Adatok
Napivers
86 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
helló ember, olvasod a soraimat, élsz, de miért nem fekszel le velem? hiszen csont és koponyák vagyunk mindketten, belül, és azok is leszünk, tudjuk jól. tudásod halott tudása, ha meghalsz, semmit sem ér, csak dühít mert felesleges. Tanultál, és most doktor vagy, közgazdász…..
Kedves rajongóim! Mostantól a versek lassabban érkeznek a blogra, mert állást kaptam a fegyver-és gépgyárban, így kevesebb időm jut költeni. Előreláthatóan körülbelül nagyjából hetente egy verset tudok kikölteni. Szíves megértéseteket köszönöm. Stopitcs…..
utolsó-előtti vers, ami amit megelőz, az az utolsó,és a kígyó lassan a saját farkába harap,a mőbiusz-tekercs körbeszalad. én vagyok a kezdet és a vég,"zdu njucsev zsda u'n delég"ahogy az orosz költő mondja,csak neki még nem volt mikrofonja. lehetnék én is az…..
ma reggel zátonyra futott a nyelvem,szám tengerében léket kaptak a szavak,alighanem gittet nyeltem, emiatt a beszédkészségem elvesztettem. gyorsan, kérek egy kis feloldozást tőled,hozz valamit, mert szájzáram lesz,és akkor a karrieremnek vége hirtelen,ugyanis az én szakmám…..
túl mindenen, túl időn és téren,túl zöld mezőkön, túl kék égen,túl túlértékelt múltbéli vágyakon,kósza, el-eltűnő lány-árnyakon,sarokba dobott szoknyán át, ledobott harisnyák tengerén,egy élő felismerés hasít belém,késsel megvágtam a herém,pedig a nagyszüleid…..
szédülünk a csillagok alatt,együtt, szabadon,a gondok nem nyomasztanak.fázol, látom, de jó a hideg,jólesik; néha, ha érzed, hogy élsz,és látod, annyira kicsik mégsem vagyunk,mint a csillagok az égen.fent nem múlik semmisem,örökké álló idő engem mégsem csábít,mert idelent…..
látjátok feleim, szemetekkel,búcsúzom ezennel,és letészem a lantot, nyugodjék,ebből most ennyi elég.fantasztikus közönség vagytok,remélem találkozunk még,ha jól megfizettek, pár év múlvaegy búcsúkoncertre összeállok még...
holnap elmegyek annak a helynek a legmélyére,ahol a virtuális valóság a valóság,és az az élet, amit most élünk,onnan nézve csak egy távoli álom már. az internetről írok, ha nem jöttél volna rá,ez az a hely, ahol a virtuális valóság a valóság,ez az, ahonnan az az élet,…..
mit hoztál ma nekem?mutasd a tenyered,hoztál-e ajándékot?hoztál-e kenyeret? kapok-e ma tőled valami ehetőt,vagy drága holmit, ami pénzzé tehető?kell, hogy kapjak ma is valamit,lehet az pénz is, az elkölthető. nem azért vagyok veled, hogy ne kapjak semmit,nem azért vagy…..
átfestem a köldököd körüli részt,fényes neon-szín festékkel,hogy a sötétben világítson éjjel,esetleg ha keresném a köldököd.azt a tányért idelököd?eszem,falatozom a fénynél,amit a neon áraszt magából,és közben végiggondolom a múltam,hogy néha jó döntést is…..
biztosan jól vagy, felhőkott úsznak az égen, ha felnézelláthatod; nézhetsz jobbra, balra,de minden kirakatbábu csak bábu!ott lesnek rád, és mondjákgondolj bele, milyen jó nekedott kint, a kirakaton kívülte elmehetsz, és ő rád nevet. ..
fejemen sapka.megyek a bálba, ahol vár rám a reménykedés,a legszebb ruhám viszem, de fel nem veszem, amíg táncra nem kérsz. táncolunk.Te lassan, elegánsan,én gyorsan, visz a lábam,meg nem áll soha,a csend se zavar. fejemen sapka.bebasztam.a legszebb ruhám hoztam a bálba,de…..
eltünedezem a lélek-vesztő lélekvesztődben,a helyről ami az otthonunk lett,és ha olyan már, hogy én, nincs is többé,a majdani végtelen nem-lét tengerébenennek jelentősége sem lesz.ha majd elmerülünk végképp...
