Regisztráció Blogot indítok
Adatok
A0326K

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Milyen marketing megoldásokkal változtatható egy ország imázsa? Mi legyen a célja és kihez szóljon egy Magyarország imázsát formálni akaró országimázs film?Inspirációként:2.http://www.mfor.hu/cikkek/Omladozik_a_gulyasra_epulo_orszagimazs.html ;…..
A0326K 2011.11.03 00:23:12
Egy ország imázsa rengeteg tényezőtől függ. Nem csak hagyományos marketing fogásokkal lehet változtatni rajta, hanem például nagy sportesemények megrendezésével is, gondoljunk például ennek iskolapéldájára, a pekingi olimpiára. Természetesen ilyenre nekünk most nincs esélyünk és a közel jövőben sem lesz, mindenesetre szerintem egy európai vagy világsportesemény ide hozatala és persze profi megrendezése rengeteget javítana Magyarország megítélésén.
Az imázs filmek inkább csak kis plakátoknak tekinthetőek a világ forgatagában, habár szerintem rendkívül fontos szereppel bírhatnak, egy-egy ütős videó percek alatt elterjedhet az interneten. Épp ezért szerintem egy ilyen imázs filmnek, a fiatalabb és középkorú (20-40) generációt kell megcéloznia. Célja több féle is lehet. Egyik ilyen a turista csalogatás, magyar és külföldi vendégek egyaránt fontosak. A másik az üzleti befektetések ide csábítása, ilyen reklámokkal van tele a CNN például. Az lenne a legjobb ha ezt a kettőt sikerül egybegyúrni.
Ami szerintem még országimázs szempontjából remek húzás volt anno, amikor a New York-ban óriás plakát volt kirakva az ’56-os forradalom 50. évfordulója alkalmából („Our revolution was not a movie”). Nem kell mindig erőszakos marketinget folytatni, az én figyelmemet általában az ilyenek szokták a legjobban felkelteni.
Természetesen fontosak ezek az ilyen ország marketingek, de alapvetően szerintem nem ezek befolyásolják egy országról, népről alkotott képünket. Egy ország megítélése a külföld szemében nagyon lassan változik, főleg rosszról jóra, éppen ezért pozitív képet felépíteni és fenntartani egy hosszú, végeláthatatlan feladat.
Hogyan határozná meg a BKV termékét? Mi jellemzi a BKV értékláncát? Fogyasztóként hol lát javítási lehetőséget az értéklánc tevékenységeiben?Inspirációként: http://hvg.hu/itthon/20111004_bkv_kormany_finanszirozas; http://www.youtube.com/watch?v=31C7OvtNRTg Kedves…..
A0326K 2011.10.12 01:28:08
Egyet értek Borrrzalommal a BKV terméke a személyszállítás. Az hogy pénzért cserébe A-ból B pontba juttat minket. A BKV értékláncát szinte minden egyes szinten lehetne javítani. A pénzügyi részen súlyosan alul finanszírozott, köztudott hogy az állam és a főváros nem tud, nem ad elég pénzt a működésre. Tisztán piaci alapon való működtetésnek meg láthatjuk mi lenne az ára (gondoljunk a tengerentúlon lévő tömegközlekedésre (persze ott is vannak kivételek)). Emberi erőforrás, tudás és információ területén már úgy ahogy rendben van a cég, logisztikáról meg már sok szó esett feljebb. Borzalmas állapotok, kb. 800 milliárdos belső adósság etc. Innováció szintjén is lenne mit fejlődni, habár most talán mintha ott megindult volna valami, még ha iszonyat lassan is. A marketing az utolsó láncszem, és pillanatnyilag szerintem a legkevésbé fontos, egy ilyen cég esetében ha az előző részek rendben vannak, szinte már magától megoldódik az is. Reagálva egy kicsit még a fentiebbekre: nem értek egyet ,hogy a BKV-nak nem kell semmivel versenyeznie. Igen erős versenyben van az egyéni személyszállítással és ebben a versenyben igen csak vesztésre áll. Aki teheti busz helyett autót használ teljesen érthető okokból. Ahhoz hogy a budapesti közöségi közlekedésben versenyt teremtsünk egy fajta lehetőséget tudnék még elképzelni. Az megvalósítható lenne, hogy a BKV maga ki írjon tendert a buszvonal működtetésére (lsd. bukott Várbusz tender vagy londoni közösségi közlekedés) de a BKV (vagy BKK, az új koncepció szerint) ott is megmaradna mint megbízó! Tudtommal a döntéshozók is jelenleg ezen koncepció vonalán indultak el.
Milyen információkat tartana fontosnak megismerni állásra pályázóként a munkaadó vállalat küldetéséből és stratégiájából? Miért lenne célszerű ezekről tájékozódnia?   Inspirációként:…..
Mondjon maximum három olyan területet, ahol az adófizetői pénzekért cserébe az állami szerepvállalást elengedhetetlennek tartja! Ezek közé tartozik-e a felsőoktatás nappali tagozatos képzése? Indokolja választását!  Inspirációként:  …..
A0326K 2011.10.07 12:39:15
Alapjában véve egyet értek az elõttem szólókkal kisebb változtatásokkal. Az én listám a következõ
lenne:
- egészségügy
- oktatás
- infrastruktúra kiépítése és működtetése (autópályák, vasút)

