről, és azon belül a fejlesztési támogatások sorsáról is. A magyar kormányfő ünnepel, és azt mondja, végül jól jártunk. Valóban így van-e?
Orbán Viktor szerint „soha…..
Heil Péter
2013.02.11 08:47:31
@Együtt 2014 különítmény:
A kohéziós politika - nagy szerencsénkre - nem gyengül, sőt, igazából erősödik. A közösség most már a gazdaságpolitikája egyik pilléreként tekint rá. "Ennek az árát fizetjük" majd a támogatási szabályok megváltozásával. (EU 2020, eredménykötöttség, támogatás előzetes és utólagos feltételessége).
Jelentős átalakulás lesz, de az végső soron a mi érdekeinket szolgálja.
Az, hogy kritizálják kis, a hét évenkénti harc része. Ez az egyik legjelentősebb kiadási tétel, így aki spórolni akar, annak muszáj belekötnie. Pl. a briteknek, stb. De, a kohéziós politikára is igaz, hogy ami nem öli meg, az megerősíti.
A kohéziós politika - nagy szerencsénkre - nem gyengül, sőt, igazából erősödik. A közösség most már a gazdaságpolitikája egyik pilléreként tekint rá. "Ennek az árát fizetjük" majd a támogatási szabályok megváltozásával. (EU 2020, eredménykötöttség, támogatás előzetes és utólagos feltételessége).
Jelentős átalakulás lesz, de az végső soron a mi érdekeinket szolgálja.
Az, hogy kritizálják kis, a hét évenkénti harc része. Ez az egyik legjelentősebb kiadási tétel, így aki spórolni akar, annak muszáj belekötnie. Pl. a briteknek, stb. De, a kohéziós politikára is igaz, hogy ami nem öli meg, az megerősíti.
Heil Péter
2013.02.12 00:12:42
@a pontosság kedvéért: Az "önrész", amire utal, nem csökken. 2007 óta 15% (főszabályként).
Heil Péter
2013.02.14 12:39:53
@a pontosság kedvéért:
Egyetértek, az ÁFA ügye valóban terítéken volt, és kiváló példa arra, hogy nem mindig csak a pénz számít. Igen, ez a kelet-európaiak közös sikere, ami nekünk különösen fontos.
A társfinanszírozás tudtommal nem volt komolyan terítéken. Ezért nem érthető, hogy miért ünnepelnénk.
A 28 állam a mostani 27 + Horvátország. Görögország = EL (Ellas), az ábrán mindjárt mellettünk. A rövidítések az EU-ban szokásos rövidítések, hely hiányában. :-)
A tagjelölt országok (megint csak SR, MN, MK, TR) és a potenciális tagjelöltek (BH, AL, KS) azért nem szerepelnek, mert másik költségvetési fejezetben vannak.
Az is természetes, hogy Orbán Viktor a maga számára előnyös indikátorokat emeli ki. Mindez azonban csak addig van rendben, amig a végkövetkeztetés is stimmel. Márpedig: az, hogy "még soha ekkora sikert nem értünk el", ebben a formában nem igaz.
A cikk egyébként nem "a negítavumokra", hanem a kohéziós politikára koncentrál, ahogy az összes korábbi elemzésem is ezen a blogon.
Egyetértek, az ÁFA ügye valóban terítéken volt, és kiváló példa arra, hogy nem mindig csak a pénz számít. Igen, ez a kelet-európaiak közös sikere, ami nekünk különösen fontos.
A társfinanszírozás tudtommal nem volt komolyan terítéken. Ezért nem érthető, hogy miért ünnepelnénk.
A 28 állam a mostani 27 + Horvátország. Görögország = EL (Ellas), az ábrán mindjárt mellettünk. A rövidítések az EU-ban szokásos rövidítések, hely hiányában. :-)
A tagjelölt országok (megint csak SR, MN, MK, TR) és a potenciális tagjelöltek (BH, AL, KS) azért nem szerepelnek, mert másik költségvetési fejezetben vannak.
