Advok 2013.11.04 18:30:09

@Brendel Mátyás: körbe-körbe rotálni az milyen fejlődés szerinted? plusz az evolúciónak nincs magához hasonlatos vetélytársa, vagy működik, vagy kihal a delikvens, a magyar gazdaságnak igen tehát kicsit bonyolultabb a dolog, kis tudatlan. de gondolom te a 2010-14es korszakot is akkor egy fejlődési fázisként értelmezed :D:D egyre gagyibbak a példáid, csak szólok.

Advok 2013.11.04 18:44:40

@Brendel Mátyás: te barátom egy evolúciós zsákutca vagy így valóban nehéz elvárni tőled olyan alapértékeket, mint erkölcs, kommunikációs készség és képesség, stílus, tájékozottság, szerénység, vagy bárminemű eredmény.

Advok 2013.11.04 18:56:17

@Brendel Mátyás: a te megoldásod az lenne, hogy a nagy csalódottságban a család leül a wc csészéhez ebédelni, csupán erre mutatnék rá.

Advok 2013.10.29 19:19:10

@Brendel Mátyás: A hócipő épp csak annyira volt súlytalan, hogy Farkasházy állami pénzeket kapott eme párját ritkító oldal futtatásáért. Ma is van ilyen több is, de ez nem jelenti azt, hogy anno nem volt. Az az állítás pedig, miszerint az Origo és a MaNa csak modern, kizárólag rossz vicc lehet. A Hvg valóban az, legalábbis igyekszik az lenni, ez tisztelendő.-lásd baja ügy. Az, hogy az összes újság pedig nem érv, ugyanennyi erővel mondhatja a másik oldal is, hogy 02-10 között az összes újság balos volt. Előrébb vagyunk?
Ha kihagyjuk a jelentéktelen és szélkakas forrásokat, akkor a következő statisztika marad:
jobboldal: hírtv, echo tv, magyar nemzet, magyar hírlap
baloldal: atv, origo, népszabadság, népszava
Ezek a nagyok, hogy van trillió amerikai népszava, spíler, egyenlítő kategóriájú entitás csak a szabad sajtópiac vetélkedése. A túlsúly mindig a szélkakas kategóriában alakul ki, hagyjuk már ezt a most aztán tényleg itt a szabad sajtó vége témát, másfél évtizede ezt hallgatjuk, hol ettől hol, attól az oldaltól. Teljesen értelmetlen.

Advok 2013.10.29 21:08:22

@Brendel Mátyás: 'Nekem van igazam, mert ez az én blogom és mert azt mondom!' Akár ezzel is kezdhetted volna és akkor nem kérek rajtad számon észérveket.

Akkora einstand van ma is, hogy független és függő lapok egyaránt bizonyítékként hivatkoztak kezdetben a bajai videóra. Lehetne ezt, ha tényleg szintet léptünk volna az előző rendszerek óta?

De egyébként én néztem már Török Zsolt, Mesterházy Attila, vagy éppen Rogán Antal interjút a két legszélsőségesebb tvs csatornán, az ATVn és Hírtvn egyaránt. A Heti hetes meg egy ponton túl nem szólt másról, mint, hogy mekkora mocsok ez a fidesz, jelezném akkor is, amikor ők épp az ellenzékben üldögéltek és lett volna más téma bőven. Baj ez? Nem feltétlenül, ez is egy vélemény. Meglepő? Nem. Más, mint ami most van? Technikailag nem. A kormány van túlsúlyban igen, és? Én ha akarom megtalálom a kritikát akár a televízióban, akár újság vásárlásakor, az interneten meg aztán pláne.

Vagy ott van Alföldi Róbert kinevezése és leváltása is. Milyen szépen keretbe foglalja a két eset a két kormány alatt is működő Nemzeti Színház életét. Alföldi egyébként szerintem tehetséges és örülök, hogy kapott pár évet. Na de ezen nem változtat az, hogy nem volt éppen fair se a válogatás se a Vidnyánszky ügy.

Miről beszélünk? Mi az az újdonság a médiapropagandában, ami ennyire nyomja a kicsi szívedet? Tulajdonképpen mi a probléma? Vagy most tanultad az einstand kifejezést és csak próbálod minél többször használni adott részidőn belül?

De igaz, jó, ne beszéljünk ennyi mindenről, mondj egy értelmes, koherens dolgot arról mi az a betegség, mi az a tünet, ami megmutatja, hogy most mennyivel einstandabb kormányoldalibb undorítóbb a média, mint eddig. De a sértő, lekezelő stílus nélkül, azt kérlek hagyd otthon, egyszerűen nincs mire felvágni és ha lenne is, nem volna illő.

Advok 2013.10.29 21:08:29

@Brendel Mátyás: Soha, de soha a büdös életben nem szavaznék a fideszre bocsánat, azért mert ellent merek a te elmebajodnak mondani még nem leszek kormánybérenc, de ezt úgymond logika és IQ nélkül biztos nehéz lehet elfogadni.

Advok 2013.03.31 12:48:10

@Dr_utcai_arcos: Na becsatlakozott az első szellemileg ténylegesen visszamaradott is a vitába, csoda, hogy eddig megúsztuk kőkemény személyeskedés nélkül.

ontopic: Emberek most komolyan olyan dolgokról vitázunk, amiknek már mindegy?? A németeknél az a szólásszabadság, ha mindenről elmondanak mindent mindenütt. Persze ciki egy gyerekhíradóban politizálni, de van igazság a tartalomban, nem? A magyar alkotmányozási szokások eléggé "érdekesek" nowadays. A szólásszabadságos részt meg valahogy sosem értettem, én ma is ugyanúgy megtalálom a megfelelő ellenzéki orgánumokat, mint 6 éve.

Advok 2011.12.05 13:37:06

Az előnyei javarészt rövid/közép távon érvényesülnek, értelemszerűen a tanulmányok alatt. Jelentős könnyítést jelent a pénzügyek rendezésében kezdetben, főleg a nem államilag támogatott tanulók számára válhat szükségessé. Olyan tanulók is elvégezhetik tanulmányaikat, akik másképp ezt sehogy se tehetnék meg. Illetve a diákhitelből a külföldi tapasztalatszerzést is lehet finanszírozni, vagy konferenciabelépőket vásárolni ugyancsak tapasztalatszerzés céljából. Ritka az olyan tanuló aki konkrét cél nélkül csak plusz tőkéért venne fel hitelt. A hitel ennek a cél elérésében jelentHET segítséget. Negatívum azonban a sok esetben uzsorakamattal előforduló szerződés. A hallgatótól akár az összeg dupláját is visszakérik, mivel azonnali kölcsönként kezelik a diákhitelt. Vagy később, munkájuk során kell fizetésük egy bizonyos százalékát befizetni éveken át, ez hosszú távon nagyon érzékenyen érintheti bárkinek a pénzügyeit. Nem láthatjuk előre mire lesz szükségünk x év múlva, de már előre egyfajta plusz "adót" szabunk ki magunkra a törlesztőrészletekkel. Van persze példa korrekt diákhitelekre is de ezek felkutatása rendkívüli alaposságot igényel. Csakis akkor érdemes diákhitelt felvenni, ha nincs más mód anyagi helyzetünk finanszírozására, akkor viszont nagy "segítség" lehet.

Advok 2011.12.11 21:47:47

@-Thingol-: Abban igazad van, hogy a diákhitel mértéket nagyban befolyásolja a későbbi állás fizetése. De ha a te sarkalatos példád vizsgáljuk, ahol valakinek azért van diákhitele, mert ez az egyetlen kitörési lehetősége, ott két lehetőség van egyetem után: 1. nincs állás, nincs saját lakás, legkisebb gond az az 5000 ft. 2. van állás, de mivel egy "arányos" hitelről beszélünk ez teherként zúdul a hitelfelvevőre a másik kismillió számla mellé úgy, hogy nincs aki segítsen az indulásnál. Ott meg már öt forint is hiányozhat nemhogy a fizetés x százaléka. Persze nagyon jól tud jönni a diákhitel, de minden esetben egy teher, amit remélhetőleg egy nagyobb teher helyett választunk, ha már muszáj. Épp ezért szerintem a hitel tényleg "sosem lehet jó" viszont kisebbik rossz attól még lehet ;)

Advok 2011.12.05 13:52:32

Figyelembe venném mekkora összegre akarok hitelt felvenni, mekkora a jelenlegi jövedelmem és a várható, megvizsgálnám a különböző valuták értékének változását és hogy mennyi időre akarok hitelt felvenni. Ettől függően dönteném el, hogy személyi, vagy jelzáloghitelt válasszak. Az időtáv és a valuták értéke különösen fontos deviza alapú hitel mérlegelésénél (amely az egyik legnépszerűbb hitelfajta Magyarországon), hiszen minél hosszabb időre veszünk fel hitelt, annál nagyobb árfolyamkockázatot vállalunk. Jelzálog alapú hitelnél pedig számolnunk kell plusz költségekkel is pl.: értékbecslés.
A források alapján azonban kikövetkeztethető, hogy ma már nem minden fogyasztó veszi figyelembe az egyes lépéseket, körülményeket. Inkább vesz fel a vásárló egy nagyobb mértékű hitelt rövid távú céljai elérése érdekében, anyagi jólét illúzióját keltve magában és környezetében, semmint kizárólag jövedelmére támaszkodjon. Ez a trend hosszú távon hatalmas károkat okozhat társadalmilag
és gazdaságilag is. Illetve az ezzel gerjesztett "népszerűsödés" a hitelintézetek esetében fokozza a versenyt, így átláthatatlanabbá téve a rendszert, ebben azok a fogyasztók akik tényleg igénylik a hitelt könnyen elveszhetnek, rossz döntésre juthatnak. A növekvő piac ellenőrzése is egyre nehezedik ebből kifolyólag.

Advok 2011.12.04 21:39:47

Erre a kérdésre a válasz ugyanaz, mint arra, hogy miért is nem működnek száz százalékos pontossággal a legkomplexebb közgazdasági modellek sem és miért mehet csődbe egy olyan vállalat is, ami az előzetes adatok alapján tökéletesen felmérte piacát, csak éppen a piac mégsem úgy reagált, ahogy az várható volt. A közgazdaságtani modellek nem veszik száz százalékosan figyelembe a pszichológiai tényezőket. Az embereket a marketing nagy számban meg tudja győzni egy amúgy felesleges termék hasznosságáról is. A mobiltelefonok piacán az lesz a király, akinek a készüléke a szemetet is kiviszi helyettünk, meg a gyerekre is vigyáz. Teljesen abszurd és felesleges funkciókkal is rá lehet venni a vevőt a vásárlásra. Például az Ipadet sem kizárólag azok vásárolják akiknek valóban egy táblakészülékre van szükségük, hanem a fogyasztók meggyőzhetőek arról, hogy nekik egy nagy érintőképernyős kütyüre van szükségük, holott ugyanekkora összegért egy sokkal fejlettebb laptopot is vásárolhatnának, az indulási kritériumaikhoz mérten. A reklám és az ár néha sokkal nagyobb hatással vannak a fogyasztókra, mint az igazi minőség. Arra nem lehet egyértelmű választ adni, hogy a fogyasztók komplex megoldást igényelnek-e. Ha azt mondjuk igen, akkor, mint ma is, becsapjuk a naív, befolyásolható fogyasztókat. Ha azt mondjuk nem, akkor hátráltatjuk azokat akiknek valóban szükségük van az összetett termékre és ő így arra kényszerül, hogy több pénzt áldozzon fogyasztása kielégítésére, hiszen a szükségleteit egyenként kell kielégítenie és praktikai szempontból is rosszul járhat, például helyigényesség szempontjából.

Advok 2011.12.04 21:30:03

Sziasztok!

A csarnok kiépítése önmagában nem megoldás a dugók elkerülésére, sőt, azokat nagyobb problémává is tenné, FELTÉTELEZVE a jelenlegi körülmények fenntartását.

Ugyanis a Vásárcsarnok kiépítése egy esetben valóban jó megoldás lenne. Ha az állam úgy döntene, hogy szükségessé vált egy országos piacközpont létrehozása. Ebben az esetben, ha az állam nagyfokú fejlesztést eszközölne a létesítményen és vidéki végső fogyasztók és vállalatok egyaránt érdekeltté válnának keresleti/kínálati oldalról, ekkor a megnövekedett forgalom teljes logisztikai súlya Budapest határától a belvárosig végig ránehezedne az önkormányzatokra. Így minden bizonnyal az állam úgy döntene, érdemes kitelepíteni a létesítményt, ám ez a lehetőség rendkívül valószínűtlen.

A dugók/környezetszennyezés probléma nem feltétlenül függ az ország fejlettségétől, például Németországban, amely Európa egyik legfejlettebb országa gazdaságilag évekkel ezelőtt megpróbálkozott a kisebb méretű, hosszú távon gazdaságos és környezetkímélő elektromos autók bevezetésével, ám ez hatalmas kudarc volt, mivel ezen járművek jelentősen drágábbak voltak klasszikus társaiknál, a fogyasztók pedig rövid távú hasznukat keresték.
Hasonló a probléma a tömegközlekedés fejlesztésével is. Jelen pillanatban a magyar tömegközlekedés fejlesztése hatalmas pénzekbe kerülne, mivel az a csőd szélén áll évek óta. Ebben az esetben az állam az ami a rövid távú hasznot részesíti előnyben, a finanszírozásnál csak a jelenlegi állapot fenntartását, minimális innovációt támogat.

A fejlett tömegközlekedés is ironikus módon felvetne egy problémát: a tömeget, számtalan példa van a fejlett tömegközlekedéssel rendelkező országokban arra, hogy éppen az ront annak helyzetén ami egyben előnye is, hogy népszerű. Az emberek időnként fel sem férnek a szerelvényre.

Tökéletes megoldás a problémára jelenleg nincsen, de természetesen javítani a helyzeten lehet és kell is. Erre a megoldás valóban a város logisztikai csomópontjainak felülvizsgálata (pl. raktárak) és a tömegközlekedés támogatása lehet.