tegnap találkoztam az üknagymamámmal,főzött nekem ebédet is,elég jól van a korához képest,vajon ilyen öreg leszek-e én is? pénteken voltam egy bárban,találkoztam egy idegennel, ő még fiatal, előtte az élet,megkérdezte, hogy iszom-e. nem voltam szomjas, így nem ittam…..
menekülő vágyak elől menekülök,jönnek utánam, hiába tűnök el,előlük, menekülni nem lehet,szembenézni velük nem merek. rohanok, futok, de űznek, hajtanak,vad kísértések, el-nem-múló álmok,ha becsukom szemem, akkor is jön az álnokvágy-zuhatag és nem ereszt. Vágy!…..
lelked ajtaján benyitok, körülnézek,tetszik ez a hely, a bútorok szépek,falakon festmények, fényképek,azt hiszem maradok sokáig. lelked szobájának ablakain átegészen máshogy néz ki a világ,a levegő friss, a fű szép zöld,az ég ragyogó kék, olyan, mint rég. ..
ha majd végképp eleged lesz belőlem,ha majd végképp eleged lesz belőlem,fogsz-e nekem írni búcsúverset,ami jár. mert ennyi nekem jár, búcsúvers jár,ha a tűrőképességednek vége már,és engem elviselni továbbmódodban nem áll. felkúszunk a létrán a padlásig,ott…..
ki a miniszter, ki ma a miniszter?hol a kő a hárfán,hol a húr a pajzson?mit tettünk vagy hallottunk, hova él meg újra,mikor jön a látvány, hallod, mikor hozzák újra? hol a kép a kapron?hol a tűz kék fénye?mi az élet, macska?ki jön ma eléje? hová visz a nyálka?messze,…..
körös-körül pusztaság, csend, béke,ma az idő visszafelé jár,egyre fiatalodik a világ, és én is,nyár után különös tavasz vár. az idő kereke visszafelé forog, ahogy mondtam,az előző versszakomban,amit az után írtam meg,hogy a második versszak kész lett. hátrafelé…..
ma egy hete, hogy elhagytál engem,itt ázom az esőben azóta is,kereslek szűk utcák kövén ülveidelent a városban valami eltűnik egész nap várlak ott, ahol régengörcsösen akarom az időt megfordítaniés elmerengek azon a tavalyi télen,régi szerelmek különös útjain...
arcom a tengerpart homokjába dugom,és nézem,ahogy a dagály elmossa ránctalan lenyomatom.élek. lélegzem, szeretek, van testem, van lelkem.de ki a teremtőm?hol a határ, ami minket vár,hol a végzet, mi a kényszer,ami minket hajt,hogy felfedezzünk,hogy megnevezzünk,hogy veszélyeket…..
csöpp.csöpp-csöpp.csöpp-csöpp, csöpp-csöpp,elromlott a csap,és én csak fekszem a földön.hallgatok.Ti renegátjai a csendnek,hol vagytok, féltek tán tőlem,vagy a kutyámtól? holnap,igen holnap.nem ma, hanem amikor az óra átvált éjfélre,vagyis holnap...
kezicsókolom idős ember az utcán,szervusz, ifjú újszülött,mindannyian a honfitársaim vagytok,és ennek eléggé örülök. az méz ott? kérek mézet,a teámba kell ugyanis,jó lenne, ha ma már mézzel ihatnám,felteszem, örülnél te is. én annyira megértő vagyok akkor,…..
hiszen tudtuk, hogy jönnie kell,onnan, ahonnan vártuk, lassan már itt lesz, igenvalami távoli földrészatavisztikus tájképe;gyűlölnek a sziklák, elhal a mező,ti pedig néztek az égreonnan várjátok, a messzi kékbenkigyúl egy kései értelem..
A számban ping-pong-labda, a kezemben bélyeg,minden lány ilyen srácot akar férjnek.Holnap házasodom, ezt ma döntöttem el,de fogalmam sincs, hogy kit veszek el. Egy csinos női lábat rázok epilepsziás-rohamban, keményen,mindezt azért, hogy vonzó legyek a másik nem szemébena…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz