Adatok
Vanekur
0 bejegyzést írt és 9 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Úgy veszem észre, permanens lemaradásban vagyok, bár kétségtelen, hogy annyira nagyon nem is törekszem arra, hogy ne legyek. Mire értesülök egy-egy roppant érdekes kiadványról, könyvről, jobbára hónapok, még inkább évek telnek el. Kertész Sándor könyve 2018-as. Még nagyobb baj, hogy volt előzménye,…..
Negyedik alkalommal rendez Szegeden képregényfesztivált a Somogyi-könyvtár. A november 17-i rendezvény díszvendége az idén 60 éves, animátorként is jól ismert Haui József (a Vízipók-Csodapók és Bucó, Szetti, Tacsi képregények rajzolója), akinek a munkáiból kiállítás nyílik a könyvtárban, valamint…..
Vanekur
2012.10.30 13:15:13
Biai Föglein István festő (1905-1974) nem sok képregényt készített. 1956-ban részt vett a 16 oldalas, képaláírásos történeteket megjelentető Szivárvány Kiskönyvtár sorozatban, Kuczka Péternek A Tollas Kígyó unokája című munkáját illusztrálta. Ezen kívül pedig két rövid képregényét ismerjük,…..
Nagyon régen 12-13 évesen láttam először a Szárnyas fejvadászt. Az hagyján, hogy nem azt kaptam, amit vártam, de nem is igazán értettem az egészet. Se a kultuszt, se magát a filmet. A történet alapján egy ütős akció sci-fire számítottam: Harrison Ford a jövőben lázadó…..
Szépen sorban befutnak a rossz emlékű, a Galaktika magazin által steampunk képregényekre kiírt pályázat aspiránsai, még ha helyenként csak félkész vagy jobb híján kurtán-furcsán lezárt formában is. Ez utóbbi mindenképp igaz Szabó Levente Irreverzibilisére (aminek semmi köze Gaspar Noé azonos című,…..
Vanekur
2012.02.14 18:41:45
Bár meglepetések mindig érhetik az embert, és előkerülhetnek még olyan, 2011-es dátummal kiadott képregények, amelyekről eddig nem szereztünk tudomást, úgy gondoljuk, most már lényegében lezárható az év, és összevethető az előzőkkel. A magyarországi képregénypiac 2011-ben szinte minden tekintetben…..
Vanekur
2011.12.29 13:11:01
Vanekur
2011.12.29 23:30:32
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Egyébként a szerzőnek mégcsak nem is ez volt az első képregénytörténeti munkája. Korábban Szuperhősök Magyarországon címmel adott ki egy nagyalakú, de viszonylag vékony képeskönyvet. Abban érdekes módon, a címmel ellentétben, főleg a képregény születésével és magyar kezdeteivel foglalkozott bővebben, aztán a szocialista korszakot is próbálta dióhéjban összefoglalni, és mire a szuperhősökhöz jutott, épp csak belekezdett a témába, és már vége is volt az egésznek. Hozzáteszem, a könyv készítésekor még épp csak elkezdődött a Semic kiadó által fémjelzett korszak, így arról sokat nem is lehetett írni.
Nemrég Buborékban beszélők címmel jelent meg egy újabb Kertész-könyv, ezúttal kimondottan a magyar képregény 150 évére koncentrálva. Számomra túl sok az átfedés a négy kötet között, és miután az első kettőt (Szuperhősök..., Comics...) olvastam, az utóbbi kettőtől (Pókember..., Buborékban...) elment a kedvem.
A négy kötetről szólva azt látom a legnagyobb hibának, hogy aki egy kicsit elmélyedt a magyar képregény történetében, annak túl felszínesek ezek a könyvek, aki pedig kevésbé ismeri ezt a témát, az vezérfonal híján könnyen eltévedhet a sok név és cím között, a gazdag képanyag ellenére is.
A látszat ellenére egyébként tisztelem Kertész Sándort, mivel kevés ember tett hazánkban annyit a képregény népszerűsítéséért, mint ő, elsősorban rajztanárként és kiállításszervezőként, de a Menő Manő, valamint a Krampusz című képregénylapok kiadójaként is. Ráadásul a ma már klasszikusnak számító alkotók közül sokakat ismert, és bőven lenne anyaga az íráshoz, épp ezért nem értem, miért ad ki ilyen sok munkával összerakott, mégis kesze-kusza köteteket.