Regisztráció Blogot indítok
Adatok
vjoci92

0 bejegyzést írt és 23 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vajon mire van nagyobb igénye a jelen és jövő elektronikusmédia-fogyasztóinak: digitális, jobb minőségű és drágább csatornák, egyénileg válogatva, vagy kábelTV-csomagok, rosszabb minőségben, de több és olcsóbban?Válaszaikat 2012. április 23. (hétfő) éjfélig várjuk!..
 Van-e jövője a napilapoknak, vagy divatjamúlt, kifutott hírforrások? Hogyan, miért vagy miért nem?Válaszaikat április 23. (hétfő) 24 óráig várjuk!..
Hosszú távon vajon fennmaradhatnak-e a hagyományos hazai pincészetek, építve a borászatban erősen jelenlevő regionalizmusra, vagy 'áldozatul esésük' szükségszerű a tőkeerővel rendelkező multikkal szemben a termelés fejlesztése érdekében? Értékelésre kerülnek az…..
 Milyen etikai problémákat vethet fel az adatbányászat?A hozzászólásokat 2012. március 30. éjfélig várjuk!..
vjoci92 2012.03.30 21:01:54
Azzal a gátlástalan küzdelemmel, ami az adatok megszerzéséért folyik, nap mint nap találkozunk. Az adat - most én ezt személyes adatokra szűkítem le - értékes információ, a piacon hasznot lehet vele realizálni, ha sok van belőle. Kényszerítésből vagy óvatlanságból a legtöbb ember megadja a telefonszámát, címeit, életkorát, betegségét stb., s utána ezt már nem tudja visszavonni. Tehát én az adatbányászat etikai problémájának gyökerét ott látom, ahogyan az adatokat összegyűjtik, felhalmozzák. Egy vásárlásnál, szerződésnél, mint egy mellékes sor szerepel ott a kérdés, így az emberek könnyelműen kitölthetik. Ezt persze nem lenne kötelező megtenniük, de mégis etikátlannak tartom, hogy - sokszor teljesen indokolatlanul - ez az igény egyáltalán felmerül.

Az igazi etikai probléma az adatok felhasználása, azaz adás-vétele. Ezt követően zúdulnak a kéretlen levelek, sms-ek, e-mail-ek, telefonhívások, tehát az adatokból valakik haszonhoz jutnak. Pedig az adatok nem kellene, hogy felhasználhatóak legyenek az adatok tulajdonosának engedélye nélkül, illetve csak úgy kellene, hogy felhasználhatóak legyenek, ahogyan a hozzájárulás ezt lehetővé teszi. Ez arra is vonatkozik, aki az adatokat hivatalosan birtokolja, például a hatóságokra vagy a munkáltatókra. Magyarországon létezik adatvédelmi törvény (2012. januártól) és felállították az adatvédelmi hatóságot is, bizonyos szervezeteknek kötelezően adatvédelmi szabályzatot kell készíteniük és az adattárolás, -felhasználást bejelentési kötelezettség terheli. Mindezeknek a megsértése nem csak etikai, hanem jogi kérdés.
Magyarország számára milyen hatásokkal járna, ha a kínai gazdaság erőssége utolérné az Egyesült Államokat? Jobb vagy rosszabb helyzetben lennénk?Értékelésre a 2012. március 9. este 24 óráig beérkező hozzászólások kerülnek...
Önök szerint mennyire összeegyeztethető, illetve mennyire szükséges összeegyeztetni egy ország üzleti, gazdasági érdekeit és humanitárius értékrendjét? Gondolataikat Peking ujgurokkal és tibetiekkel szemben alkalmazott politikájának fényében fogalmazzák meg!Értékelésre a…..
vjoci92 2012.03.09 20:38:28
Kína egy olyan hatalmas ország és olyan erős gazdasági tényezővé vált az utóbbi évtizedekben, hogy igazából nem lenne rászorulva arra, hogy Ujgúria természeti erőforrásaira is rátegye a kezét, valamint hogy kizsákmányolja ezt az autonóm területet. Különösen azok után, hogy évtizedeken keresztül atomkísérletekkel tette tönkre ezt a területet (46 atomrobbantás, mely során százezrek haltak meg; visszafordíthatatlan egészségi, környezeti ártalmak keletkeztek).
Most Kína már a természeti kincseit akarja felhasználni. Véleményem szerint egy világhatalom nem engedhetné meg magának, hogy ilyen nyilvánvaló népirtást kövessen el, azaz a humanitárius szempontokat semmibe vegye. Azok az országok, amelyeknek ezek a szempontok számítanak, biztosan nem Kínával erősítik meg a kapcsolataikat.
Tibettel egy kicsit más a helyzet, ott nem a gazdasági szempontok, hanem a kulturális és vallási autonómiára való törekvés váltja ki Kína agresszióját. Ennek is rendkívül erős nemzetközi visszangja van, amelyet a Dalai Láma utazásai erősítenek és nyilván negatív megítélést kelt Kína ellen.

Összességében, Kína mellőzi - legalábbis ezekben a példákban - a humanitárius szempontokat, valószínűleg úgy gondolja, hogy van olyan erős gazdasági tényező a világban, hogy ezt megengedheti magának. Fontos, hogy szükséges és lehetséges is lenne, hogy a humanitárius értékrendet összehangolják az üzleti, gazdasági érdekekkel a nemzetek, de a gyakorlatban ez sajnos nem történik meg. Szerintem minél erősebb egy állam, annál többet enged meg magának (a külpolitikában is).
Mennyire lehet a jövőben jellemző tendencia a gerillamarketing típusú és-vagy elsőre meghökkentő/megrökönyödést/felháborodást kiváltó reklámfilmek térnyerése a "hagyományos" filmekkel szemben? Ezeken felül milyen más módszerekkel foghatja meg a figyelmet egy ilyen…..
A reklámokkal szembeni "fogyasztói visszabeszélés" lehetősége vajon milyen gyorsan radikalizálja a reklámfilmipart?A hozzászólásokat 2012. február 27. éjfélig várjuk...
 Ha egy vállalat új terméket szeretne fejleszteni, a „tyúklábszámlálókat” vagy a „Hasbeszélőket” érdemes-e felkérnie piackutatásra? Melyiktől mit várhat a menedzsment, és mire utalhatnak ezek a gúnynevek?Hozzászólásaikat 2012. február 10. éjfélig…..
  Az emberiség életminősége szempontjából milyen területen látna szívesen és tartana fontosnak innovációt (új terméket, szolgáltatást, eljárást, szervezeti megoldást)?…..
 Az innovációt a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítéseként határoztuk meg. Ez hogyan egyeztethető össze a tartós fogyasztási cikkek (pl. tv, mobiltelefon, számítógép) körében megfigyelt „beépített avulással”, miszerint a termékek rövidebb…..
vjoci92 2011.11.11 05:44:10
Szerintem nem minden innováció, ami annak látszik, legalábbis ha abból a definícióból indulunk ki, hogy az innováció a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítése. Az elavulás elméletet két oldalról lehet vizsgálni. Az egyik a gyártók, terjesztők részéről jelentkező beépített vagy tervezett avulás, a másik pedig a fogyasztók olthatatlan igénye a mindig újra, mindig legjobbra. A kettő egymást erősítve sajnos tökéletesen működik – a racionális szempontokat sutba dobva. Érthető, hogy a technikai fejlődés révén egyre tökéletesebb termék készülhet, tartósságát tekintve is, ami a gyártónak nem szolgálja az érdekét. Inkább arra törekszik, hogy terméke tökéletesnek LÁTSSZON, de igazából ne legyen az. Hiszen át kell adnia a helyet hamarosan az új fejlesztésnek. A fogyasztók abszolút többsége ennek a nyomásnak önként és dalolva engedelmeskedik, kidobja a még jót és veszi az új még jobbat. Nem lehet véletlen, hogy sok elektromos berendezés a garancia lejárta után általában el is romlik. Ezért ha 5 évig nem akarunk új hűtőt venni, akkor olyat választunk, amelynek öt éves a garanciaideje, még ha emiatt drágább is. Háztartásokban ugyanakkor még lehet találkozni olyan ősleletekkel, mint pl. a Hajdú mosógép, amely évtizedek óta működik, s inkább csak azért dobják ki, mert kitörik a kereke vagy lekopott róla a festék. Említhetjük a régi bútorokat (valódi fából, igényesen kidolgozva), vagy akár a 100 éves házakat, amik még mindig jobb állapotban vannak, mint a szocreál lakótelepek. A kérdésre válaszolva – az innováció és a beépített avulás összeegyeztethetőségét vizsgálva – az innováció definícióját úgy egészíteném ki, hogy az a fogyasztónak az új technika, a divatos design, a folyamatosan megújuló trendi márka biztonsága, a fejlődés élvonalát szimbolizáló termék iránti igényének kielégítése. De az innovációnak nem szükségszerű velejárója tartósság, az ésszerű ár, a könnyű használhatóság, a kényelem iránti igény kielégítése.
Milyen marketing megoldásokkal változtatható egy ország imázsa? Mi legyen a célja és kihez szóljon egy Magyarország imázsát formálni akaró országimázs film?Inspirációként:2.http://www.mfor.hu/cikkek/Omladozik_a_gulyasra_epulo_orszagimazs.html ;…..
vjoci92 2011.10.27 18:41:23
Az ország imázs alakítása átfogó és hosszú távú érdek. Mindenképpen állami (központi) összehangolást, pontosan átgondolt stratégiát igényel, ha komolyan akarjuk venni. Egy országról akkor is kialakul egy imázs, ha tudatosan nem tesznek érte. És egyáltalán nincs kizárva, hogy akkor is lehet pozitív. Például az ország közismert természeti szépségei, kellemes klímája, barátságos népe, ésszerű árai kedvező imázst hoznak létre. De az ország gazdasági érdekei azt kívánják, hogy a lehetőségből minél többet hozzanak ki (Ausztria esetében merném mondani, hogy a maximumot sikerül elérniük), ezért kell ALAKÍTANI azt az országimázst. Így a mi esetünkben túl kell lépni a múlt sztereotípiáin (gulyás, ménes, délibáb stb.). Szerintem ez nagyjából meg is történt az elmúlt évtizedben. Azokra az értékekre kell fókuszálni, amelyek a mai világban keresettek. Így tudjuk mi kínálni a gyógyvizeinket, fürdőket, wellness szállodákat, a minőségi borokat, esetleg a falusi turizmust. A városokban pedig a műemlék épületeket (bauhaus, szecesszió), a múzeumainkat, galériákat, továbbá a (még talán) világhírű operaházunkat és koncerttermeinket, rendezvényeinket (pl. Sziget). Ezekből kell építkezni. Ennek a módja lehet a film. Szerintem az kevéssé meggyőző, ha egy magyar népviseletbe öltözött néni ajánlja a faluját. Sikeresebbnek gondolnám, ha elégedett vendégektől kérnénk 1-2 mondatos nyilatkozatot. Elégedettségük, az, hogy pl. többedszer tértek vissza Magyarországra, vagy pl. javult a derékfájásuk a jó egerszalóki gyógyvíztől…, sokkal eredményesebb lehet, mint a hivatalos mosolygás. Ha plakáton reklámozzák az országot az legyen fiatalos, dinamikus, s nyugodtan felvillanhat, hogy külföldiek hitelesítik az ajánlást. Én az online reklámot is el tudnám képzelni, villanásszerű, humoros szpotokkal. Az országimázs „követei” lehetnének a külföldre utazó magyarok. Ha nem csak a saját cégüket, termékeiket akarják népszerűsíteni, hanem az országimázs javításában is segítene minél több ember. Pl. ingyenesen vihetnének magukkal dvd-t (kisfilmmel, képekkel, hasznos infókkal) vagy ötletesen meghajtogatott szórólapot, vagy Magyarország formájú egér-pad-et, ilyesmit. Az országimázs népszerűsítésekor szerintem a külföldieket kell elérni, hogy jöjjenek, itt költsenek és térjenek vissza. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy nekünk is jogunk van látni, tudni, milyen képet mutatunk magunkról a külföldieknek. Ezért egyáltalán nem felesleges a film vagy egyéb termék hazai jelenléte sem.
Milyen előnyei vannak a saját márkás termékeknek a fogyasztó számára? Veszélyben vannak-e a gyártók márkái? Ön melyiket és miért részesíti előnyben?Inspirációként:http://kereskedelem.tlap.hu/magazin/sajat-markas-termek-fogalma/; http://hu.nielsen.com/site/20100906.shtml;…..
vjoci92 2011.10.27 18:40:24
A saját márkás termék sikere általában a fogyasztónak a termék iránti bizalomra épül. Véleményem szerint ez a gyártó kitartó, színvonalas munkájának az eredménye, tehát egy folyamat áll mögötte. Vegyük például a Magyarországon közismert Szamos marcipánt. Utánanéztem, a márka 1935-től létezik és úgy tűnik, hogy remekül tartja magát. A fogyasztó számára a Szamos név garanciát jelent. A marcipánról rögtön beugrik ez a gyártó. Aki megismerte (és ki nem? – bár nem akarok itt kampányolni mellettük, de tény, ami tény), megkedvelte a terméküket. A kínálatuk változatos, folyamatosan újul (most pl. egy Tokaji boros ajánlatuk is van a honlapjukon), sokféle vásárlói igényt elégítenek ki, a pár száz forintos bonbontól az elegáns díszdobozos csodákig. Majdnem minden élelmiszer üzletben ott vannak és saját cukrászdát is üzemeltetnek. Ennek a saját márkának tehát az a „titka”, hogy megbízható és mindenféle igényt kielégít. Ha ajándék vagy finomság kel, a fogyasztónak nem kell gondolkodnia, a Szamos termékek között biztosan talál megfelelőt. Ugyanígy működik a Daubner márka is. Én előnyben részesítem az ILYEN saját márkát. Mint ahogyan tapasztalatom szerint a kereskedők is szívesen forgalmazzák. Mért lennének ellenségei annak, amit a fogyasztó keres és szeret? De természetesen a saját márka önmagától nem működik. Ha nem eredeti, nem színvonalas, nem piacképes és nem hosszútávon működő, akkor az a márka semmit sem ér. A fogyasztó elmegy mellette, sőt direkt kerüli. Gondoljunk csak arra, hogy a nagy márkákat utánzó szánalmas produktumok hogyan buknak el. A figyelmetlen fogyasztó talán megvesz egy olcsó Adiad vagy Dadidas (lookalike) cipőt, de meg is érdemli, hogy csalódjon. Jogos, ha az eredeti márka tulajdonosa (és a jogvédelem) minden megtesz az ilyen utánzások ellen, mert szerintem nemcsak az üzletét rontják, hanem esetleg az ő saját, igazi márkájával kapcsolatban is bizonytalanságot kelthetnek. A silány márkák veszélyben vannak, a megbízható márkák virágoznak; így kell legyen, ha jól működik a piac (beleértve a jogkövető piaci magatartást).
Hogyan határozná meg a BKV termékét? Mi jellemzi a BKV értékláncát? Fogyasztóként hol lát javítási lehetőséget az értéklánc tevékenységeiben?Inspirációként: http://hvg.hu/itthon/20111004_bkv_kormany_finanszirozas; http://www.youtube.com/watch?v=31C7OvtNRTg Kedves…..
Milyen érvek szólnak a külföldön folytatott egyetemi tanulmányok mellett, és milyenek ellene? Gondolkodik-e abban, hogy külföldön folytat tanulmányokat? Inspirációként: http://www.felvi.hu/hallgatoknak/osztondijak_penzugyek/tanulas_europaban/kulfoldi_tanulmanyok…..
vjoci92 2011.10.06 19:16:19
Véleményem szerint alig van ennél aktuálisabb kérdés most, a mi köreinkben. Nagyon sokan - valószínűleg a diákok abszolút többsége - külföldi tanulmányokban gondolkodik, ami önmagában nagyon jó, de a baj az, hogy kint is szeretnének maradni. Ez persze az ország számára jelent gondot, hiszen nagyon súlyos KATASZTRÓFA jöhet létre, ha az értelmiség elhagyja a hazáját. (Az állami vezetésnek kell, hogy legyen egy sürgős megoldása erre.) A külföldi tanulmányok mellett szól az, hogy a diákoknak kinyílik a látóköre, új kultúrát, s nem utolsó sorban új embereket, barátokat ismerhetnek meg. A tanulás/szakmai gyakorlat mellett tovább mélyíthetik nyelvi ismeretüket és egy teljesen idegen közegben önálló életvitelt kell kialakítaniuk. Összességében biztos vagyok benne, hogy egy életre szóló élmény és tapasztalat lehet egy külföldi ösztöndíj. Az igazán sikeres ösztöndíj a tudományos munkát is elősegíti, folytatható új kapcsolatok jöhetnek létre. Hátrányokat sokkal nehezebb megnevezni egy külföldi tanulás-, illetve álláslehetőséggel kapcsolatban, talán a hazai környezetből való kiszakadás vagy hosszabb távollét, a rokonok és barátok hiánya megnehezítheti az ottani életet, de szerintem ez csak a kezdeti időszakban nehézség. Valamint a magyar tanulmányok megszakítása esetleg évvesztéssel járhat, aminek később anyagi konzekvenciái lehetnek. Az ösztöndíj csak részben fedezi a külföldi tanulmányok és mindennapi élet költségeit, így anyagi kérdésekkel is számolni kell egy ilyen döntés előtt. Összefoglalva, sokkal több előnyét látom a külföldön folytatott egyetemi tanulmányoknak, mint hátrányát, én is érdeklődöm egy hasonló lehetőség iránt (Erasmus). Egy külföldön töltött félév olyan nagy hatással lehet a diákra, hogy sokan döntenek úgy, hogy amint lehet, külföldön próbálnak szerencsét.
Mondjon maximum három olyan területet, ahol az adófizetői pénzekért cserébe az állami szerepvállalást elengedhetetlennek tartja! Ezek közé tartozik-e a felsőoktatás nappali tagozatos képzése? Indokolja választását!  Inspirációként:  …..
vjoci92 2011.10.06 18:57:11
"Nekem a befizetett adómért jogom van ahhoz, hogy..." - gyakran lehet hallani ilyen, vagy ehhez hasonló kifakadást, általában jogosan, de néha olyankor is, amikor egy adott felvetésnek semmi köze nincs az adózás kérdéséhez. De kétségtelen, hogy az állampolgár jogosan várja el, hogy ha az adójával hozzájárul a közös költségekhez, akkor az abból való részesedést ő is élvezze. Szerintem az előző hozzászólók valóban a legfontosabb területeket jelölték meg, mint például: oktatás, állami intézmények, egészségügy, rendfenntartás. Nem akarom ismételni a leírtakat, úgyhogy megpróbálok ezen túlmutatóan 3 további területet megjelölni, ahol szerintem az állami szerepvállalás elengedhetetlen.
1. A kultúrához való hozzájutás (ingyenes múzeum- és kiállításlátogatás, kedvezményes belépők, filmklub-hálózat fenntartása, színházak támogatása stb.)
2. Az állampolgárok korrekt tájékoztatása (köztelevíziók, közrádiók hozzáférhetőségének biztosítása; ehhez infrastruktúra, hogy ez minden állampolgárhoz eljuthasson; külön gondoskodás arról, hogy tartalmilag semleges és igényes maradjon)
3. A megfelelő életkörülmények biztosítása városokban és falvakban egyaránt - a közterületeken (utak jó minősége, világítás, környezetvédelem, közbiztonság, hajléktalankérdés kezelése)
De ezen kívül is biztosan vannak - még nem említett - fontos területek, szempontok.

Szerintem a felsőoktatás nappali tagozatos képzésének ingyenes biztosítása is kiemelt állami feladat, de talán nem tenném bele az első háromba, legyen mondjuk a negyedik ;-) Érdemes elgondolkodni azon, hogy az USA-ban egyáltalán nem általános az ingyenes felsőoktatás, ott a szülők a gyermek megszületésétől kezdve életcéljukként határozzák meg a pénzgyűjtést - gyermekük felsőoktatására. Nem azt mondom, hogy ez a jó megoldás - nálunk legalábbis -, de létezik ilyen rendszer is. Azt, amiért fizetni kell, az emberek sokkal jobban megbecsülik. Aki fizet, annak az egyetem elvégzése általában nem próba-szerencse, hanem egy teljesítendő vállalás. Ennek az aktuális problémának a megoldását úgy látom, hogy annak jogos az ingyenes felsőoktatás, akinek a szociális körülményei és/vagy kiváló tanulmányi teljesítménye ezt indokolja.