Levaia 2012.11.02 12:25:54

@L. N. Peters:

Kicsit régen jártam már errefelé. :)

Teleki dilemmája kb az lehetett: Itt vannak a németek elmebeteg birodalmukkal és nyomasztó fölényükkel. Ráadásul szövetségesek vagyunk. Az angolok messze vannak, éppen elveszteni készülnek a világháborút. A franciák már le vannak győzve.
A közvélemény németbarát a revíziós politika eredményessége miatt.
Teleki ugyanakkor látja, Jugoszlávia az egyetlen kapu melyen át szabadon tartható a kapcsolat a szövetségesekkel, az egyoldalú német elkötelezettségnek beláthatatlan következményei lennének.
Szovjetunióról akkor még szó sem volt, áprilisban járunk, a Barbarossa csak júniusban indul, elképesztő sikerekkel az első 2 évben.

Mit lehetett volna tenni?
1.Átengedjük a németeket és részt veszünk a Jugoszlávia elleni fellépésben.
2.Ugyanezt, de feltételekkel - a trianoni határokon belül maradva - amint megvalósult
3. Nem engedjük át a németeket és nem veszünk részt az akcióban, hivatkozva az örökbarátsági szerződésre.

1. lehetőség: a magyar hadsereg a némettel együtt támadásba lendül, jó eséllyel kiváltva Nagy Britannia hadüzenetét - a Párizsi békében elveszítünk további területeket, nem csak a pozsonyi hídfőt.

2. lehetőség - ismertek a következmények.

3. lehetőség: a/ Horthy elmozdításával hatalomra segítik a németek Szálasit, így a nyilas uralom évekkel korábban kezdődik Magyarországon. Szó sincs korlátozott magyar részvételről a szovjetek ellen, így a későbbi következmények is gyászosabbak az országra nézve.
b/ A német diplomácia megbízhatatlan szövetségesként tekint Magyarországra, mivel kettőből 2 esetben megtiltotta a csapatok, utánpótlás áthaladását. Horthy marad, de német biztatásra Románia és Szlovákia hadat üzen, a Honvédséget annak rendje - s módja szerint helyrerakják. Nemrég indult be a Győri program, hatásai még kevéssé érződtek.
Amint a társadalom érzékelte, a román - szlovák megszállásnak a németek nem vetnek véget, a németbarátság eltűnik. A szovjet front közeledtével a magyar antifasiszta ellenállás nagyságrendekkel erőteljesebb lesz, mint valójában volt - nincs kormányzó, aki biztonsági szelepként működne, ellenben van szomszédos hadsereg megszállása korábbi szövetséges jóváhagyásával.

Következmény: az 1947-s békeszerződésben a revízió során megszerzett területeket megtarthatta az ország - mivel hivatalosan nem vett részt a háborúban! Hadüzenetet csak a Szu elleni akció után kaptunk a britektől. S mivel a történet szerint nem vettünk részt Jugoszlávia megszállásában, ellenben a románok, szlovákok megszálltak minket, így nem volt értelme a bécsi döntések felülvizsgálatának.

Levaia 2012.09.01 14:02:02

Kedves arrogáns, fogyatékkal élőktől irtózó, őket lenéző posztoló társaim kívánom, csapja le lábatokat a villamos, legyetek nyomorékká, kerüljetek olyan állapotba hogy át tudjátok élni a kiszolgáltatottságot.
Nem gonoszságból, hanem mert egyeseknek szükségük van megtapasztalni dolgokat. Akkor majd fogjátok értékelni a paralimpikonok teljesítményét.

Levaia 2012.08.21 09:05:00

@IGe:
A Német - Római Császárság az Ottók ideje alatt meglehetősen komoly képződmény volt, szó nem volt az általad említett korszak feudális széttagoltságáról. 1000 - 1250 között eltelt azért néhány év.

A poszthoz néhány észrevétel:
Magányos ember előzetes ismeretek nélkül valóban képtelen nagy dolgokra rábukkanni - viszont megfelelő személy nélkül az adott dolog nem jött volna létre, vagy nem úgy. Pl: Dzsingisz kán nélkül nincs Mongol Birodalom, Napóleon nélkül nincs győri csata - nomád hadi, francia technológiai fölény nélkül hiába nagy hadvezérek, úgy jártak volna mint Lucullus.

Ugyanakkor legitim trónörökös esetében hataloméhségről beszélni több mint ostobaság. Jogos örökséged ha valaki elvitatni akarja, te sem hagyod. Hogy akkoriban a háborút nem a diplomácia alkalmazása más eszközökkel, hanem gyakran maga a diplomácia megalapozása volt, hát e van. Istvánnak meg kellett szereznie tekintélyét - lásd: primogenitúra - szeniorátus útján öröklődik a hatalom?
Az állam kialakulásában sajnos a magyar elem játszotta a főszerepet. Nem rátelepedett az ittmaradt feudális struktúrákra, hanem kialakította a maga társadalmát, berendezkedését. Ha a szláv - avar - német elem lett volna létszámban meghatározó, szláv, germán vagy avar nyelvű nép lennénk - lásd: Bulgária. Szláv lakosság, török népnév.
Az ispánság magyar sajátosság, Angliában alakult ki hasonló, néhány évtizeddel később.
S igen, Géza és István kalibere kellett hozzá hogy Magyarország ma a nyugati kultúrkörhöz tartozik. Koppány is jó eséllyel keresztény európába vitte volna az országot, csak éppen a bizánci rítus szerint. Ugyanakkor nincs kizárva, nem történt-e volna meg később a latinra váltás. Vö: Bulgária, Morvaország mint példák.
Összemosni az ezredfordulót az Orbán - ellenességgel viszont több mint dőreség.

Levaia 2012.08.21 09:45:42

@Pékszakállú Henceg:
Tény, hívott be idegeneket, jelesül bajorokat. Viszont ellentétben az ideiglenesen itt állomásozó oroszokkal, azok a lovagok akik bejöttek Gizellával, jó magyar hazafikká váltak.
Segédcsapatok alkalmazása általánosan elterjedt volt akkor, nem csak nálunk.
Koronát kért a Vatikántól - nos, akkor nem így hívták. Koronát 3 helyről lehetett kérni - vagyis legitimálni a hatalmat: a pápától, bizánctól és a német római császártól. Akitől kérted a koronát, attól kerültél "függő" helyzetbe. Hadd ne vezessem le, melyik volt a legjobb választás. Legjobb példa Orseolo Péter.
3. erőszakos hittérítés - tessék a kort nézni. Hittérítés = az üdvösség útjának megnyitása. Nem a földi lét a fontos, a túlvilági. Az egyház célja elvezetni az embert ebbe az állapotba. Nem besegíteni, elvezetni. ;-)

Levaia 2012.07.04 10:59:31

Emlékszem, amikor a japánokat cikizte ki a tv2, pártállásra való tekintet nélkül a japók azonnal tiltakozni kezdtek. Itt meg sajnálkozunk, nálunk ez van.. Köllene tiltakozni ilyesfajta lejárató kampány ellen az adott helyen.
Aztán meg RTL reality, tehát bulvár: a hír igaz, csak:
nem az
nem ott
és nem akkor,
de mindezektől függően megtörtént!

Levaia 2012.04.24 17:14:36

Vet fel kérdést az ötlet, nem is keveset..
Ha Caesar túléli a merényletet, Antonius nem jön össze Kleopátrával, viszont Cesarion vígan megélheti a felnőttkort, Egyiptom fáraója lesz. Egyiptom ebben az időben túl van már hatalma fénykorán, ténylegesen Róma bábállama, de nem lebecsülendő ellenfél egy tehetséges parancsnok irányítása alatt.

Caesar tervezte a germánok meghódítását is, galliai hadjárata alatt tett egy kis kirándulást a Rajna jobb partjára - persze nem egyedül.. :) Kérdés, ha Gallia után megszervez egy Elbáig nyúló Germania provinciát, hogyan alakul a Birodalom története? Kr.e. 44-ben még csak 58 éves, akár 20 évet is élhet még.

Levaia 2012.04.25 11:18:12

@bz249: Csakhogy Caesar nem Augustus és Tiberius, s Arminius sem élt még. Arminius volt az, aki első ízben összefogta a germán törzseket - hadikirályság! - s jól ismerte a római harci taktikákat.
S Caesart se vessük össze Varussal, azokat a hibákat nem követte volna el, ami ama katasztrofális vereséghez vezetett.
Caesar nem jajongott volna élete végéig,mint Augustus, hanem átdob még 5-6 légiót, végérvényesen megoldani a kérdést..

Levaia 2012.04.25 23:34:47

@bz249: Mint ahogyan nem erőltette Britanniát sem. Ugyanakkor a germánokat veszélyesnek találta a Birodalom békéjére nézve - a gall meghódítottak tartottak tőlük, ez éppen elegendő ok volt rá hogy komolyan vegye őket. Igaz, ekkoriban még éppen kialakulóban voltak a hadikirályságok - egy -egy törzsfő hadjárat idejére egyesített több törzset a nagyobb erő reményében.
Erőforrás a frissen pacifikált Germániában nem sok lett volna kezdetben, mint ahogyan Galliából sem az első időkben.

Ugyanakkor érdemes lenne Egyiptomra is vetni egy pillantást. Octavianus azért pacifikálta, mert Antonius és Kleopátra fellegvára volt akkoriban. Antonius előtt Caesar szeretője volt a fent nevezett hölgy, tőle származik fia, Caesarion is, akit majd Octavianus gyilkoltat meg pár éves korában.
Nomármost: Caesar túléli a merényletet, ergo nem kerül sor Egyiptom rómaivá tételére, viszont Caesarion jó eséllyel fáraó lesz, így a Iuliusok biztos bázisa lesz az ország, miközben szilárdan uralják Rómát is. Hogyan változik a történelem ebben az esetben?

Levaia 2012.04.18 19:27:25

@Pásztörperc: Azért "picit" erős hogy fogalma sincs a szerzőnek a helyesírásról. A nagy átlaghoz képest pl. kimondottan jó helyesírással rendelkezik. Hogy maga a vers némi csiszolásra szorult volna, az viszont kétségtelen. Azonban a bűnrossz kategóriától oly messze áll, mint a témája a hozzászólók számára. :)

A költői szabadság témakörbe meg belefér a tudatosan alkalmazott helyesírási, fonetikai hiba. Követelmény hogy tudatosan alkalmazott, a vers mondanivalóját alátámasztó, megerősítő, a gondolatmenetet továbblendítő legyen.

Levaia 2012.04.20 16:12:03

@ipartelep:
Tartalmi szempontból hordoz üzenetet - mint ahogyan az is üzenethordozó volt, amikor az esemény után Erdélyben nem szolgáltak ki magyarországi magyarokat a helyi vendéglátóiparban.
Igen, érzelmekkel operál, mert a magárahagyatottság érzésére reagál - arra meg nem lehet másképp. Persze, akinek nincs felelősségtudata nemzettársaival szemben az nem értheti. Ezért nem megvetés, sajnálat jár.
Hogy esztétikailag kinek mi a vers, az magánügy, vicceset meg nem látok benne.

Sajnálom hogy szélsőbalon meg itt tartanak, ennyit tudnak.

Levaia 2012.04.20 16:12:47

@ipartelep:
Tartalmi szempontból hordoz üzenetet - mint ahogyan az is üzenethordozó volt, amikor az esemény után Erdélyben nem szolgáltak ki magyarországi magyarokat a helyi vendéglátóiparban.
Igen, érzelmekkel operál, mert a magárahagyatottság érzésére reagál - arra meg nem lehet másképp. Persze, akinek nincs felelősségtudata nemzettársaival szemben az nem értheti. Ezért nem megvetés, sajnálat jár.
Hogy esztétikailag kinek mi a vers, az magánügy, vicceset meg nem látok benne.

Sajnálom hogy szélsőbalon meg itt tartanak, ennyit tudnak.

Levaia 2012.04.19 18:23:06

@Alonee: Ej, ej, nem tudtad? Jézus magyarul mondta a hegyibeszédet, csak lenyúlták a zsidók, átültették héberre, onnét görögre, s adott a történet többi része...
Kunics első verse bármely kocsmában születhetett volna, kellő mennyiségű etiléntartalmú ital elfogyasztása után.
A másik már izgalmasabb, haló poraiból inkább a főnix szokott feltámadni mint a turul, de ez legyen a szerző baja.

Levaia 2012.04.19 18:42:29

@Lasombra: Nem rossz ez a Gavallér - vers, csak éppen se füle, se farka. Jól indít, a "Nem tudom", "Akarom," ill. "Vigyázz, soha" kezdetű sorok keretbe foglalják az egyes versszakokat. Kár hogy a közepén vált át az Akarom - Vigyázzba, így megtöri a vers egységét.
Maga a versszakkeret többszörözése a gyengéje, ezáltal vész el a mondanivalója, s nem derül ki, mit is szeretne a költő.
A kívánságlista - "Mit akar..." - rendszertelen, összecsapott. A vers folytatása helyenként a keretnek, helyenként semmi köze hozzá, így érthetetlenné teszi az egész költeményt.
Helyes lett volna az utolsó versszakra tenni azt, mit szeretne a szerző, nem pedig már az első versszak második sorában "lelőni a poént".
Ami különösen izgalmas: a címnek semmi köze a vershez. Magyar vagy -oké, de miért olyan nagy slusszpoén ez? A versnek semmi köze a magyarsághoz - leszámítva a kereteit - általános emberi tulajdonságokat említ meg, valamint az utolsó versszakot.

Abszolút felejthető alkotás. :)

Levaia 2012.04.16 19:30:36

Dehogy nem igaz. A klasszikus bal - jobb felosztás mindössze annyit fejezett ki, a nagy francia forradalom idején a nemzeti konventben a reform szárny az elnöktől balra, a királypárti képviselők az elnök jobb oldalán foglaltak helyet. Ekkor még szó nem volt munkásmozgalomról, főleg nem a munkásosztály parlamenti képviseletéről, választójogáról.
Nagyszerűen megfigyelhető a tory - whig vetélkedésben - ez már Egyesült Királyság - s a whig párt hanyatlásában - helyét a labour vette át.

Hogy egy ország politikai térképén melyik csapat hol helyezkedik el, függ az aktuális centrumtól. 2010-ig az SZDSZ a paletta jobb oldalán helyezkedett el - pusztán azért, mert az MSZP volt a centrumban. Most a baloldalon helyezkedne el, mert a Fidesz a jelenlegi politikai centrum - s az SZDSZ e kettő között helyezkedett el.
Egy esetleges Jobbik kormányzás esetén a Fidesz baloldalra kerülne át, az MSZP szélsőballá válna.

Érdekesebb a kérdés, ha beemeljük a parlamenten kívüli pártokat is.

Levaia 2012.04.18 19:30:40

@Pásztörperc: Nem kell hozzátenni semmit. Elég utánanézni szakirodalomban. Valahol a politológia témakörben kell keresni. :)

Levaia 2012.04.19 17:53:50

@jotunder: Igazságod vagyon, a Konventben valóban nem voltak nyílt monarchisták - ennyit a Wikipédia megbízhatóságáról. Viszont az 1789-es ben igen. Régen foglalkoztam francia forradalommal s nem nagyon volt más forrásom mint a wiki.
A munkásságnak osztályként nem volt érdekérvényesítési lehetősége, talán igénye sem akkoriban. Franciaország a forradalom idején talán kivétel, később a Bourbon restauráció, majd a polgárkirályság jelentősen szűkítette a választójogot, amely nem feltétlenül fedte a választhatósági jogot. Vagyis, aki választott, nem biztos hogy választható is volt.

Levaia 2012.01.24 18:50:45

Pár apróság kimaradt..
Először is, amit a szembenálló felekről tudni érdemes:
A Török Birodalom a 16. század során a legjelentősebb európai haderővel rendelkezett. Papíron hadserege 2-300 ezer főt számlált - a birodalmi helyőrségek, tartományokban hagyott helyi csapatok nélkül - támadásban részt vehetett max. 100-150 000 fő, segédcsapatokkal együtt.
Tüzérségének hatékonysága vetekedett a franciáéval.
Gyalogságát csak az elit európai gyalogos csapatok - svájci, landsknecht, spanyol gyalogság - múlták felül.
Lovassága volt az az egyetlen fegyvernem, amelynél hátrányt szenvedett.
Másik erénye a fegyelem, mellyel az európai hadak nem nagyon dicsekedhettek.
Az európai hadseregek létszáma töredéke - vagy legalábbis csekély része - volt egy - egy felvonuló török főseregnek. A Paviai csatában pl. összesen 50 000 volt a szemben álló erők létszáma.

Tehát lebecsülni a Birodalom hadipotenciálját eléggé izgalmas vállalkozás.

Természetesen ennek a hadigépezetnek is voltak hibái, pl. a már említett felvonulási útvonal, vallási előírások - okt.26. után kötelező téli pihenő - melyek az akciórádiusz elmélet alapjai.
Ha jól emlékszem, a Köprülük anno Sztambul helyett Belgrádot tették volna meg európai hadi gyülekezési központtá, ami lényegesen javított volna a hadjáratok hatékonyságán.

Annyira nem kell hasraesni a Habsburg hadak tétlenségén sem, a Balaton északi partján meglehetős eredményességgel működtek. Az más kérdés hogy Miksa nem mert elindulni a szerinte megfelelő létszám elérése előtt, s 80 000-s sereget nem volt egyszerű mozgatni a korabeli útviszonyokat ismerve.

Szigetvár ostromának akkor lehetett volna történelmi fordulópont szerepe, ha kiderül a szultán halála, illetve a sereg vezetői nem győzik meg a sereget az ellenkezőjéről.

Levaia 2012.02.13 10:19:51

Valóban, besorozott parasztok helyett a devsirme által janicsáriskolákba került fiatalokból állt a török had fő ereje a 16. században. A korszakban számtalan esetben hallunk balkáni eredetű katonaságról. Magyarországon ruméliai - bulgáriai, bosnyák, albán, stb.. csapatok voltak többségben. Javarészt muszlimok, de nem kevés keleti keresztény is.
A martalóc - nem zsoldból hanem rablásból élő - csapatok java része önként csatlakozott a sereghez.
Hogy kelet felé miért volt nagyobb az akciórádiusz? Java részt időjárási körülmények miatt. Ne feledkezzünk el a Kis jégkorszaknak nevezett időjárási állapottól, melynek hatása észak felé fokozatosan erősödik, dél felé gyengül. Márpedig a török had alapvetően mediterrán jellegű volt.
S törvényszerű, egy hadseregnek az a legmélyebb benyomulási határa, amennyire az ellenfél hagyja. Márpedig Bulgária és Szerbia csak a Balkán viszonylatában volt jelentős, az újjáalakult Bizánc jóformán még úgy sem. Az első komoly akadályt a Magyar Királyság jelentette 1375-1512 között. A Közel - kelet hiába volt muszlim tömb, gyenge iszlám tartományokból, államokból állt.

Levaia 2012.02.13 09:37:25

Gyerekek, azért tegyük már helyre a dolgokat..
A magyar mint félnomád nép, nem nagyon áll neki ostromolgatni hegyvidéki erődöket, előbb - utóbb védekezésbe szorult volna a Hispán északon. Inkább a folyóvizes alföldek jöhettek volna számításba - de Zaragozát sem foglalták el anno.
300 évvel később a mongolok a kínaiaktól tanulták a várostrom módszereit, míg az araboknál ez magas fokon állt már ekkoriban, amelyet a félsziget keresztény államai kénytelen - kelletlen megtanultak.
S az ibériai iszlám állam mint olyan, szintén fikció, kis keresztény államocskák mellett kis iszlám államocskák /taifa/ léteztek. A reconcquista ezért tudott eredményeket elérni.

Levaia 2012.02.07 21:06:23

@bz249:
Bécs 1566-os elesténél hasonló lehetett volna a helyzet mint volt 1683-ban.
Akkor Kara Musztafa serege előtt meghódolt a Dunántúl, Thököly előtt a Felvidék nemessége. Így a hátország adott lett volna, viszont az események továbbgondolása valóban izgalmas.
Az tény, Bécs a legnépesebb város, amelyet a török Európában Konstantinápoly után elfoglalt...

Levaia 2012.02.08 20:36:19

@L. N. Peters:
Nem tudom, a protestáns fejedelmek nekimentek-e volna ismét a Habsburgoknak a törökkel a túlfélen. Az tény, Luther később a törököt már átoknak tartotta, s az ellene való küzdelemre szólított fel.
1683-ban is elég kritikus volt a bécsi erődrendszer, elég csak az ostrom leírására hagyatkozni. Valamiféle "Német - Római Birodalom nagy hadivállalkozása" dologra sor kerülhetett volna mindenképpen, mint 1542-ben Buda ellen.

A nemzetközi politikai helyzet nagyjából hasonló volt mint 1683-ban. Csak Thököly helyett helyettesítsük be János Zsigmondot, a protestáns fejedelmek helyett meg a Francia Királyságot. Ugyanis 1690-ben megtámadta a Habsburgokat a törökök tehermentesítésére.

Levaia 2012.02.07 21:00:38

@L. N. Peters:

Az 1663-64-s eseményeknél nem a kétbalkezes felső vezetéssel volt a baj. Montecuccoli üldözte volna a törököt s könnyen hasonló lehetett volna az eredmény mint 20 évvel később.
De:
Európa vezető hatalmai a spanyol eseményekre figyeltek, már ekkor megkezdődött a felkészülés arra a konfliktusra, amely a spanyol örökösödési háború néven vonul be a történelembe. Azt senki sem gondolta, erre a konfliktusra egészen a 18. század elejére kell várni.
II. Lipót még 1683-ban is be szerette volna fejezni a török háborút. Hogy ez nem következett be, nagyrészt az oszmán birodalmi vezetés hajthatatlansága miatt történt. Utána már az események sodorták magukkal az Udvart. A török hódoltság tulajdonképpen 1684-1690 között omlott össze. Ami ezután jött, már csak töketlenkedés volt.

Levaia 2012.01.03 10:21:37

A mezőkeresztesi csata eseményeiből tudjuk, III. Mehmed szultán elmenekült a harctérről, így valószínűleg életben maradt volna - bár csatába nem nagyon indult volna többé.
Lehetőségek:
Eger sérülései még nincsenek kijavítva, egyértelmű a kísérlet visszafoglalására. Őrsége, értesülve a csata kimeneteléről, valószínűleg harc nélkül feladná.
Az események:
Keresztes után a még romos egri vár török védői a környező erősségek katonaságával együtt a Budáig futó oszmán fősereg után menekülnek. A keresztény erők menetből veszik be Egert, körülzárják Szolnokot, Hatvant és Pestet. Szolnok és Hatvan őrsége kapitulál, de ezzel a támadás lendülete ki is fullad a téiesre változó időjárás miatt.
Tavasszal a támadás folytatódik, ezúttal a Dunántúlon. Sikeresen visszafoglalják Győrt, Tatát, miközben Pest blokádját kiterjesztik Budára is...

Amennyiben a szultán elesik:
Ahmed és Musztafa - illetve a körülöttük álló klikkek - között polgárháború tör ki a birodalomban. Az oszmánok nem tudnak koncentrálni az észak felől közeledő veszedelemre.
A szultán halálhírére megadja magát Eger, Hatvan, Szolnok, Szeged, Pest. A következő évben a belviszály miatt nem érkezik segítség a hódoltsági területekre, így sorra vesznek el a még török kézben levő erődök. A keresztény hadi sikerek miatt a Balkánon bosnyák - szerb - bolgár felkelés bontakozik ki.
1599-ben kikiáltják a független Szerb Fejedelemséget, egy évre rá a Bolgár Cárságot.
A török belviszály kompromisszummal ér véget
Drinápolynál Ahmed szultán kétségbeesetten próbálja feltartóztatni az előretörő koalíciós erőket, míg testvére, Musztafa szultán a görög lázadással és a perzsa támadás visszaverésével van elfoglalva.
A háború 1602-ben ér véget a középkori Magyar Királyság teljes területének felszabadulásával, a Szerb Fejedelemség és Bolgár Cárság Habsburg védnökség alatt szerveződik újjá, míg a Görög fejedelemség török hűbéres állam marad.
A Bocskai felkelés esélye a sikerre így megnövekedett, Bocskait támogatják az ortodox fejedelemségek, valamint a török is, különböző külpolitikai megfontolásokból..