Az is természetes, hogy Orbán Viktor a maga számára előnyös indikátorokat emeli ki. Mindez azonban csak addig van rendben, amig a végkövetkeztetés is stimmel. Márpedig: az, hogy "még soha ekkora sikert nem értünk el", ebben a formában nem igaz.
A cikk egyébként nem "a negítavumokra", hanem a kohéziós politikára koncentrál, ahogy az összes korábbi elemzésem is ezen a blogon.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség július 19-i ünnepségén Orbán Viktor az EU-támogatások felhasználásában elért sikereket sorolta, mondván: „dől a pénz” az országba. Szép lenne, ha így lenne. Csakhogy a jelenlévők a miniszterelnöktől és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség…..
Heil Péter
2012.07.27 16:27:17
@Margaret Alaine: Az operativ programok helyzeterol az NFU honlapon - kb. 2005 ota - naponta frissulo adatbazis talalhato. (Eredmenyek, "eljarasrendi lekerdezesek")
A nemzetkozi adatokhoz nehezebb hozzaferni. Nekunk is kulfoldrol van meg - de tobb egymastol fuggetlen, hiteles forrasbol. Ezek egyebken egybevagnak az NFU altal felhasznalt, a rendezvenyen bemutatott adatokkal.
Csak hat a magyarazat ...
A nemzetkozi adatokhoz nehezebb hozzaferni. Nekunk is kulfoldrol van meg - de tobb egymastol fuggetlen, hiteles forrasbol. Ezek egyebken egybevagnak az NFU altal felhasznalt, a rendezvenyen bemutatott adatokkal.
Csak hat a magyarazat ...
Az Európai Bizottság (EB) nemrég bejelentette: úgy értékeli, hogy a magyar kormány nem teljesítette korábbi vállalásait, és nem kezelte megfelelően a költségvetési hiányt. Bár 2011-ben és 2012-ben a deficit formálisan a 3%-os limit alatt marad, ez kizárólag egyszeri…..
Heil Péter
2012.01.24 10:17:33
@Hohó60:
Nem tudhatjuk, mit fog javasolni a Bizottság, és hogy döntene a tanács - a lehetséges következményekkel azonban tisztában kell lenni. Erről szól a cikk.
Tegnap olvastam egy elemzésben: lehetnek olyan tagállamok, amelyek egy felfüggesztésről szóló döntést esetleg azért nem támogatnának, mert tartanának attól, hogy legközelebb ők kerülnek sorra. Ebben is lehet valami. A magyar diplomácia láthatóan teljes erővel pörög. (Pl. Spindelegger nyilatkozat)
Másfelől: a túlzott deficit eljárás alá vont tagállamok közül a Bizottság most csak Magyarországot marasztalta el. Így mást most nem fenyeget veszély. Tehát: erősebbek lehetnek a hosszú távú megfontolások (lásd: politikák fenntartahtósága)
Nem tudhatjuk, mit fog javasolni a Bizottság, és hogy döntene a tanács - a lehetséges következményekkel azonban tisztában kell lenni. Erről szól a cikk.
Tegnap olvastam egy elemzésben: lehetnek olyan tagállamok, amelyek egy felfüggesztésről szóló döntést esetleg azért nem támogatnának, mert tartanának attól, hogy legközelebb ők kerülnek sorra. Ebben is lehet valami. A magyar diplomácia láthatóan teljes erővel pörög. (Pl. Spindelegger nyilatkozat)
Másfelől: a túlzott deficit eljárás alá vont tagállamok közül a Bizottság most csak Magyarországot marasztalta el. Így mást most nem fenyeget veszély. Tehát: erősebbek lehetnek a hosszú távú megfontolások (lásd: politikák fenntartahtósága)
Heil Péter
2012.01.24 19:49:09
@Akos75:
Nem, nem jelenti. Az összes fejlesztési támogatás 2/3-át adó ún. strukturális alapokat a döntés nem érintené. Amennyiben a felfüggesztés bekövetkezik, egyes - a cikkben megjelölt - területeken a pénz elvben elfogyhat. Ekkor a kormány dönthet, hogy az érintett pályázatoki kiírásokat leállítja, vagy továbbviszi az állami költségvetés terhére. Ha a leállítás mellett döntenének, azt bizonyára időben bejelentenék.
