Regisztráció Blogot indítok
Adatok
utálom a brokkolit

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Mondjon maximum három olyan területet, ahol az adófizetői pénzekért cserébe az állami szerepvállalást elengedhetetlennek tartja! Ezek közé tartozik-e a felsőoktatás nappali tagozatos képzése? Indokolja választását!  Inspirációként:  …..
utálom a brokkolit 2011.10.07 03:53:50
Halihó!

Ha elfogadjuk, hogy az állam törekedjen a legnagyobb hasznot/értéket teremteni, akkor jó ötletnek tűnhet mindenkit szabadon engedni, hagyni, hogy saját hasznukat/értékeiket szabadon maximalizálhassák (egészen addig szabadon, míg ezzel mások szabadságát nem korlátozzák). Ebben az esetben kevés szükség lenne bármilyen állami szerepvállalásra, (eltekintve például a bíróságtól a törvényhozástól vagy a rendőrségtől, ami ez esetben a válasz, mint a szükséges területek) minden szabad egyén pedig önállóan rendelkezhet a (fenti szervek működtetéséért járó költségek levonása után fennmaradó) vagyona felett, így saját maga (valószínűleg sikeresen) a legnagyobb értéket teremtheti önmaga számára. Én például paradicsomot vennék, más valakik brokkolit (mert vannak akik szeretik), ha az állam mindenkinek brokkolit venne akkor én nem lennék boldog.
Megeshet azonban, hogy az állam úgy tudja teremteni a legnagyobb értéket, hogy a nagy többségre hallgatva csak brokkolit vesz és bár én rühellem azt és nekem rossz lesz, 1000 másik embernek tudnak így brokkolit venni és hatalmasat nőhet az össz érték/haszon.
(Más kérdés, hogy a nagyobb összhaszon érdekében lehet-e más szabadságát sérteni, adót szedni?)
Másképpen:
Ha az állam hasznot maximalizál, a többség döntése alapján (demokrácia) és a többség keresete eltörpül egy kisebb rétegéhez képest (ami általában így van), ilyen esetben ésszerűnek tűnhet az állami szerep a segélyek/támogatások terén (újraelosztás).

Szem előtt tartva pedig azt, hogy minek mennyi a költsége és mennyi hasznot teremt, juthatnánk egy helyes eredményre azzal kapcsolatban, hogy mit is kéne kezdeni az adófizetők pénzével.

A felsőoktatást tekintve például elég nagy költsége van (jelenleg is) a fogorvosok, orvosok képzésének, de ha bárki kapott már számlát a kórházban bennfekvés után, az tudja azt is, hogy ez is nagy költségekkel jár (egészségügy)- és ezt nem nekem kellett kifizetnem.
De ha megelőző tevékenységet folytatna (például drogprevenció, felvilágosítás), az nem teremtene sokkal olcsóbban azonos hasznot? És bár ezek költségével nem vagyok teljesen tisztában, vegyük figyelembe, hogy egy darab képzés költségénél csak egy diákról van szó, addig egy megelőzésnél csoportokról beszélhetünk. Valószínűleg persze Afrikában nagyobb szükség lenne erre, de talán Magyarországon sem elhanyagolható.
Véleménye szerint mi a közös a sportversenyekben és a gazdasági versenyben? Miben térnek el egymástól? Kedves Hallgatók! Ezen a héten én reflektálok a határidőig beérkezett blogkommentekre, igyekezvén összegezni és kiemelni a legfontosabb pontokat.Erre a kérdésre…..
utálom a brokkolit 2011.09.30 02:37:29
Halihó!

Közös tulajdonság, de akár egy tanulmányi (bármilyen más) versenyt tekintve is, hogy nem egy személy versenyez. A versenytársak között valamilyen kapcsolat van (még ha ez olyan furcsa is, hogy ki kell ütni vagy le kell futni a másikat), a szabályok le vannak fektetve a résztvevők ezzel tisztában vannak. Tudomásuk van arról is, hogy versenyeznek. Minden résztvevő rendelkezik egy céllal (a vállalat alapvető célja, kiütni a nagy boxost, érmet szerezni) és ennek elérésére törekszik.

