Regisztráció Blogot indítok
Adatok
pongetes

0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2011.09.28. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vállgazd Blog Értékteremtő folyamatok menedzsmentje 2. kérdés 2011.11.28 10:25:00
 Az üzleti szakemberek szerint a vevők komplex "megoldást" szeretnének kapni problémáikra. Ugyanakkor tömegével találunk termékeket, szolgáltatásokat nem kívánt, és nem is használt funkciókkal (gondoljon például saját mobiltelefonjára). Mi a véleménye:…..
pongetes 2011.12.01 23:28:42
Vállgazd Blog Tudás és információ 1. kérdés 2011.11.21 11:00:00
 Az internet terjedésével lehetővé válik az otthonról végezhető távmunka, ami nem követeli meg egy adott feladaton dolgozó érintettek személyes együttműködését ill. ismeretségét. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek az internetre alapozott otthoni távmunkának?…..
pongetes 2011.11.24 23:14:20
Sziasztok!
A távmunka fő előnye véleményem szerint az, hogy növeli azon emberek számát akik potenciális munkavállalóvá válhatnak. Női munkavállalók esetében pedig lehetőséget biztosít arra, hogy a gyerekvállalás és a karrier összeegyeztethető legyen. Úgy gondolom viszont, hogy a távmunka lehetőleg csak ideiglenes megoldás legyen. Hosszútávon az ingerszegény környezet ronthatja a munkavégzés hatékonyságát. A távmunka továbbá nem ad lehetőséget a kollégákkal való megfelelő kooperációra sem (teammunkára), és a vállalat számára is sokkal nehezebb, hogy az otthonról dolgozó munkavállaló egyéni tudását szervezeti tudássá alakítsa át. A másik oldalon persze költségeket takaríthat meg, hiszen csökkenthető az irodabérlés költsége.
Emellett viszont kiemelném, hogy a távmunka hatékony végzéséhez elengedhetetlen az erre alkalmas jellem is. Nem mindenki képes ugyanis motiválni magát anélkül, hogy magán érezné főnöke figyelő tekintetét.
Vállgazd Blog Innováció 2. kérdés 2011.11.07 11:28:00
  Az emberiség életminősége szempontjából milyen területen látna szívesen és tartana fontosnak innovációt (új terméket, szolgáltatást, eljárást, szervezeti megoldást)?…..
pongetes 2011.11.09 23:15:03
Sziasztok!
Az én alapgondolatom az, és ez elsősorban a fejlett országokra vonatkozik, hogy az elmúlt évtizedek termékinnovációival (számítógép, mobil...) egyre magasabb szinten elégítettük ki fogyasztói igényeinket. Ennek ellenére mégsem
tapasztalhatjuk, hogy a boldogságérzetünk ugrásszerűen megnövekedett volna.
Pedig ha abból indulunk ki, hogy az egyre magasabb színvonalú igénykielégítés
egyre nagyobb fogyasztói értéket teremt, akkor logikusnak tűnik, hogy a több érték több elégedettséget és boldogságot eredményez. Ezzel szemben azonban éppen azt látjuk, hogy a magas életszínvonal rengeteg stresszel párosul, és így
máris kapcsolódok az előttem szólók gondolatához az egészségüggyel kapcsolatban. A stressz a modernizációs betegségek melegágya. A stressz
kezelésére pedig a termékinnovációk helyett a szervezeti innovációt tartom alkalmasnak. A stressz nem szüntethető meg, hiszen együtt jár azzal, hogy a vállalatok a versenyszférában működnek. Hivatkoznék Somody Imrére, aki úgy fogalmazott, hogy annyit kell dolgozni, mint az "állat". A stresszt viszont csökkenthetőnek és kezelhetőnek tartom olyan szervezeti megoldásokkal, amelyek több lehetőséget adnak a munkavállalónak abban, hogy örömet találjon a
munkájában, némileg összeegyeztesse az érdeklődési területeivel. Példaként az előadáson elhangzott Google-modellre utalnék (munkaidő 20%-a a hobbira). És hogy hol ebben a fogyasztói igény magasabb minőségű kielégítése? A munkatevékenységgel való magasabb szintű azonosulás munkahatékonysági tényező is egyben. A jobb hatékonyság pedig előbb-utóbb az árakban is jelentkezni fog.
Emellett úgy vélem, hogy az effajta szabadság a munkavállaló számára már önmagában is fokozza az egyén innovációs képességeit.
Vállgazd Blog Marketing 1. kérdés 2011.10.24 10:02:00
Milyen előnyei vannak a saját márkás termékeknek a fogyasztó számára? Veszélyben vannak-e a gyártók márkái? Ön melyiket és miért részesíti előnyben?Inspirációként:http://kereskedelem.tlap.hu/magazin/sajat-markas-termek-fogalma/; http://hu.nielsen.com/site/20100906.shtml;…..
pongetes 2011.10.26 20:08:57
Sziasztok!
