Adatok
flyhigh
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Rájöttünk, mennyire más a világ békaperspektívából nézve: néha egy bokor fának, egy domb pedig hegynek tűnik, küzdöttünk a wifi-vel, de összességében nagyon hasznos volt a marokkói MARS2013 szimulációs terepgyakorlat, aminek tanulságait most egyik mérnökünk - Kerékgyártó…..
Az Agena hajtóművének a maga 72500 N tolóerejével mindössze tizennégy másodpercre volt szüksége ahhoz, hogy 765 kilométer magasra emelje a Gemini 10 űrhajósait. Ez akkor űrhajózás-történeti rekord volt. Erről is beszámol Michael Collins, aki 1969. július 16-án - 43 éve -…..
flyhigh
2012.10.18 16:09:11
Teoriam a kovetkezo :
A felreertes oka a boost phase v. burn time (amig a raketa motor 'eg'), illetve a boost + coast (a burn-outtol, amig eleri a max. magassagot) keverese.
A konyvben 14 s van: "The Agena engine (...) requires only fourteen seconds of burn time to boost us up to 475 miles." ez eleg explicily a burn time.
A wikipedia fogalmazasa pedig 80s, ami ugy hangzik, mintha itt is a boost phaserol lenne szo: "The first burn of the Agena engine they made was 80 seconds long and put them in a 294 by 763 kilometres orbit".
Viszont NASA oldalak fogalmazasaban ugyanez:
" For 80 seconds, the target vehicle thrust the spacecraft upward. " (www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4203/ch14-8.htm) Tehat nem feltetlenul a burn volt 80s hosszu, hanem a felfele kapaszkodas.
"A 14-second burn of the GATV-10 primary propulsion system was used to raise the dual spacecraft apogee to 764 km" (nssdc.gsfc.nasa.gov/nmc/spacecraftDisplay.do?id=1966-066A)
Szoval: a 14s a burn time, a 80s a burn+coast, amig eleri a magassagot.
A felreertes oka a boost phase v. burn time (amig a raketa motor 'eg'), illetve a boost + coast (a burn-outtol, amig eleri a max. magassagot) keverese.
A konyvben 14 s van: "The Agena engine (...) requires only fourteen seconds of burn time to boost us up to 475 miles." ez eleg explicily a burn time.
A wikipedia fogalmazasa pedig 80s, ami ugy hangzik, mintha itt is a boost phaserol lenne szo: "The first burn of the Agena engine they made was 80 seconds long and put them in a 294 by 763 kilometres orbit".
Viszont NASA oldalak fogalmazasaban ugyanez:
" For 80 seconds, the target vehicle thrust the spacecraft upward. " (www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4203/ch14-8.htm) Tehat nem feltetlenul a burn volt 80s hosszu, hanem a felfele kapaszkodas.
"A 14-second burn of the GATV-10 primary propulsion system was used to raise the dual spacecraft apogee to 764 km" (nssdc.gsfc.nasa.gov/nmc/spacecraftDisplay.do?id=1966-066A)
Szoval: a 14s a burn time, a 80s a burn+coast, amig eleri a magassagot.
Virtuális holdutazásunk második részében - itt az első - kiderítjük, hogy Pulink holdra szállását megtervező mérnökeinknek valójában nincs is könnyű dolga. Nem azt mondjuk, hogy már nincs elég hely a landolásra, de legalábbis nagyon oda kell figyelni rá.Figyel a NASA is,…..
flyhigh
2011.11.29 14:47:29
@R850R:
mars.jpl.nasa.gov/msl/mission/timeline/launch/launchsequence/
A Launch Sequence-ből valószínűsíthető, hogy ez egy "előre beépített" kb. 18 másodperc a szilárd hajtóanyagú rakéta kiégése és leválasztása között. ("SRB Burnout" és "SRB Jettison" sorok)
Ennek lehetnek igen egyszerű, prózai okai - például: a rakéta olyan területek fölött halad el a kiégéskor, ahol a booster nem válhat le (fúrótornyok környékén), vagy repülésdinamikai korlátai vannak a kiégés utáni közvetlen leválásnak.
mars.jpl.nasa.gov/msl/mission/timeline/launch/launchsequence/
A Launch Sequence-ből valószínűsíthető, hogy ez egy "előre beépített" kb. 18 másodperc a szilárd hajtóanyagú rakéta kiégése és leválasztása között. ("SRB Burnout" és "SRB Jettison" sorok)
Ennek lehetnek igen egyszerű, prózai okai - például: a rakéta olyan területek fölött halad el a kiégéskor, ahol a booster nem válhat le (fúrótornyok környékén), vagy repülésdinamikai korlátai vannak a kiégés utáni közvetlen leválásnak.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Az altalad emlitett robotokhoz a kovetelmenyeket es a kuldetes leirasat megtalalod a verseny hivatalos oldalan.
A kovetelmenyeket, a kuldetes leirasat a holdra keszulo Pulihoz megtalalod a GLXP es a Puli oldalan, de sok hasznos info van a pl. a Lunar and Planetary Institute webodalan, a Nasa Technical Reports Serveren (nemsokara online megint) is. Akar a Wikipedian is olvasgathatsz az egyszeruseg kedveert, hogy megtudd mibol all valamit az urbe, a Holdra kuldeni es ott mozogni vele. De meg annyira messze nem is kell menni, itt ez a blog, rengeteg infoval :)
Az ur, a Hold nem high-techseget kovetel, hanem mukodest es megbizhatosagot nagyon extrem korulmenyek kozott, olyanok kozott, amik altalaban nagyon nehezen vagy egyaltalan nem reprodukalhatoak itt a foldon. A Puli ezekre az extrem korulmenyekre keszul, es ezeket figyelembe veve van tervezve, fejlesztve.
Az altalad emlitett robotok epitese a versenyre es a Puli rover epitese a Holdra is nagyszeru kuldetes, kemeny munka, amire a resztvevok sok energiat es szurkeallomany kapacitast aldoznak. Viszont a feladat komplexitasa es nehezsege vs. ehhez szukseges ido & koltseg grafikonon a ket projekt kozotti kulonbseget szemleletesen meg lehetne mutatni. Erre utaltal is, csak helytelen feltetelezessekkel, a kuldetesek targyat figyelembe nem veve (a Puli nem irodai padloszonyegen, ismert, kiepitett palyan valo mozgasra keszul)
Igen, 30 csoport epitett cool kutyuket hobbibol - es 1 magyar GLXP resztvevo csapat fejleszt Holdra szant rovert onkentes tagokkal, hobbibol. Pedig lehetne 30 magyar Holdra keszulo csapat is, megsincs. Ennek valoszinu van koze a kuldetes komplexitasahoz, es a megvalosoitashoz szukseges kovetelmenyekhez.