Adatok
bms
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
E foglalkozáson először előkészületeket tettünk a jövő heti szegedi tárlatbejáró úthoz: Képíró Ágnes REÖK Palota-beli, a Tragédia szegedi előadásához kapcsolódó bemutatójához levetítettük és közösen értelmeztük az Ágnes által készített és a Szeged című lapban…..
Ma délután, az őszi időszámításhoz visszatérve, azaz 4 órakor Ormos Zsuzsi végre elmondhatta érdekfeszítő s a reveláció erejével ható díszítőelem-előadását és bemutatóját. Mint eddig mindig, most is világos, áttekinthető, megjegyezhető módon állította elénk az egyes…..
bms
2011.09.04 16:16:04
Oláh Miklós esztergomi érsek írásai nélkül nem tudhatnánk milyen volt Mátyás király híres visegrádi palotája. Ő volt az első kertészeti leíróink egyike, akiknek köszönjük, hogy a magyar világi díszkertészet első virágkorát megismerhetjük.
Oláh Miklós a 16. század közepi Magyarországnak egyik meghatározó egyénisége volt. II. Lajos özvegyét Mohács után elkísérte Németalföldre, majd több év múlva hazájába visszatérve előbb zágrábi püspök, majd esztergomi érsek és királyi helytartó lett. Tudós humanista volt (Rotterdami Erasmus jó barátja); önálló - latin nyelvű - műveket írt Attiláról és Magyarországról. Portréja (Hans Sebold Lautensack metszete 1558-ból) igazi humanistaként, kezében könyvvel ábrázolja. Ő volt az, aki az Esztergomból elmenekült káptalant és érsekséget Nagyszombatban telepítette le, s elhelyezte ott az esztergomi kincstárat is. Bécsben, Pozsonyban és Nagyszombatban is palotát tartott fenn; pazar berendezésükből - köztük különösen sok kárpitról - az érsek végrendeletéből tudunk. Kedvelte a kerteket; bécsi kertje, a Nicoletum különösen híres volt. Műpártolása fontos része a magyarországi művészet történetének. 1548-ban, I. Ferdinánd királytól kapott armálisát fényűző miniatúradísszel látta el - teljesen egyedül áll ezzel a hazai emlékek között -, amelyen saját portréja mellett rokonait és az uralkodók portréit is megörökíttette, ezzel is kifejezve szoros kötődését a Habsburg-házhoz. Híres könyvtára volt, amelyet részben még Németalföldön gyűjtött össze, benne egy 11. századi Evangelistarummal. Gondot fordított a könyvek díszítésére is: nyomtatott pontifikáléját díszes kötéssel látta el, a fametszeteket kiszíneztette és címerét is belefestette. A híres késő középkori kódex, az ún. Bakócz Graduále befejezetlen miniatúráit folytatni kívánta (1557).
Síremléke - kiemelkedően kvalitásos munka - vörösmárványból, bronz feliratos táblákkal a nagyszombati Szent Miklós-templomban áll.
Munkásságáról többet a következő helyen tudhatunk meg:
mek.oszk.hu/02200/02228/html/01/180.html
Oláh Miklós a 16. század közepi Magyarországnak egyik meghatározó egyénisége volt. II. Lajos özvegyét Mohács után elkísérte Németalföldre, majd több év múlva hazájába visszatérve előbb zágrábi püspök, majd esztergomi érsek és királyi helytartó lett. Tudós humanista volt (Rotterdami Erasmus jó barátja); önálló - latin nyelvű - műveket írt Attiláról és Magyarországról. Portréja (Hans Sebold Lautensack metszete 1558-ból) igazi humanistaként, kezében könyvvel ábrázolja. Ő volt az, aki az Esztergomból elmenekült káptalant és érsekséget Nagyszombatban telepítette le, s elhelyezte ott az esztergomi kincstárat is. Bécsben, Pozsonyban és Nagyszombatban is palotát tartott fenn; pazar berendezésükből - köztük különösen sok kárpitról - az érsek végrendeletéből tudunk. Kedvelte a kerteket; bécsi kertje, a Nicoletum különösen híres volt. Műpártolása fontos része a magyarországi művészet történetének. 1548-ban, I. Ferdinánd királytól kapott armálisát fényűző miniatúradísszel látta el - teljesen egyedül áll ezzel a hazai emlékek között -, amelyen saját portréja mellett rokonait és az uralkodók portréit is megörökíttette, ezzel is kifejezve szoros kötődését a Habsburg-házhoz. Híres könyvtára volt, amelyet részben még Németalföldön gyűjtött össze, benne egy 11. századi Evangelistarummal. Gondot fordított a könyvek díszítésére is: nyomtatott pontifikáléját díszes kötéssel látta el, a fametszeteket kiszíneztette és címerét is belefestette. A híres késő középkori kódex, az ún. Bakócz Graduále befejezetlen miniatúráit folytatni kívánta (1557).
Síremléke - kiemelkedően kvalitásos munka - vörösmárványból, bronz feliratos táblákkal a nagyszombati Szent Miklós-templomban áll.
Munkásságáról többet a következő helyen tudhatunk meg:
mek.oszk.hu/02200/02228/html/01/180.html
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Érdemes visszaidézni a mű 140 éves története során készített illusztrációkat.
Ezt kényelmesen megtehetjük a Magyar Elektronikus Könyvtár elektronikus kiállítása segítségével:
mek.oszk.hu/01900/01925/html/index.html