BBuc 2011.08.05 18:23:39

Hú, örülök piefke, snr torrente, epitomester kommentjeinek, hogy kicsit megvilágítottátok, a magyar Bauhaus nem olyan, mint ahogy azt a cikk második, harmadik bekezdése sugallja, és amiken nekem is felvonódott a szemöldököm.

Nem is szeretném ismételni amiket elmondtak, csak kiegészíteném néhány aprósággal.

Egyrészt szeretném Ádám felé hangsúlyozni, hogy mennyire remek ez a "legszebb lépcsőház"-sorozat, és milyen jó, hogy végre vittetek egy jó fotóst is magatokkal. :-)

A Bauhaus-zal kapcsolatban viszont szeretném a figyelmébe ajánlani még Magdalena Droste Bauhaus című könyvét - ez elég alapos, ha a stílus (mert szerintem az /is/) kialakulásának történetéről is szeretnétek némi infóval rendelkezni, szerintem megéri kicsit utánaolvasni. :-)

Szerintem jó könyv még Pamer Nóra Magyar építészet a két világháború között című munkája is, ebben nemcsak bauhaus stílusban épült épületekről van szó, hanem jól követhető az a változás, ami néhány év alatt végbement a modernizmus alakulásában (bh előtt és után és azzal párhuzamosan).

Ha a modern alakulásáról akartok még olvasgatni, itt egy újabb könyv: Vadas József A magyar konstruktivizmus.

Aztán, kiegészítve piefke felsorolását, felhívnám figyelmetek a Baba utcai Járitz-villára is, ami sajnos nem olyan szerencsés, mint a Pozsonyi út környékén lévő házak, és bár az is igaz, hogy nem a 30-as években épült, kicsit később, de szerintem az az épület is hamisítatlanul modern volt.

És végül csak arra az apróságra szeretnék még rámutatni, hogy a Bauhaus, mint intézmény három helyen működött: Weimarban, Dessauban és Berlinben, a költözködések oka mindig az aktuális politikai nemtetszés volt. Dessauban amúgy az elmúlt évtizedben szépen felújították _a_ Bauhaust, és az iskolától nem messze lévő tanári házakat is, amelyek közül az egyiket Moholy-Nagy használta.

Piefke listájából is kiderül tehát, hogy Budapest meglepően tele van a klasszikus modern épületeivel, csak valamiért alig tudnunk arról a korszakról, amiben ezek az épületek létrejöttek, és persze az épületekről sem, na meg arról sem, hogy miért épp ilyenek lettek: funkcionalizmus, mint tervezési vezéreszme elterjedéséről. Pedig a magyar tervezők világhírűek lettek, csak sajnos nem itthon. :-(((

(bocs, hogy hosszú lettem)

BBuc 2011.07.29 21:33:16

Nekem is mániám a "mindenki kösse be magát, ha velünk utazik" dolog, és a gyerekkel sem indulunk el, ha nem hajlandó beülni az ülésébe (mi meg bekötjük).

De ami Magyarországon még sokkal inkább távol attól, amit felelősen autózásnak hívhatnánk, az az élőállat-szállítás az autóban. Sosem értettem, hogy miért gondolják pl. a kedves kiskutyatartók, hogy a kalaptartón utazó kedvencük biztonságban van? Vagy erre nem is gondolnak?

Szóval ezt a témakört is lehetne nyomatni, balesetnél egy 7-10 kg-os kutya is komoly károkat tud okozni az autó egyéb utasaiban, arról nem is beszélve, hogy rossz esetben ő sem éli túl. És akkor egy nagytestű, 50/50+ kilós kutyáról még nem is beszéltünk.

Vannak már mindenféle dobozok, meg rácsok, meg beköthető hámok, amikkel biztonságos(abb)an lehet állatot szállítani.

Viszont vicces, hogy amikor új autót mentünk nézegetni, az egyes márkaképviseleteknél (és a kutyás szakáruházakban is) úgy néztek rám, mint egy ufóra, amikor arról érdeklődtem, hogy van-e isofixes kutyaszállító dobozuk...

BBuc 2011.07.29 21:47:35

@Kifordított kacagány:
hát, szerintem ugyanazt állítottuk. :-)
"rossz esetben ő sem éli túl"
" valószínűleg egyáltalán nem éli túl"

BBuc 2011.07.29 22:56:15

@Kifordított kacagány:
azt, hogy kinek a halála a jobbik, illetve rosszabbik eset, nem szeretném rangsorolni, és nem is feltétlenül tudnék teljes mértékben egyetérteni a te rangsoroddal.
Remélem nem baj, hogy nem értünk egyet. :-)

BBuc 2011.07.28 11:07:24

@kekeckecc: Hát igen, jól hangzó a sztori, de tipikus városi legenda. :-)

Ez az épület a firenzei Strozzi palota kisebb méretű másolata. Ezért a karikák, amelyek szerintem az eredeti épületen díszítőelemek lehettek. Az elképzelhető, hogy az itteni épületnél tényleg lovakat kötöttek ki hozzájuk, ahogy odinne is mondta, mert, ha már ott voltak, legyen valami hasznuk is, mondhatták esetleg az akkor élt praktikus pestiek. :-)

Ami tuti, hogy lovakat az eredeti palotára nem kötöttek a karikákhoz, mert kissé magasra kellett volna mászni ahhoz, hogy sikerüljön - jóval fejmagasság felett vannak ugyanis.

Már csak az a kérdés, hogy az eredeti palotán milyen célt szolgáltak a karikák? Valakinek valami infója erről?

BB.

BBuc 2011.07.28 11:18:41

@kekeckecc: Jól hangzó sztori, de sajna tipikus városi legenda. :-)

Ez a palota a firenzei Strozzi palota kisebb méretű másolata, ezért a karikák, amelyek szerintem az eredeti épületen díszítőelemek lehettek.

Az ittenihez elképzelhető, hogy, ahogy odinn is írta, valóban kötöttek ki lovakat, mert ha már ott vannak, legalább legyen valami hasznuk - gondolhatták az akkor élt praktikusan gondolkodó pestiek. (Bár nem tudom, mennyire volt gyakori 1884-ben /az építés éve/ és utána, hogy ló_háton_ közlekedtek az emberek a városban.)

Ami tuti, hogy az eredeti épületen nem kötöttek lovakat a karikákhoz, lévén, hogy elég magasra kellett volna mászni ahhoz, hogy meg tudják valósítani - jóval fejmagasság felett vannak ugyanis.

Már csak azt kéne kideríteni, hogy az eredeti palotán mire is szolgálhattak ezek a karikák. Valakinek van valami infója? :-)

BB.