Szerintem mindenképpen különbséget kell tennünk az egyes termékcsoportok között, hogy láthassuk, a gyártók valóban veszélyben vannak-e. Azon termékek esetében, amelyek előállítása komoly szakértelmet és tőkebefektetést követel meg, nem igazán találunk saját márkás termékeket: a gyártónak nem érné meg lemondani a márkáról, az értékesítő pedig nem vállal be egy ilyen rizikós manővert, hogy gyártóvá váljon. Tapasztalat és szakértelem hiányában óriási versenyhátrányban lenne, a stratégiájukat jobban fókuszáló versenytársakkal szemben. A saját márkás termékeknek azonban komoly lehetőségeik vannak az alacsonyabb árkategóriába tartozó, standardizált termékek esetében. Itt nem áll fenn az a gondolkodásmód, hogy "ha már ennyi pénzt kiadok, akkor legalább vegyem a legjobbat". Másrészt vegyük például a tej esetét. Szigorú előírások vonatkoznak arra, hogy mit lehet Magyarországon tejnek nevezni, azaz a megkülönböztető stratégia nem lehet túl hatékony. A MIZO hiába van a "szám íze szerint", ha a Budget tej literenként legalább 50 Ft-tal olcsóbb.
A Nielson kimutatásai rámutatnak, hogy 2008 óta (a válság kezdete) növekedett a saját márkás termékek értékesítési aránya, ebből pedig kiolvasható, hogy ezen termékek legfőbb versenyelőnye az ár. Mielőtt azonban a válság "kedvező hatásai" tompulnának úgy gondolom az üzletláncoknak célszerű lenne megbirkóznia az értékesítés legfőbb akadályával: mint ahogy már sokan említették a saját márkás termékek vásárlását a társadalom sok esetben cikinek billogozza. Olyan marketingstratégiára lenne tehát szükség, amely hangsúlyozza, hogy ezen termékek vásárlása testesít meg olyan pozitív erényeket, mint a takarékosság, fenntarthatóság, racionalitás.
Vállgazd Blog Vállalati stratégia alapjai 1. kérdés 2011.10.10 10:28:00
Milyen információkat tartana fontosnak megismerni állásra pályázóként a munkaadó vállalat küldetéséből és stratégiájából? Miért lenne célszerű ezekről tájékozódnia?   Inspirációként:…..
pongetes 2011.10.12 21:21:23
Sziasztok!
A szükséges információk jellegét szerintem nagy mértékben befolyásolja, hogy milyen állásra jelentkezem. Ha egy vezetői, menedzseri állásról van szó, akkor közvetlen kapcsolatba kerülök a küldetéssel, képesnek kell lennem azonosulni vele. Így tudok hatékonyan munkálkodni a megvalósításán. Alkalmazottként ennek kisebb a jelentősége, bár kétségtelen, hogy ha a vállalat és a munkavállaló értékrendje megegyezik, akkor ebből mindketten profitálnak. Az alkalmazott boldogabb, munkáját hatékonyabban végzi.
A valódi életben azonban inkább gyakorlatiasabb kérdések merülnek fel. Részben a stratégiából lehet következtetni, véleményt formálni arról, hogy a vállalat mennyire lesz hosszútávon versenyképes, ezáltal stabil munkahely. Fontos kérdés lehet, hogy mekkora figyelmet fordít az innovációnak, azaz én is részt vehetek-e ebben a kreatív tevékenységben, fejlesztve a szakmaiságomat. Nem elhanyagolható az sem, hogy hogyan kezeli a belső érintettjeit (érintettekhez való viszonyulás): csupán kihasználható erőforrást lát bennem, vagy bizonyos juttatásokkal (sport, ingyen büfé...) igyekszik elősegíteni a hatékony munkavégzést. Úgy gondolom azonban, hogy a legtöbb pályázó nincs abban a helyzetben, hogy döntésénél mérlegelje az adott vállalat tevékenységének etikus voltát, illetve a vállalat hasznosságát a társadalom szempontjából. A munkaerő piacon túlkínálat van, a pályázók az egyes nem "etikus" álláslehetőségek figyelmen kívül hagyásával nem tudnak nyomást gyakorolni a vállalatra, csak azt érik el, hogy más tölti be a pozíciót.
Vállgazd Blog Az állam szerepe 1. kérdés 2011.10.03 10:18:00
Mondjon maximum három olyan területet, ahol az adófizetői pénzekért cserébe az állami szerepvállalást elengedhetetlennek tartja! Ezek közé tartozik-e a felsőoktatás nappali tagozatos képzése? Indokolja választását!  Inspirációként:  …..
pongetes 2011.10.04 19:21:20
Sziasztok!