Kevésbé igaz, hogy mindkettő szolgáltatást, terméket nyújtana, gondoljunk csak bele mennyien szoktak izgulni egy sakk meccsen a közönségben. Persze utóbbi mondat nem áll rendes lábakon, még így is nyújthat szolgáltatást a kiszemelt célközönségnek, de akkor is csak közvetett módon, míg a gazdasági versenyt a közvetlen szolgáltatások, termékek jellemzik (hiszen ezen akarják gennyesre keresni magukat). A gazdasági verseny sportversenyre települése szintén érdekes (a szponzoráció egy nagyon tuti reklám lehet), fordítva nem tudnék ilyen példát hozni.

Az úszók hosszú karrierje egy nagy verseny vagy több pár perces versenyeik vannak? Én utóbbit választanám, hiszen ezt szokás EGY versenynek nevezni. A gazdasági verseny inkább elhúzódó, hosszú folyamat.
Próbáltam magyarázatot találni, például míg a versenyek résztvevői a jelen lévő természetes személyek ebből következik a véges verseny idő, addig a gazdasági verseny résztvevői vállalkozások (jogi személyiséggel) és nem kell (de nem is lehetséges), hogy jelen legyenek. Persze ez nem jó magyarázat (nagy az egyéni vállalkozók és így a természetes személyek aránya), de láthattunk a résztvevők személyével kapcsolatban is különbséget!

Szép álmokat!
Milyen kiváló magyar termékeket ismer? Mit lehetne azért tenni, hogy a magyar termékek nagyobb súlyt kapjanak a hazai piacon? Hogyan segítené elő, hogy e termékek termelői külpiacokra jussanak? Kedves Hallgatók!Igyekezvén összegezni és kiemelni a legfontosabb pontokat. Ismét…..
utálom a brokkolit 2011.09.28 04:28:48
Halihó,

Akár tocede és robi91 (ha jól értettem) szintén úgy vélem, hogy a továbbiakban fontos a "magyar termék" értelmezése. Magyar-e az a termék amit külföldön készítenek de a neve mást mond vagy az, amelyik termékkel kapcsolatban senki sem asszociál Mo-ra és mégis itt szerelik össze? Mindkettő magyar termék vagy éppen egyik sem?

Ezután következik a kérdés, hogy miért vásárolunk? A szükségleteinket elégítjük ki (szépen talán úgy hangzik, hogy a fogyyasztói igényeinket)- hasznosságot maximalizálva. Azt pedig, hogy mi alapján maximalizálunk a preferenciáink határozzák meg. Mennyire számítson, hogy milyen meleg a pulcsi és mennyire az, hogy milyen jól kiemeli a színe a zöld szemem. Ugyanilyen belső értékelés az is, mennyire számít, hogy a magyar termékkel magyar termelőt segítsek? Ezeket a preferenciákat módosítva, biztos, hogy a jelenlegi (rossz minőség/drága ár) helyzetben is nőne a vásárolt "magyar termékek" száma. Hívhatjuk ezt tudatosításnak, tudatmódosításnak(?), reklámnak. Már csak az a kérdés, ez megéri-e?

Különben ez a kérdés/döntés zajlik le mindenkiben legtöbbször, "megéri-e?" megvenni a kínai fokhagymát és nem magyar terméket venni esetleg a kiskertemben kinevelni. (Hagyjuk most a tudatosítást,) a vásárló már adott módon döntse el mit vesz. Paradicsomot. Mi kell neki(, nekem)? Nekem például fontos az, hogy olyan növényszerű szaga(illata!) legyen és az se baj, ha nem víz ízű, mert vizet finomabbat és olcsóbban is tudok szerezni. Minőség és ár!

Amíg a külföldi termék minőségben ugyanolyan mint a magyar termék, nem csodálkozunk, hogy az olcsóbb külföldit veszik (a személyes tapasztalatom pedig az, hogy a bevásárlóközpontokban ez zajlik). Ha persze a magyar termék minőségén kéne javítani ott már probléma lenne, így ezt most hagyjuk ki.
Előzőn persze változtathatnánk (a kérdésre: Mit lehetne azért tenni, hogy a magyar termékek nagyobb súlyt kapjanak a hazai piacon?) az ár módosításával el lehet érni a mennyiség változását és fordítva, azonban sok kis termelő, sok kis portékával aligha kerülhet olyan helyzetbe, hogy árról vagy mennyiségről "döntsön". Nem úgy a nagyok, talán ezt is elmondták előttem, így a megoldás (ha ez nem ütközik jogszabályokba/de akármi másba se) a sok magyar termelő összekapcsolása egy szervezetté.

Persze biztos fel tudnánk sorolni még valamit (de szerintem ezt sem fogom tudni besűríteni egy hsz-be).

(vagy mégis).