Mind háromba viszont be kell vonni a piacot is, nem lehet csak és kizárólag állami szerepvállalással működtetni õket.
Mármint persze lehet, de annak nagyon sok negatív következménye van a pozitív hozadékok mellett (pl.: Magyarország).

Az egészségügyben meg kellene engedni a több biztosítós piaci modell bevezetését, amit az állam abban egészíthetne ki hogy azoknak nyújt szolgáltatást
akik nem engedhetik meg hogy egy drágább biztosítóval szerzõdjenek a piacról. Itt felmerül a kérdés persze hogy miért fizessen az
államnak aki külön biztosítón keresztül
fog ellátást kapni. Erre a megoldás az lehetne hogy a piaci biztosító úgymond a plusz szolgáltatásokat nyújtaná, az állam csak egy nagyon alapot adna
így megérné fizetni egy magasabb ellátásért. Természetesen ezt nagyon bonyolult lenne szabályozni, de mindenképpen megérné, mert jelentõs forrásokat
adna az egészségügynek és nem a központi költségvetésbõl kéne kipótolni a tb kassza hiányát.

Az oktatás területére szintén be kéne engedni a piacot, ami bizonyos szinten már meg is történt (lásd CEU) viszont ez az a terület
ahol nem csak szociális szempontok
alapján kéne az államnak mint finanszírozónak beszállnia, elvégre hosszú távon õ is profitál a diplomásokból (brain drain persze külön téma).
Én egy olyan rendszert bevezetését javasolnám amiben
az állam szigorúbb feltételeket szabna az állami támogatásnak, és egy bizonyos átlag alatt vagy felett, automatikusan kerülne valaki államiról
költségesre és vica versa. Természetesen ez
valamilyen szinten most is működik, de ezt a rendszert lehetne fejleszteni.

Az infrastruktúra kiépítése és működtetése pedig szerintem szintén állami feladat kell hogy legyen, mivel az állam tud
ilyen hosszú távra elõre tervezni. Az autópályák és vasútvonalak kiépítése hosszú távú befektetés, esetleg csak a következõ
50 évben fog megtérülni, épp ezért elengedhetetlen az állami szerepvállalás. A ppp konstrukciókkal be lehet vonni a piacot ebbe is, de itt hasznosabbnak
látom hogyha az állam megpróbálja saját forrásból finanszírozni, mivel így a bevétel is teljesen nála maradhat a későbbiekben. Természetesen amikor
nem áll rendelkezésre ekkora összeg, a ppp is megoldást jelent.