Nem, nem jelenti. Az összes fejlesztési támogatás 2/3-át adó ún. strukturális alapokat a döntés nem érintené. Amennyiben a felfüggesztés bekövetkezik, egyes - a cikkben megjelölt - területeken a pénz elvben elfogyhat. Ekkor a kormány dönthet, hogy az érintett pályázatoki kiírásokat leállítja, vagy továbbviszi az állami költségvetés terhére. Ha a leállítás mellett döntenének, azt bizonyára időben bejelentenék.
Heil Péter
2012.01.24 19:49:09
@Sir Galahad:
Nem, a kieső támogatás más forrásból nem pótolható. Maximum az lenne lehetséges, hogy a Kohéziós Alap forrásokat csoportosítjuk át a 7 éves fejlesztési terven (ÚMFT = Új Széchenyi Terv) keretén belül. Az érintett területeket az ábra tartalmazza. Ezt is azonban indokolni kellene, és "a túlzott deficit eljárás következményeinek kezelése" nem biztos, hogy megfelelő indok volna.
Ha a problémát egy befizetés visszatartásával próbálnánk meg megoldani, azon biztosan rajtavesztenénk. Pl. úgy, hogy az EU a következő lehetséges alkalommal "nettósítana", azaz a visszatartott összeget levonná a következő, nekünk járó átutalásból. Amiből akkor már azonnali likviditási gond is lehetne.
Nem, a kieső támogatás más forrásból nem pótolható. Maximum az lenne lehetséges, hogy a Kohéziós Alap forrásokat csoportosítjuk át a 7 éves fejlesztési terven (ÚMFT = Új Széchenyi Terv) keretén belül. Az érintett területeket az ábra tartalmazza. Ezt is azonban indokolni kellene, és "a túlzott deficit eljárás következményeinek kezelése" nem biztos, hogy megfelelő indok volna.
Ha a problémát egy befizetés visszatartásával próbálnánk meg megoldani, azon biztosan rajtavesztenénk. Pl. úgy, hogy az EU a következő lehetséges alkalommal "nettósítana", azaz a visszatartott összeget levonná a következő, nekünk járó átutalásból. Amiből akkor már azonnali likviditási gond is lehetne.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Az EU felzárkóztatási politika (kohéziós politka) egyik legnagyobb csapdahelyzete, hogy igen nehezen felmérhető, hogy a befektetéseknek mi az a haszna, ami egyébként nem jött volna létre. Ennek két oka van: az egyik a tervdokumentumok szakmai minősége (az ún. indikátorrendszer), a másik egyszerűen a közgazdaságtudomány, mint olyan.
Gazdasági fellendülés idején ez nem olyan nagy baj. Megy a szekér, növekedés van, mindenki jól érzi magát. Könnyű elhitetni, hogy a fejlesztéspolitika is sikeres. Amikor válság van, a fejlesztéspolitika önmagában nem tudja megfordítani a helyzetet. Ezt látjuk most.
Tény, hogy jópár éve, legalább 2009 óta, állami fejlesztési kiadás az EU-támogatásokon kívül lényegében nincs. Lényegében minden, ami manapság épül, EU-forrásból van. Sőt, a folyó kiadások egy része is. Ez nem jó, de még mindig jobb, mint ha nem lenne ez a pénz sem.
Évi 1000-1200 milliárd állami kiadásról beszélünk. Az nfu.hu honlapon megtalálható sokféle statisztika arról, hogy mi minden épült. Érdemes nézegetni, pl. mindenkinek a saját városára vonatkozóan.