Szerintem nélkülözhetetlen az állami szerepvállalás az oktatás, az egészségügy és az alapkutatások területén. Részletesebben a felsőoktatást fejteném ki.
A 21. században már tudásalapú társadalomról, illetve ennek az igényéről beszélhetünk. A humán erőforrás értéke megnövekedett, Szentes Tamás a humán tőke fejlesztését a leginkább megtérülő befektetésnek nevezi. A humán erőforrás esetében leginkább már a magasabb szellemi tevékenységekre kell gondolni, a technika fejlődésével teljesen természetesen szorul vissza a klasszikus szakmunkások iránti igény. Az állam forrásait nem a természetes folyamat feltartóztatására kell fordítani, hanem felhasználásukkal a tendenciához való igazodást kell elősegíteni.
Magyarország természeti erőforrásokban, vagy azok felhasználásában(geotermikus energia) meglehetősen elmaradott. Így a szellemi tőke, mint kitörési pont különösen felértékelődik, stratégiai jelentőségűvé válik. Mondhatnám úgy is, hogy itt kell kihoznunk a maximumot. Szemléletesen nézve itt a nyersanyag maga az ember, amit "ki kell bányászni". Az általános tandíj bevezetése azonban egy igen komoly szűrőt alkalmaz, meghiúsítva az esélyegyenlőséget, egy jelentős réteget zár ki az egyetemekről. Ráadásul (Demján Sándorra hivatkozva) épp azt a réteget zárja ki, ahol az esetleges tehetség nagyobb küzdőszellemmel és motivációval párosul. A kitartás hiányában pedig a tehetség gyakran elsorvad. Így én Borrrzalommal értek egyet, a tandíjat csak bizonyos teljesítmény (átlag) alatt szabad megállapítani. Ez elősegít egy tisztulási folyamatot az egyetemeken, de megóvja a tehetségeket.
Úgy vélem továbbá, hogy a csak egyes szakokat érintő tandíj torzító hatású, tovább növelné a pályát elhagyók számát. (kényszerdöntések miatt)
Végezetül mi különböztet meg egy félperifériát a centrumtól? Részben az, hogy a centrum képes az autonóm fejlődésre. Ennek alapja természetesen a kutatás-fejlesztés, ami feltétlen megköveteli a szakértők létezését. Minél nagyobb körből válogatjuk őket össze, annál nagyobb az esélye, hogy kiemelkedő tehetségekre bukkanunk, és így behozhatjuk lemaradásunkat Nyugat-Európával szemben.
Vállgazd Blog Piaci környezet 2. kérdés 2011.09.26 11:33:00
Milyen kiváló magyar termékeket ismer? Mit lehetne azért tenni, hogy a magyar termékek nagyobb súlyt kapjanak a hazai piacon? Hogyan segítené elő, hogy e termékek termelői külpiacokra jussanak? Kedves Hallgatók!Igyekezvén összegezni és kiemelni a legfontosabb pontokat. Ismét…..
pongetes 2011.09.28 22:58:28
Sziasztok!
A kérdést én is a mezőgazdaság irányából közelíteném meg. Hallottam például, hogy a saját éghajlatunkon termelt zöldség- és gyümölcsfélék egészségesebbek, mint az importtermékek. Már a biológia is amellett szól tehát, hogy növelnünk kéne a magyar termékek arányát mind a nyers, mind a feldolgozott termékek esetében. Hosszútávú megoldást azonban szerintem úgy érhetünk el, hogy az ágazat ne, vagy minél kevésbé szoruljon állami támogatásra, azaz ne tegyük ki az egymást követő kormányok szeszélyeinek.
A termelők egyrészt követhetnék a multik példáját abban, hogy 2 tevékenységet, jelen esetben a termelést és a feldolgozást összevonják, így csökkentve az árra terhelődő haszonigényeket. Ehhez nyilván tőke kell, ami az ágazat egyik legnagyobb hiányossága. Ezt némileg orvosolni lehetne szövetkezetek szervezésével, amelyek a termelési eszközök megosztására, feldolgozásra, esetleg értékesítésre állnak össze. (a földtulajdonhoz semmi köze) Az állam szerepe abban állna, hogy ösztönözze ezeknek a kialakulását, adja meg az indítólökést a strukturális átszerveződéshez. A finanszírozás sikerét még így is kétesnek találom. Olyan módszer lenne a legalkalmasabb, amely egyszerre jelent plusz tőkét, és csökkentve a kockázatot plusz keresletet. Egy, korábban (2008) felmerült, többek között a Szerencsejáték Zrt-t érintő tulajdonosi program megoldást jelenthetne. A lakosságot, azaz a potenciális vásárlókört vonhatnánk be tulajdonosként a feldolgozásba és az értékesítésbe. Amellett, hogy megvalósulhatna a tőkepiaci finanszírozás, a tulajdonosi lét motiválná a lakosságot az adott termékek fogyasztására.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása