Adatok
sepirossenarancs
0 bejegyzést írt és 26 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
„Megvetem azokat, akik nem hisznek többé Európában” (Cs. Szabó László; 1944) Pár hét múlva indulok a hanyatló Nyugatra. Milyen védőoltások kellenek Svájcba és Baden-Württembergbe? Van még vizük, élelmiszerük? Mire kell vigyázni? - dilemmáztam…..
sepirossenarancs
2011.07.27 19:51:22
@Lew Archer:
"Valaki magyarázza már meg, mi a közös egy ír parasztban, egy portugál szardíniahalászban, egy frankfurti pénzügyi elemzőben..."
Magyarázattal nemtudok szolgálni. A nyugati civilizációNyugat Európa, vagy USA, hanem mi is, Közép Európa is nyugati kultúrkörhöz soroljuk magunkat, és Kanada, Ausztrália is beletartozik a nyugati civilizációba. Tehát ha a nyugati civilizáció haynatlásáról beszélne valaki, akkor ez mind bele tartozik.
Nos, közös pont, e civilizációban, hogy idővel a nők egyenjogúak lettek e kultúrkörben, itt jelent meg előszőr (ha fokozatosan is, és még ma is lenne javítani való, pl. munkahelyi díjazás különbségek, negatív diszkrimináció). Elviekben véleményed elmondhatod, alkotmányos jogod (bár, nálunk kezd kétségessé válni). Viszont bitófa nem jár érte. Állam és egyház szétvált (hmm, nálunk itt is visszafelé haladás van).
De ezek mind összekötik a nyugati civilizáció lakosságát, bár bizonyos értékrendekben OV önkéntesen eltávolodik ettől.
"Valaki magyarázza már meg, mi a közös egy ír parasztban, egy portugál szardíniahalászban, egy frankfurti pénzügyi elemzőben..."
Magyarázattal nemtudok szolgálni. A nyugati civilizációNyugat Európa, vagy USA, hanem mi is, Közép Európa is nyugati kultúrkörhöz soroljuk magunkat, és Kanada, Ausztrália is beletartozik a nyugati civilizációba. Tehát ha a nyugati civilizáció haynatlásáról beszélne valaki, akkor ez mind bele tartozik.
Nos, közös pont, e civilizációban, hogy idővel a nők egyenjogúak lettek e kultúrkörben, itt jelent meg előszőr (ha fokozatosan is, és még ma is lenne javítani való, pl. munkahelyi díjazás különbségek, negatív diszkrimináció). Elviekben véleményed elmondhatod, alkotmányos jogod (bár, nálunk kezd kétségessé válni). Viszont bitófa nem jár érte. Állam és egyház szétvált (hmm, nálunk itt is visszafelé haladás van).
De ezek mind összekötik a nyugati civilizáció lakosságát, bár bizonyos értékrendekben OV önkéntesen eltávolodik ettől.
sepirossenarancs
2011.07.27 20:21:57
@bz249:
Igaz. Ám én olyan értelemben gondoltam, hogy a nyugati kultúrkörben ma már közös kulcs, hogy az egyház és politika nem fonódik össze (felvilágosodás óta legalább is), nem kész világképeket kínálnak (hoppá, vagy nálunk mégis?). És nyugati kultúrkörben az egyház sem kíván manapság már politizálni.
Nyugati kultúrkörben ma szabadgondolkodás van.
Ju még eszembe, a nyugati civilizációban manapság már a mérce nem anyagi származás szerinti kiválasztás, hanem észbeli képességek dominálnak (ja, nálunk nyíltan, átlagtól jobban térneek el ettől?)
A nyugati civilizációnak mára sok kialakult közös kapcsa, értékrendszere van, és nagyon szomorúan tapasztalom, hogy az OV kormány ideje alatt rohamosan, nagy léptékben térünk el ezektől.
Pedig nem a közös értékrendekkel van, ezeknek nem áldozhatott le. Hiszen Európa, USA, Kanada, Ausztráliának nem fellegezhet csak úgy egyszerre be. Belegondolt egyáltalán OV, hogy ez így együtt jelenti mind a nyugati civilizációt, a nyugatot?
A nyugati civilizáció nem hanyatlik önmagában, hiszen válság alatt is van a véleménynyílvánítás szabadsága, az emberi jogok...stb.
Ám a fenti nyugati civilizáció értékeitől hazánk nem tudom hova és meddig fog még távolodni. Mert a kilépés, "refeudalizálódás" látszik szerintem hazánkban. Ha eltáncolunk a nyugati értékekből, akkor hova fogunk tartozni? Kínából nem hiszen, hogy sokan kérnek értékekben...A gazdasági együttműködés bizonyos szintje oké, de Kína erkölcsileg, számos emberi méltóságot, alapjogokat sértő dolgai miatt tényleg nem lehet mérce. nyugati kultúrkörben. Lenne Kínának tanulnivalója bőven a szidott nyugattól.
A nyugati civilizáció nem hanyatlik, viszont egy gazdasági válságot kell éppen keztelni. Ennyi a feladat, nem több. Nem kell az országnak keleti értékrendet adni, -mert Európában nem vezet sehova. Amíg Európában van az ország lakhelye, addig bizonyos értékrendek felrugásával, félő, hogy Európában egyedül leszünk, így egy idő után a nyugat mellőzését, megvetését, vagy kinevetését éri el OV. Európai kultúrkörben OV-nak kutya kötelessége lenne, az európai és egyben nyugati civilizációs értékek mellett kiállni, és együttműködési készséget mutatni a gazdasági válságból való kilábalás megoldásához. Összefognia kellene, széthúzás helyett (szerintem).
Igaz. Ám én olyan értelemben gondoltam, hogy a nyugati kultúrkörben ma már közös kulcs, hogy az egyház és politika nem fonódik össze (felvilágosodás óta legalább is), nem kész világképeket kínálnak (hoppá, vagy nálunk mégis?). És nyugati kultúrkörben az egyház sem kíván manapság már politizálni.
Nyugati kultúrkörben ma szabadgondolkodás van.
Ju még eszembe, a nyugati civilizációban manapság már a mérce nem anyagi származás szerinti kiválasztás, hanem észbeli képességek dominálnak (ja, nálunk nyíltan, átlagtól jobban térneek el ettől?)
A nyugati civilizációnak mára sok kialakult közös kapcsa, értékrendszere van, és nagyon szomorúan tapasztalom, hogy az OV kormány ideje alatt rohamosan, nagy léptékben térünk el ezektől.
Pedig nem a közös értékrendekkel van, ezeknek nem áldozhatott le. Hiszen Európa, USA, Kanada, Ausztráliának nem fellegezhet csak úgy egyszerre be. Belegondolt egyáltalán OV, hogy ez így együtt jelenti mind a nyugati civilizációt, a nyugatot?
A nyugati civilizáció nem hanyatlik önmagában, hiszen válság alatt is van a véleménynyílvánítás szabadsága, az emberi jogok...stb.
Ám a fenti nyugati civilizáció értékeitől hazánk nem tudom hova és meddig fog még távolodni. Mert a kilépés, "refeudalizálódás" látszik szerintem hazánkban. Ha eltáncolunk a nyugati értékekből, akkor hova fogunk tartozni? Kínából nem hiszen, hogy sokan kérnek értékekben...A gazdasági együttműködés bizonyos szintje oké, de Kína erkölcsileg, számos emberi méltóságot, alapjogokat sértő dolgai miatt tényleg nem lehet mérce. nyugati kultúrkörben. Lenne Kínának tanulnivalója bőven a szidott nyugattól.
A nyugati civilizáció nem hanyatlik, viszont egy gazdasági válságot kell éppen keztelni. Ennyi a feladat, nem több. Nem kell az országnak keleti értékrendet adni, -mert Európában nem vezet sehova. Amíg Európában van az ország lakhelye, addig bizonyos értékrendek felrugásával, félő, hogy Európában egyedül leszünk, így egy idő után a nyugat mellőzését, megvetését, vagy kinevetését éri el OV. Európai kultúrkörben OV-nak kutya kötelessége lenne, az európai és egyben nyugati civilizációs értékek mellett kiállni, és együttműködési készséget mutatni a gazdasági válságból való kilábalás megoldásához. Összefognia kellene, széthúzás helyett (szerintem).
Néhány információ kiszivárgott a készülő nyelvstratégiáról:„A nyolcosztályos gimnáziumokban legalább három idegen nyelvet kellene tanítani, és az angol egyeduralmát megtörheti a francia és a spanyol - az [origo] információja szerint többek között ez áll az oktatási…..
sepirossenarancs
2011.07.27 16:30:42
@roli101:
"Ha valamelyik nyelven el akarnék helyezkedni, akkor arra rágyúrnék és1-2 hónap alatt felhoznám magam rendes társalgási szintre. "
Arra azért figyelnék, hogy a társalgási szint sok helyen nem elég, hanem inkább valójában a tárgyalási szint a követelmény.
Saját korábbi munkatapasztalatom alapján írom. Annál a cégnél, ahol tényleg fontos a nyelvtudás, ott az interjún átváltanak idegen nyelvre, de a társalgáshoz is magas szinten kell beszélni, nem tőmondatokban. Mikor a hobbiról kérdeznek, az társalgás, de ha eléd tesznek egy szituációs játékot, az már komolyabb. Ha megfelelsz, akkor ott helyben nem szabad meglepődni, ha a második szituációs feladat, már komolyabb, pl. azt mondják, te vagy az ügyintéző és az interjúztató egy számlával, szerződéssel kapcsolatosan kezd el reklamálni és játszd el vele. Szókincsben általános témák mellett az irodában, cégek életében előforduló szituációkban előforduló szókincsre is szükség lesz, ezzel kalkulálj-ha ilyen céghez szeretnél pályázni később.
Nem ér semmit, ha a hobbidról szépen elbeszélsz, de nem tudod mi a számla, szerződés idegen nyelven, nem tudod a szituáció során a szerződés, számla módosítást megígérni az ügyfélnek...stb. Avagy ha szituációnak kapsz egy ügyféltől beérkezett levelet, és az a feladat, hogy válaszolj rá (pl. helyben szóban, rögtönözz valamit), akkor nagyon észnél kell lenni, hogy a beérkező "játék levél", ami kapcsán például az a szituáció, hogy felhívod az ügyfelet és tájékoztatod valamilyen megadott szempontok alapján valamiről, lehet laza hétköznapi stílus, ahogy a "játék levelet" az "ügyfél" írta, de neked akkor hivatali életben előforduló stílust kell felvenni a válaszhoz, kommunikációhoz, nem a bejövő levél stílusában.
Én már nem emlékszem a konkrét szituációs feladatra (több is volt egymás után), de arra igen, hogy az egyiknél a should alkalmazását fogtam ki. Tipikusan olyan levél volt, amire hétköznapi nyelven should-ot hazsnálnánk, viiszont abban a helyzetben, hivatalosan az ought to szerkezetet volt a helyes használat. Ilyenkor gondolkodási idő nincs, másodpercek töredéke alatt kell észrevenni.
Egy interjú sokszor keményebb lehet ilyen szempontból, mint a nyelvvizsga, hiszen vizsgán tudod, hogy most hivatalos levelet írsz, most nem, míg interjún nem tudod, mire számíts, mivel szivatnak a következő percben. És nagyon gyorsan váltakozhat a hivatalos és nem hivatalos szóhasználat a szituációtól függően.
Ne vedd félvállról, hogy óh, egy két hónap alatt menni fog a társalgás. Szerintem sose árt az egyik nyelvet folyamatosan tanulni, szinten tartani, hogy ha kell, akkor bármikor tudd használni. Akkor nyerő leszen állásinterjún.
Akkor ott, mindent alaposan tudni kell (és utána is, mármint ha azért interjúztatnak idegen nyelven, mert az adott cégnél tényleg használni kell).
Persze én csak dumálok, hiszen az én aktív nyelvtudásom itthon, államilag nem ismerik el, semmis, viszont magán cégek nem problémáznak rajta. City & guilds vizsgám van felsőfokon, amit hazánkban levegőnek néz a nyelvvizsga akkreditációs bizottság. De ők már csak tudják, hogy én nem tudhatok angolul ;)
"Ha valamelyik nyelven el akarnék helyezkedni, akkor arra rágyúrnék és1-2 hónap alatt felhoznám magam rendes társalgási szintre. "
Arra azért figyelnék, hogy a társalgási szint sok helyen nem elég, hanem inkább valójában a tárgyalási szint a követelmény.
Saját korábbi munkatapasztalatom alapján írom. Annál a cégnél, ahol tényleg fontos a nyelvtudás, ott az interjún átváltanak idegen nyelvre, de a társalgáshoz is magas szinten kell beszélni, nem tőmondatokban. Mikor a hobbiról kérdeznek, az társalgás, de ha eléd tesznek egy szituációs játékot, az már komolyabb. Ha megfelelsz, akkor ott helyben nem szabad meglepődni, ha a második szituációs feladat, már komolyabb, pl. azt mondják, te vagy az ügyintéző és az interjúztató egy számlával, szerződéssel kapcsolatosan kezd el reklamálni és játszd el vele. Szókincsben általános témák mellett az irodában, cégek életében előforduló szituációkban előforduló szókincsre is szükség lesz, ezzel kalkulálj-ha ilyen céghez szeretnél pályázni később.
Nem ér semmit, ha a hobbidról szépen elbeszélsz, de nem tudod mi a számla, szerződés idegen nyelven, nem tudod a szituáció során a szerződés, számla módosítást megígérni az ügyfélnek...stb. Avagy ha szituációnak kapsz egy ügyféltől beérkezett levelet, és az a feladat, hogy válaszolj rá (pl. helyben szóban, rögtönözz valamit), akkor nagyon észnél kell lenni, hogy a beérkező "játék levél", ami kapcsán például az a szituáció, hogy felhívod az ügyfelet és tájékoztatod valamilyen megadott szempontok alapján valamiről, lehet laza hétköznapi stílus, ahogy a "játék levelet" az "ügyfél" írta, de neked akkor hivatali életben előforduló stílust kell felvenni a válaszhoz, kommunikációhoz, nem a bejövő levél stílusában.
Én már nem emlékszem a konkrét szituációs feladatra (több is volt egymás után), de arra igen, hogy az egyiknél a should alkalmazását fogtam ki. Tipikusan olyan levél volt, amire hétköznapi nyelven should-ot hazsnálnánk, viiszont abban a helyzetben, hivatalosan az ought to szerkezetet volt a helyes használat. Ilyenkor gondolkodási idő nincs, másodpercek töredéke alatt kell észrevenni.
Egy interjú sokszor keményebb lehet ilyen szempontból, mint a nyelvvizsga, hiszen vizsgán tudod, hogy most hivatalos levelet írsz, most nem, míg interjún nem tudod, mire számíts, mivel szivatnak a következő percben. És nagyon gyorsan váltakozhat a hivatalos és nem hivatalos szóhasználat a szituációtól függően.
Ne vedd félvállról, hogy óh, egy két hónap alatt menni fog a társalgás. Szerintem sose árt az egyik nyelvet folyamatosan tanulni, szinten tartani, hogy ha kell, akkor bármikor tudd használni. Akkor nyerő leszen állásinterjún.
Akkor ott, mindent alaposan tudni kell (és utána is, mármint ha azért interjúztatnak idegen nyelven, mert az adott cégnél tényleg használni kell).
Persze én csak dumálok, hiszen az én aktív nyelvtudásom itthon, államilag nem ismerik el, semmis, viszont magán cégek nem problémáznak rajta. City & guilds vizsgám van felsőfokon, amit hazánkban levegőnek néz a nyelvvizsga akkreditációs bizottság. De ők már csak tudják, hogy én nem tudhatok angolul ;)
sepirossenarancs
2011.07.27 18:21:33
@bubo cupropenis:
"A természettudományos, mérnöki képzések mellé kellene nyelvtudást szerezni, mert a jó diploma és a nyelvtudás kombinációja ér valamit a munkaerőpiacon."
A gond az, hogy egy bölcsész beállítódottságú soha az életben nem fogja tudni elvégezni a mérnöki szakot. Matematikus ismerősöm mondta, hogy a matematika egy alap szintig (pl. érettségi mindenkinek elsajátítható, legalább egy ketessel, hármassal), de bizonyos szintjén, főleg mérnök, matek szakos felsőoktatásban olyan, mint a zenében az abszolut hallás. Ha nincs, matek érzék, akkor soha az életben nem fogja tudni elsajátítani. A bölcsészek nem értéktelenebb emberek, hanem máshoz értenek, másban jók, pechjükre a mai világ nem az ő készségeiknek kedvez.
Viszont számos mérnök, idegen nyelven nem képes jól megtanulni beszélni, holott írásban képes reagálni, olvasni is, ám az egyszerű társalgási szintről beszédben nem tud tovább lépni, akárhány nyelvórára is megy.
Azon kívül egy középiskolai osztálytársam matek zseni volt, versenyekre járt, aztán az utolsó pillanatban nem mérnöki szakra, hanem közgazdásznak jelentkezett. Ezzel nagyon szívott. Ugyanis akkor még a mérnöki szakon (kredit rendszer előtt), elég lett volna belső nyelvi szigorlat, ami az alapfokot akkor még nem igen haladta meg, míg közgazdászként kapásból két nyelvvizsga kellett, egy középfokú, és egy felsőfok, vagy szakmaival bővített középfok. Egy sima középfokot sokadszori próbálkozásra le tudta tenni, másik nyelvvizsgát már sehogy. Külön engedéllyel végül is valami csavar folytán kapott diplomát, nem tudom milyen kiskaput talált. Végig járta az 5 éves egyetemet, de nem egyetemi, hanem főiskolai szintű papírt kapott végül. De nem tudom hogy intéződött el neki, akkor még Bologna rendszer sehol sem volt.
A mérnöki szakokon sem azt tanítják, amire szükség van. Informatikus családtag ahol dolgozik, kerestek új kollégát, jelentkező bőven volt, nem is győzték az önéletrajzokat, de az interjúkon sorra kiderült, hogy halvány fogalmuk sincs hozzá a jelölteknek, amit csinálni kellene.
Sok mérnök közül is, az viszi valamire, aki miután megkapta a papírt, rájön, hogy a régi motoros öregek által az egyetemen tanított dolgok nem feltétlen érnek bármit is, hanem kénytelenek önszorgalomból külföldi szakmai anyagokból megtanulni azt, ami kell a cégeknél.
Ha egy fiatal ma az iskola padból kikerülve önszorgalomból nem áll neki nyelvet tanulni, vagy a saját szakmájában azt,amit kérnek a munkáltatók, akkor más perspektíva nem nagyon áll előtte, akármilyen papírja is van, mint a mekibe megy krumplisütőnek. Viszont mekis munkakört sem szabad lenézni, mert angol tudás nélkül ma már oda sem vszeretnek felvenni olyan munkaerőt, aki kiszolgál. Másutt, hagyományos piincérektől pedig elvárás a legtöbb frekventált helyen lévő étteremben, hogy angolul és esetleg németül is tudjon.
Lehet erőltetni a spanyolt, franciát, de azzal még mekibe és pincérnek sem fogják felvenni őket, ha nincs mellette angol.
A magyar oktatási rendszert gyökereinél kellene átalakítani, de nem feltétlen H. Rózára bízva...
"A természettudományos, mérnöki képzések mellé kellene nyelvtudást szerezni, mert a jó diploma és a nyelvtudás kombinációja ér valamit a munkaerőpiacon."
A gond az, hogy egy bölcsész beállítódottságú soha az életben nem fogja tudni elvégezni a mérnöki szakot. Matematikus ismerősöm mondta, hogy a matematika egy alap szintig (pl. érettségi mindenkinek elsajátítható, legalább egy ketessel, hármassal), de bizonyos szintjén, főleg mérnök, matek szakos felsőoktatásban olyan, mint a zenében az abszolut hallás. Ha nincs, matek érzék, akkor soha az életben nem fogja tudni elsajátítani. A bölcsészek nem értéktelenebb emberek, hanem máshoz értenek, másban jók, pechjükre a mai világ nem az ő készségeiknek kedvez.
Viszont számos mérnök, idegen nyelven nem képes jól megtanulni beszélni, holott írásban képes reagálni, olvasni is, ám az egyszerű társalgási szintről beszédben nem tud tovább lépni, akárhány nyelvórára is megy.
Azon kívül egy középiskolai osztálytársam matek zseni volt, versenyekre járt, aztán az utolsó pillanatban nem mérnöki szakra, hanem közgazdásznak jelentkezett. Ezzel nagyon szívott. Ugyanis akkor még a mérnöki szakon (kredit rendszer előtt), elég lett volna belső nyelvi szigorlat, ami az alapfokot akkor még nem igen haladta meg, míg közgazdászként kapásból két nyelvvizsga kellett, egy középfokú, és egy felsőfok, vagy szakmaival bővített középfok. Egy sima középfokot sokadszori próbálkozásra le tudta tenni, másik nyelvvizsgát már sehogy. Külön engedéllyel végül is valami csavar folytán kapott diplomát, nem tudom milyen kiskaput talált. Végig járta az 5 éves egyetemet, de nem egyetemi, hanem főiskolai szintű papírt kapott végül. De nem tudom hogy intéződött el neki, akkor még Bologna rendszer sehol sem volt.
A mérnöki szakokon sem azt tanítják, amire szükség van. Informatikus családtag ahol dolgozik, kerestek új kollégát, jelentkező bőven volt, nem is győzték az önéletrajzokat, de az interjúkon sorra kiderült, hogy halvány fogalmuk sincs hozzá a jelölteknek, amit csinálni kellene.
Sok mérnök közül is, az viszi valamire, aki miután megkapta a papírt, rájön, hogy a régi motoros öregek által az egyetemen tanított dolgok nem feltétlen érnek bármit is, hanem kénytelenek önszorgalomból külföldi szakmai anyagokból megtanulni azt, ami kell a cégeknél.
Ha egy fiatal ma az iskola padból kikerülve önszorgalomból nem áll neki nyelvet tanulni, vagy a saját szakmájában azt,amit kérnek a munkáltatók, akkor más perspektíva nem nagyon áll előtte, akármilyen papírja is van, mint a mekibe megy krumplisütőnek. Viszont mekis munkakört sem szabad lenézni, mert angol tudás nélkül ma már oda sem vszeretnek felvenni olyan munkaerőt, aki kiszolgál. Másutt, hagyományos piincérektől pedig elvárás a legtöbb frekventált helyen lévő étteremben, hogy angolul és esetleg németül is tudjon.
Lehet erőltetni a spanyolt, franciát, de azzal még mekibe és pincérnek sem fogják felvenni őket, ha nincs mellette angol.
A magyar oktatási rendszert gyökereinél kellene átalakítani, de nem feltétlen H. Rózára bízva...
sepirossenarancs
2011.07.27 18:23:55
Megszületett a törvénytervezet, ami szerint kormányunk visszavezetné a munka világába a rendvédelmi nyugdíjasokat. Két dolog lesz világos azonnal, ha az ember elolvassa a irományt: nagyon keménynek akarnak látszani, de nem sikerül, és ismét sokkal nagyobb volt a szájalási, mint…..
sepirossenarancs
2011.07.27 11:50:15
sepirossenarancs
2011.07.27 12:53:46
@roli101:
Hát, sajnálatos, ha ilyenek vannak. Személy szerint valójában, segítőkész és normális rendőrökkel konkrátan Budapesten, Pécsett, Alföldön és Balatonnál találkoztam az elmúlt években. Más városokban, településeken még nem futottam bele rendőrökbe. Nekem tényleg nincs negatív tapasztalatom velük.
@Tedat:
"és nem agitálna tovább az egykulcsos adó ellen, mert kezd kicsit unalmas lenni."
Az egykulcsos adó önmagában igazságos is lehetett volna, ha sikerült volna a t. kormánynak úgy meghúzni a határokat, hogy ne csökkenjen az alacsony jövedelműek bére...
Vagy nem tudnak számolni, vagy akár direkt is csinálhatták, hogy egymásnak ugrasszák a népet, amíg egymást szapulják, addig is kisebb az esély, hogy egységesen fellépjenek a t. hatalom ellen. "Oszd meg és uralkodj".
Az egykulcsos adó igazságos volta abban rejlik, hogy az azonos kulcsnak hála, aki 10-szer annyit keres, az 10-szer annyit adózik arányaiban, és nem többet. Mert az eddig nem volt igazságos, ha valaki 10-szer többet keresett, és nem tízszer, hanem jóval több mint tízszer annyit adózhatott. Ez nem volt jó.
De hatalmas hiba volt, úgy meghúzni az új szabályokat, hogy ezáltal csökkentek az amúgy sem jól keresők jövedelmei.
Ezzel elérik azt, hogy a belső kereslet összeroppan. Sajnos nem jut eszembe a közgazdász neve (még régebben nyilatkozta és nem e kapcsán), de a lényege az volt, ha a szegények vesznek 1000 pár cipőt, annak nagyobb a gazdasági haszna, mint ha egy gazdag vesz egy híres festményt. Ugye nem kell mondani, hogy cipő, termék előállítás...stb.
Nagyon nem jó taktika a nyomorba döntés.
Ha nincs pénzük az embereknek, akkor bizony nem lesz belső fogyasztás, és majd vakargathatják a fejüket a kormánynál, hogy miért is romlanak azok a gazdasági mutatók még tovább.Miért is nem fogy a magyar termék sem...stb.
Hirtelen ötletelések, gyorsan, erőből törvénykezések vannak, de nem igazán olvastam, hogy milyen hatástanulmányokat végeztek a t. kormányon lévők. Kapkodásnak nem szokott jó vége lenni. Nem tartom kizártnak, hogy számos rendelkezésükkel pont ellentétes hatást érnek el.
A jól kereső rétegnek vége igazságos, csak sokan azt hiszik, ha más is ugyanannyi kulccsal adózik, az egyenlő azzal, hogy ugyanannyit adózik. Hát nem, ha húszsor többet keres, akkor egyszerűsítve húszsor többet, -ami hatalmas adófizetési különbség. Szóval a jól kereső így is sokat adózik, nagyon is...És az egyéb munkavállalói, munkáltatói járulékok mértékében is hatalmas különbségek vannak, az azonos százalék kulcsok mellett. Visznek ők sokakat a hátukon...
Nem őket kellene szidni, hanem azt, aki képtelen volt kiszámolni, hogy alacsony jövedelműnek ne csökkentsék tovább a bérét...
Hát, sajnálatos, ha ilyenek vannak. Személy szerint valójában, segítőkész és normális rendőrökkel konkrátan Budapesten, Pécsett, Alföldön és Balatonnál találkoztam az elmúlt években. Más városokban, településeken még nem futottam bele rendőrökbe. Nekem tényleg nincs negatív tapasztalatom velük.
@Tedat:
"és nem agitálna tovább az egykulcsos adó ellen, mert kezd kicsit unalmas lenni."
Az egykulcsos adó önmagában igazságos is lehetett volna, ha sikerült volna a t. kormánynak úgy meghúzni a határokat, hogy ne csökkenjen az alacsony jövedelműek bére...
Vagy nem tudnak számolni, vagy akár direkt is csinálhatták, hogy egymásnak ugrasszák a népet, amíg egymást szapulják, addig is kisebb az esély, hogy egységesen fellépjenek a t. hatalom ellen. "Oszd meg és uralkodj".
Az egykulcsos adó igazságos volta abban rejlik, hogy az azonos kulcsnak hála, aki 10-szer annyit keres, az 10-szer annyit adózik arányaiban, és nem többet. Mert az eddig nem volt igazságos, ha valaki 10-szer többet keresett, és nem tízszer, hanem jóval több mint tízszer annyit adózhatott. Ez nem volt jó.
De hatalmas hiba volt, úgy meghúzni az új szabályokat, hogy ezáltal csökkentek az amúgy sem jól keresők jövedelmei.
Ezzel elérik azt, hogy a belső kereslet összeroppan. Sajnos nem jut eszembe a közgazdász neve (még régebben nyilatkozta és nem e kapcsán), de a lényege az volt, ha a szegények vesznek 1000 pár cipőt, annak nagyobb a gazdasági haszna, mint ha egy gazdag vesz egy híres festményt. Ugye nem kell mondani, hogy cipő, termék előállítás...stb.
Nagyon nem jó taktika a nyomorba döntés.
Ha nincs pénzük az embereknek, akkor bizony nem lesz belső fogyasztás, és majd vakargathatják a fejüket a kormánynál, hogy miért is romlanak azok a gazdasági mutatók még tovább.Miért is nem fogy a magyar termék sem...stb.
Hirtelen ötletelések, gyorsan, erőből törvénykezések vannak, de nem igazán olvastam, hogy milyen hatástanulmányokat végeztek a t. kormányon lévők. Kapkodásnak nem szokott jó vége lenni. Nem tartom kizártnak, hogy számos rendelkezésükkel pont ellentétes hatást érnek el.
A jól kereső rétegnek vége igazságos, csak sokan azt hiszik, ha más is ugyanannyi kulccsal adózik, az egyenlő azzal, hogy ugyanannyit adózik. Hát nem, ha húszsor többet keres, akkor egyszerűsítve húszsor többet, -ami hatalmas adófizetési különbség. Szóval a jól kereső így is sokat adózik, nagyon is...És az egyéb munkavállalói, munkáltatói járulékok mértékében is hatalmas különbségek vannak, az azonos százalék kulcsok mellett. Visznek ők sokakat a hátukon...
Nem őket kellene szidni, hanem azt, aki képtelen volt kiszámolni, hogy alacsony jövedelműnek ne csökkentsék tovább a bérét...
Kate Middleton esküvői ruháját tegnap óta megcsodálhatjuk a Buckingham Palota nyári nyitvatartása alatt, ahol mindkét híres, Sarah Burton által az Alexander McQueen-nek tervezett esküvői ruhát bemutatják. Részletek a képeken! ..
Itt a nyár, érik a dinnye, vele együtt pedig a Nagy Dinnyegét. Kormányunk Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szájával üzent, együnk több dinnyét, mert bár a zorrunkat nem tisztíccsa, de az élettani hatásai egészen kiválóak. Például vannak olyan honfitársaink, akik…..
Amennyiben van olyan történeted, amit szívesen megosztanál másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt részed, akkor írd meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!
Tisztelt Munkahelyi terror szerkesztőség!
Abban a…..
sepirossenarancs
2011.07.26 16:11:44
@dalmata76:
"irodában csendes terrorral ölik az embert."
Sajnos nem. Egy irodai munkahelyről menekültem régebben el. Az igazgatónő nyugdíjtól nem messze állt, azt sem tudta, hogy a számítógépet hogy kell bekapcsolni. Sajnos, én voltam a titkárnője, sok olyat csináltam, amit elviekben neki kellett volna. Ami jól sült el, azt másoknak előadta, hogy mennyit dolgozott rajta (míg valójában semmit). A babérokat learatta mások helyett, más vezetők felé, más nagy emberek felé nagyon kedves és megnyerő modora volt, az elején velem is normális volt. Aztán kimutatta a foga fehérjét.
Begépeltem, de kitöröltem, hosszú lenne a teljes sztori, meg már elmúlt, minimum 8 éves történet. A lényeg, hogy irodai környezetben is vannak olyan vezetők, akik üvöltöznek és megalázzák a dolgozókat, beosztottakat, míg más vezetők felé, felfelé kifogástalan, megnyerő a modoruk. A beosztottak (érettségivel és OKJ végzettséggel, valamint diplomások is) meg gyomorideggel, remegve jártak miatta dolgozni...Pedig a dr. cím ott volt a neve előtt. Ám, pszichésen alkalmatlan volt a vezetői feladatra, másokkal való együttműködésre, munkavégzésre. Azóta meg már nyugdíjas, már legalább nem keseríti meg mások életét, max. a saját családján belül.
"irodában csendes terrorral ölik az embert."
Sajnos nem. Egy irodai munkahelyről menekültem régebben el. Az igazgatónő nyugdíjtól nem messze állt, azt sem tudta, hogy a számítógépet hogy kell bekapcsolni. Sajnos, én voltam a titkárnője, sok olyat csináltam, amit elviekben neki kellett volna. Ami jól sült el, azt másoknak előadta, hogy mennyit dolgozott rajta (míg valójában semmit). A babérokat learatta mások helyett, más vezetők felé, más nagy emberek felé nagyon kedves és megnyerő modora volt, az elején velem is normális volt. Aztán kimutatta a foga fehérjét.
Begépeltem, de kitöröltem, hosszú lenne a teljes sztori, meg már elmúlt, minimum 8 éves történet. A lényeg, hogy irodai környezetben is vannak olyan vezetők, akik üvöltöznek és megalázzák a dolgozókat, beosztottakat, míg más vezetők felé, felfelé kifogástalan, megnyerő a modoruk. A beosztottak (érettségivel és OKJ végzettséggel, valamint diplomások is) meg gyomorideggel, remegve jártak miatta dolgozni...Pedig a dr. cím ott volt a neve előtt. Ám, pszichésen alkalmatlan volt a vezetői feladatra, másokkal való együttműködésre, munkavégzésre. Azóta meg már nyugdíjas, már legalább nem keseríti meg mások életét, max. a saját családján belül.
sepirossenarancs
2011.07.26 16:32:03
@Krisztiantara:
"Miért hiszik azt első körben a főnökök, hogy a nagypofájú jobban tud dolgozni?"
Szerintem nem hiszi, hogy jobban tud dolgozni, de tisztában van vele, hogy a "nagypofájú", esetleg az érdekeit jobban tudja érvényesíteni, így nem lesz rest akár munkaügyi bíróságra sem menni.
Viszont multi környezetben a csendes, irodai kizsákmányoláshoz is jutott példa eszembe. Tipikus, mikor lehetetlen feladat elé állítják a munkaválllaót, fizikailag képtelenség megcsinálni, ha ennek finoman hangot ad, hogy így nem fog menni, akkor a szöveg: "tudom, hogy vagy annyira ügyes, hogy ez neked meg sem kottyan", "menni fog", "tudom, hogy ügyes vagy". Ezt biztos tanítják nekik... Erre lehet azt mondani, hogy milyen rendes, pozitívan ösztönöz, de valójában kizsákmányol, mert pontosan tudnia kell, hogy szinte lehetetlent kér. Ahelyett, hogy segítséget adna, plusz főt bevonna az adott projektre, rávarrja valaki nyakára egyedül, aki majd belerokkan. Lehetetlen feladatnál az "ügyes vagy" főnöki utasítás nem sokat ér...
Viszont olvastam valami pszichológiai könyvben régebben, hogy nem az a taktika finom irodai környezetben, hogy "nem tudom megcsinálni", hanem azt kell mondani a vezetőnek, hogy "van némi problémád, gondod". Erre felfigyel, hogy neki, a vezetőnek mi problémája lenne. Ekkor mondani kell, hogy mondja meg az elvégzendő feladatok között mi a prioritás, minek kell leghamarabb készen lenni, és ekkor mondani, hogy amit kér, azt mind nem lehet addigra megcsinálni. El kell mondani, ha ad egy prioritást, akkor átütemezem a munkám, félreteszem amit most csinálok, és elkezdem a másikat, egyszerre nem megy. Egy jó vezető ekkor tényleg elgondolkodik és listát kér, és sokszor maga is megdöbben, hogy mi mindent terhelt rá az alkalmazottjára. És rájön, hogy az valóban az ő problémája, ha az elvégzendő feladatra nincs elég embere, vagy lehetetlent kért, vagy ott jön rá, hogy ő maga osztota szét aránytalanul a dolgozók között a feladatot, ő nem szervezte meg vezetőként jól.
De egy rossz vezető, gyanítom fába szorult féregként üvöltözne ilyenkor...
"Miért hiszik azt első körben a főnökök, hogy a nagypofájú jobban tud dolgozni?"
Szerintem nem hiszi, hogy jobban tud dolgozni, de tisztában van vele, hogy a "nagypofájú", esetleg az érdekeit jobban tudja érvényesíteni, így nem lesz rest akár munkaügyi bíróságra sem menni.
Viszont multi környezetben a csendes, irodai kizsákmányoláshoz is jutott példa eszembe. Tipikus, mikor lehetetlen feladat elé állítják a munkaválllaót, fizikailag képtelenség megcsinálni, ha ennek finoman hangot ad, hogy így nem fog menni, akkor a szöveg: "tudom, hogy vagy annyira ügyes, hogy ez neked meg sem kottyan", "menni fog", "tudom, hogy ügyes vagy". Ezt biztos tanítják nekik... Erre lehet azt mondani, hogy milyen rendes, pozitívan ösztönöz, de valójában kizsákmányol, mert pontosan tudnia kell, hogy szinte lehetetlent kér. Ahelyett, hogy segítséget adna, plusz főt bevonna az adott projektre, rávarrja valaki nyakára egyedül, aki majd belerokkan. Lehetetlen feladatnál az "ügyes vagy" főnöki utasítás nem sokat ér...
Viszont olvastam valami pszichológiai könyvben régebben, hogy nem az a taktika finom irodai környezetben, hogy "nem tudom megcsinálni", hanem azt kell mondani a vezetőnek, hogy "van némi problémád, gondod". Erre felfigyel, hogy neki, a vezetőnek mi problémája lenne. Ekkor mondani kell, hogy mondja meg az elvégzendő feladatok között mi a prioritás, minek kell leghamarabb készen lenni, és ekkor mondani, hogy amit kér, azt mind nem lehet addigra megcsinálni. El kell mondani, ha ad egy prioritást, akkor átütemezem a munkám, félreteszem amit most csinálok, és elkezdem a másikat, egyszerre nem megy. Egy jó vezető ekkor tényleg elgondolkodik és listát kér, és sokszor maga is megdöbben, hogy mi mindent terhelt rá az alkalmazottjára. És rájön, hogy az valóban az ő problémája, ha az elvégzendő feladatra nincs elég embere, vagy lehetetlent kért, vagy ott jön rá, hogy ő maga osztota szét aránytalanul a dolgozók között a feladatot, ő nem szervezte meg vezetőként jól.
De egy rossz vezető, gyanítom fába szorult féregként üvöltözne ilyenkor...
Börtönnek, kényszerlakhelynek titulálta a Nyugat „régi világát” Orbán Viktor, aki egykoron maga is küzdött a keleti börtönnel. Mi ütött Orbánba? Miért beszél a Nyugat hanyatlásáról a nyugati kereszténység határán fekvő Tusványoson – ott, ahol…..
sepirossenarancs
2011.07.26 14:13:34
@Typ3:
Igen, van a németeknél, japánoknál is elöregedő társadalom. ..stb. Németországban komplett tartomány méretű részek "elnéptelenedhetnek".
Viszont az elszegényítés nem ösztönöz, hanem még kevesebb gyerekvállalást érnek el vele (nem a mélyszegénységben élő romákra gondolok, ahol fogamzásgátlóra nem telik, és bizonyos roma "telepeken" a nők nem húzhatnak nadrágot sem).
Történelmi szempontból a második világháború hozta a kényszert, hogy a nőknek is dolgozniuk kell, addig hagyományosan a nők otthon voltak.
Viszont ha már a hadurak miatt kirobbanó háború hozta a férfi munkaerő pótlásának szükségességét...stb. Ez vitte a nyugati társadalmat (ha jól tudom elsőre amerikát) olyan irányba, hogy a nőknek is dolgoznia kell. Ennek lett mára következménye.
Nem lehet ma már a nőket a fakanál mögé visszatolni. A nők is dolgozni szeretnének, hasznos munkát, agyi kapacitásukat is kihasználva.
Ehhez hozzájön a modern fogamzásgátlás, ma már a gyermekvállalás tervezhető. Nem kényszerből szülnek a nők, -míg régebben ez korántsem így volt, - még nagyanyáink idejében sem... Sőt, a paraszti társadalomban úgy tudom, sokszor azért vállaltak sok gyermeket, mert munkás kéznek tekintettek rájuk. Jól jöttek a ház körül, tanyán is aratásnál...stb. segédkezni is. Ma már más világ van, nem ezért vállalnak gyermeket, hogy a saját gyerekét rabszolgának nézze...
Megjelent ma már főleg Németországban a tudatosan gyereket nem akarók tábora. Aki nem érez elhivatottságot gyerekhez, az inkább ne is vállajon.
Azonkívül az emberek jelentős része ma már felvilágosult, nem a túlvilági menyországban hisz, hanem a saját életében szeretne boldogulni. Ami nem egyenlő nyomorgással.
Másrészről a gyerekvállalás ma már kitolódott, ám egy mai harmincas éveiben járónak a szülei feltehetően 50-es éveiben járnak, azaz még nem nyugdíjasok, dolgozniuk kell nekik is. Azaz, ha a fiatal pár gyereket szeretne, nem tud úgy a nagyszülők segítségére sem támaszkodni, mint akár csak egy generációval korábban. Másrészről sokan nem is egy városban/településen laknak a nagyszülőkkel.
A mérleg egyik serpenyőjében a főnök benyögi a szülőnek, hogy túlóra, aki fél, ha nem túlórázik, akkor kirúgják, míg a mérleg másik nyelvében az van, hogy az ovi bezár, érte kell menni a gyerekért...
Sajnos nem tudom hol olvastam, de van felmérés, ami szerint Magyarországon valójában több gyereket szeretnének, mint amennyit vállalnak.
Sok fiatal pár bizonytalannak látja a lakás kérdést, nem tudja meddig lesz munkája, nem lát előre egy-két évnél tovább, vagy még addig sem. Ezek nem kedveznek a _felelős_ gyerekvállaláshoz.
Nagyon sok oka van, hogy miért nem vállalnak gyermeket. A mai, modern, felvilágosult világban a gyermekvállalás nem lehet kényszer, és senki nem fog nemzeti érdekből szülni. Csak azt nézi, hogy ő tisztességesen meg tud-e élni, és ha igen, akkor még kérdés, hogy akar, vagy sem-e gyereket. Ha normális jövőképe van, biztonságban érzi magát, akkor ha szeretne gyermeket bele fog kezdeni, ha nincs biztonság érzet, halogatja. Ha pedig nem is szeretne alapból sem gyermeket, akkor e szempontból mindegy.
A világ szegényebb felén túlnépesedés van, ami egyrészt véleményem szerint köszönhető annak is, hogy ma már bizonyos modernebb egészségügyi dolgok eljutottak nyugatról oda is, pl. oltások, bizonyos alapvető orvosi ellátás. Ám fogamzásgátlás ismeretlen fogalom tömegek körében.
Valamint vannak helyek, ahol a nők még mindig hátra vannak sorolva, nem lényeg, ő mit szeretne, hanem a férfi mit.
Hazánkban szerintem ki kellene használni, hogy felmérések szerint a magyarok gyerekszeretőek, többet vállanának mint a németek, több gyermeket szeretnének, és ehhez ösztönözni, segíteni kellene őket, nem ellehetetleníteni őket.
Szomorúnak tartom, hogy a munkaerőpiacon egy nő ma nem számít teljes értékűnek. Szükség van a magyar nő jövedelmére a család megélhetéséhez, de alkalmazni nem szeretik a nőket.
Logikus, hogy aki gyesről, gyedről visszamenne, ne küldjék el miatta azt, aki amíg ő otthon volt dolgozott a cégnél. De a másik oldalon amíg a kisgyerekes nőket nem szívesen alkalmazzák, nincs másik reális, tisztes megélhetést biztosító munkalehetőség, akkor bizony kétségbe fog esni a nő, hogy miből fognak megélni, ha munkája nem feltétlen lesz szülés után? Ez szerintem hazánkban nem fogja meghozni a kedvet a szüléshez. Itt nem az a kérdés, hogy hány gyereket vállaljon, hanem ha ellehetetlenítik, akkor egyáltalán vállajon-e. Nagyon szomorú, hogy elvárás, hogy főállásban dolgozzon a nő, ha kell túlórázzon, a meló helyének éljen, ám ugyanilyen elvárás az is, hogy szüljön és normális gyereket neveljen, kiegyensúlyozott anya legyen, jó háziasszony, jó feleség, szerető...stb. Ez így egyben túl sok elvárás egy nőtől.
A t. politikusok döntsék el, hogy mit szeretnének, éhbérért dolgozó, túlórákat vállaló, több műszakban dolgozó nőket, vagy kiegyensúlyozott anyákat.
Tisztes bérű részmunkaidő mellett, amihez elég a férfi főállású jövedelme még a megélhetéshez, - mindkettő, a dolgozó nő, és a gyerek (több gyereknek) vállalása megoldható lenne elviekben. A gyakorlat mutat olyan túlünk nyugati példát, hogy így is nehezen. De hazánkban az esélye sincs meg a fiatal pároknak a kiegyensúlyozott családi élet, gyerekvállalás, és a munka összehangolására. És ez nagy hiba.
Bocs, hosszú lett.
Igen, van a németeknél, japánoknál is elöregedő társadalom. ..stb. Németországban komplett tartomány méretű részek "elnéptelenedhetnek".
Viszont az elszegényítés nem ösztönöz, hanem még kevesebb gyerekvállalást érnek el vele (nem a mélyszegénységben élő romákra gondolok, ahol fogamzásgátlóra nem telik, és bizonyos roma "telepeken" a nők nem húzhatnak nadrágot sem).
Történelmi szempontból a második világháború hozta a kényszert, hogy a nőknek is dolgozniuk kell, addig hagyományosan a nők otthon voltak.
Viszont ha már a hadurak miatt kirobbanó háború hozta a férfi munkaerő pótlásának szükségességét...stb. Ez vitte a nyugati társadalmat (ha jól tudom elsőre amerikát) olyan irányba, hogy a nőknek is dolgoznia kell. Ennek lett mára következménye.
Nem lehet ma már a nőket a fakanál mögé visszatolni. A nők is dolgozni szeretnének, hasznos munkát, agyi kapacitásukat is kihasználva.
Ehhez hozzájön a modern fogamzásgátlás, ma már a gyermekvállalás tervezhető. Nem kényszerből szülnek a nők, -míg régebben ez korántsem így volt, - még nagyanyáink idejében sem... Sőt, a paraszti társadalomban úgy tudom, sokszor azért vállaltak sok gyermeket, mert munkás kéznek tekintettek rájuk. Jól jöttek a ház körül, tanyán is aratásnál...stb. segédkezni is. Ma már más világ van, nem ezért vállalnak gyermeket, hogy a saját gyerekét rabszolgának nézze...
Megjelent ma már főleg Németországban a tudatosan gyereket nem akarók tábora. Aki nem érez elhivatottságot gyerekhez, az inkább ne is vállajon.
Azonkívül az emberek jelentős része ma már felvilágosult, nem a túlvilági menyországban hisz, hanem a saját életében szeretne boldogulni. Ami nem egyenlő nyomorgással.
Másrészről a gyerekvállalás ma már kitolódott, ám egy mai harmincas éveiben járónak a szülei feltehetően 50-es éveiben járnak, azaz még nem nyugdíjasok, dolgozniuk kell nekik is. Azaz, ha a fiatal pár gyereket szeretne, nem tud úgy a nagyszülők segítségére sem támaszkodni, mint akár csak egy generációval korábban. Másrészről sokan nem is egy városban/településen laknak a nagyszülőkkel.
A mérleg egyik serpenyőjében a főnök benyögi a szülőnek, hogy túlóra, aki fél, ha nem túlórázik, akkor kirúgják, míg a mérleg másik nyelvében az van, hogy az ovi bezár, érte kell menni a gyerekért...
Sajnos nem tudom hol olvastam, de van felmérés, ami szerint Magyarországon valójában több gyereket szeretnének, mint amennyit vállalnak.
Sok fiatal pár bizonytalannak látja a lakás kérdést, nem tudja meddig lesz munkája, nem lát előre egy-két évnél tovább, vagy még addig sem. Ezek nem kedveznek a _felelős_ gyerekvállaláshoz.
Nagyon sok oka van, hogy miért nem vállalnak gyermeket. A mai, modern, felvilágosult világban a gyermekvállalás nem lehet kényszer, és senki nem fog nemzeti érdekből szülni. Csak azt nézi, hogy ő tisztességesen meg tud-e élni, és ha igen, akkor még kérdés, hogy akar, vagy sem-e gyereket. Ha normális jövőképe van, biztonságban érzi magát, akkor ha szeretne gyermeket bele fog kezdeni, ha nincs biztonság érzet, halogatja. Ha pedig nem is szeretne alapból sem gyermeket, akkor e szempontból mindegy.
A világ szegényebb felén túlnépesedés van, ami egyrészt véleményem szerint köszönhető annak is, hogy ma már bizonyos modernebb egészségügyi dolgok eljutottak nyugatról oda is, pl. oltások, bizonyos alapvető orvosi ellátás. Ám fogamzásgátlás ismeretlen fogalom tömegek körében.
Valamint vannak helyek, ahol a nők még mindig hátra vannak sorolva, nem lényeg, ő mit szeretne, hanem a férfi mit.
Hazánkban szerintem ki kellene használni, hogy felmérések szerint a magyarok gyerekszeretőek, többet vállanának mint a németek, több gyermeket szeretnének, és ehhez ösztönözni, segíteni kellene őket, nem ellehetetleníteni őket.
Szomorúnak tartom, hogy a munkaerőpiacon egy nő ma nem számít teljes értékűnek. Szükség van a magyar nő jövedelmére a család megélhetéséhez, de alkalmazni nem szeretik a nőket.
Logikus, hogy aki gyesről, gyedről visszamenne, ne küldjék el miatta azt, aki amíg ő otthon volt dolgozott a cégnél. De a másik oldalon amíg a kisgyerekes nőket nem szívesen alkalmazzák, nincs másik reális, tisztes megélhetést biztosító munkalehetőség, akkor bizony kétségbe fog esni a nő, hogy miből fognak megélni, ha munkája nem feltétlen lesz szülés után? Ez szerintem hazánkban nem fogja meghozni a kedvet a szüléshez. Itt nem az a kérdés, hogy hány gyereket vállaljon, hanem ha ellehetetlenítik, akkor egyáltalán vállajon-e. Nagyon szomorú, hogy elvárás, hogy főállásban dolgozzon a nő, ha kell túlórázzon, a meló helyének éljen, ám ugyanilyen elvárás az is, hogy szüljön és normális gyereket neveljen, kiegyensúlyozott anya legyen, jó háziasszony, jó feleség, szerető...stb. Ez így egyben túl sok elvárás egy nőtől.
A t. politikusok döntsék el, hogy mit szeretnének, éhbérért dolgozó, túlórákat vállaló, több műszakban dolgozó nőket, vagy kiegyensúlyozott anyákat.
Tisztes bérű részmunkaidő mellett, amihez elég a férfi főállású jövedelme még a megélhetéshez, - mindkettő, a dolgozó nő, és a gyerek (több gyereknek) vállalása megoldható lenne elviekben. A gyakorlat mutat olyan túlünk nyugati példát, hogy így is nehezen. De hazánkban az esélye sincs meg a fiatal pároknak a kiegyensúlyozott családi élet, gyerekvállalás, és a munka összehangolására. És ez nagy hiba.
Bocs, hosszú lett.
sepirossenarancs
2011.07.26 14:48:56
@tarackos:
"megterem minden a tescoban."
Nem lényegtelen szempont a technikai fejlődés. Régen kézzel szántottak, arattak, vetettek, ma már nincs szükség ezekhe a munkákhoz annyi humán munkaerőre, gépek vannak. Kézi munkaerővel nem lehet kiszolgálni annyi embert, valamint nem csak exportra, de importra sem lehetne eleget termelni.
Ha Józsi bácsi és Pista bácsi túrja külön a saját földjét, viszi piacra, abból nem lesz még versenyképes termék.
Ma már irodákban sem kézzel könyvelnek, vezetnek adminisztrációt, hanem pikk-pakk megoldjék 10 perc alatt számítógéppel azt, ami régebben lehet napokig tartott volna. Banki ügyintézőket is építenek le, netbank egyre elterjedtebb. Sőt, irodákban is egyre több leépítés, egyre modernebb programok váltják fel a korábbit (akár 5 évvel ezelőttit is). Nem kell túl sokat arra sem várni, hogy pénztárosokból se kell ennyi, majd chip rendszer megoldja. Egyre kevesebb humán munkaerőre van szükség.
Szerintem amikor megy a sírás, hogy nincs elég gyerek, a másik oldalon bele gondolnak, hogy lehet a jövőben nem is feltétlen lesz szükség ennyi munkás kézre alapból sem?
A megváltozott, modern helyzetekre kell kitalálni valami új megoldásokat, ehhez kell alkalmazkodni. Versenyképességhez pedig az nem fog vezetni, ha hátat fordítana az ország a fejlődésnek.
Én a haladást nem a múltban, hanem az új kihívásokra való reagálásban látom, valami módon be kellene tudni kapcsolódni a modern technikai felé. Ami már a rendszerváltás előtt sem sikerült, agrárolló mikor szétnyílt, nem sikerült felvenni a tecnikai haladást. Meg volt az oka, miért nem kellett többé a magyar áru...
Az elhanyagolt viszonyokat, infrastruktúrákat tekintve, lassan hazánk turisztikai adottságait sem fogjuk már tovább tudni kihasználni.
"megterem minden a tescoban."
Nem lényegtelen szempont a technikai fejlődés. Régen kézzel szántottak, arattak, vetettek, ma már nincs szükség ezekhe a munkákhoz annyi humán munkaerőre, gépek vannak. Kézi munkaerővel nem lehet kiszolgálni annyi embert, valamint nem csak exportra, de importra sem lehetne eleget termelni.
Ha Józsi bácsi és Pista bácsi túrja külön a saját földjét, viszi piacra, abból nem lesz még versenyképes termék.
Ma már irodákban sem kézzel könyvelnek, vezetnek adminisztrációt, hanem pikk-pakk megoldjék 10 perc alatt számítógéppel azt, ami régebben lehet napokig tartott volna. Banki ügyintézőket is építenek le, netbank egyre elterjedtebb. Sőt, irodákban is egyre több leépítés, egyre modernebb programok váltják fel a korábbit (akár 5 évvel ezelőttit is). Nem kell túl sokat arra sem várni, hogy pénztárosokból se kell ennyi, majd chip rendszer megoldja. Egyre kevesebb humán munkaerőre van szükség.
Szerintem amikor megy a sírás, hogy nincs elég gyerek, a másik oldalon bele gondolnak, hogy lehet a jövőben nem is feltétlen lesz szükség ennyi munkás kézre alapból sem?
A megváltozott, modern helyzetekre kell kitalálni valami új megoldásokat, ehhez kell alkalmazkodni. Versenyképességhez pedig az nem fog vezetni, ha hátat fordítana az ország a fejlődésnek.
Én a haladást nem a múltban, hanem az új kihívásokra való reagálásban látom, valami módon be kellene tudni kapcsolódni a modern technikai felé. Ami már a rendszerváltás előtt sem sikerült, agrárolló mikor szétnyílt, nem sikerült felvenni a tecnikai haladást. Meg volt az oka, miért nem kellett többé a magyar áru...
Az elhanyagolt viszonyokat, infrastruktúrákat tekintve, lassan hazánk turisztikai adottságait sem fogjuk már tovább tudni kihasználni.
sepirossenarancs
2011.07.26 14:50:49
@sepirossenarancs: "nem csak exportra, de importra sem lehetne eleget termelni."
nem csak exportra, hanem belföldre sem -értelemben szerettem volna írni.
nem csak exportra, hanem belföldre sem -értelemben szerettem volna írni.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Lehet, hogy rosszul emlékszem, de rendszerváltás környékén még úgy tartotta, hogy a magyarok zöme nem vallásos...stb.
Vannak furcsaságok. Persze húsz év alatt változhatott az értékrendje, de ennyire...Hitelessége O. Viktornak ezáltal nulla felé konvergál.
Magyarország jobban járna, ha Európa részének tekintené magát OV, és nem a nyugat hanyatlásáról beszélne, hanem ellenkezőleg, bizonyítani próbálná, hogy a nyugat nem lejárt lemez és ehhez keresne megoldásokat.
Európának mindig is a perifériáján voltunk, keletre meg nem vagyunk eléggé keleten, az a kultúrkör tőlünk ma idegen is.
Sőt, a nagy munkanélküliség miatt, sok magyar lehet, hogy idegen tőkét addig lát szívesen, míg az munkát ad itthon, de nem jár azzal, hogy külföldiek jönnek ide dolgozni, elvenni előlük a helyet...A minap ilyen okfejtegetést is hallottam reggeli BKV utazásom során honfitársaink beszédoszlányából.Mint ahogy a Kínai egy tál rizsért dolgozni mentalitástól is tartottak, nem lennének restek tüntetni.
Véleményem szerint a szükségleteket jóval meghaladó fogyasztás, pazarlás valóban nem járható út. De nem szabadna nyomorba dönteni tudatosan a magyar embereket, az eleve nem tehetőseket elszegényíteni. Nem lesz motiváló tényező a mi kultúrkörünkben a normális munkavégzéshez, mert ha azt látjavalaki, hiába dolgozik, nem jut egyről kettőre, az nem fog beleadni sokat a kényszermunkába. Csökkenő bérek a gyermekvállaláshoz sem ösztönöznek azoknál, akik akarnának amúgy gyereket.
Másrészt hazánkban nehezen értlemezhető a jóléti társadalom ideje lejárt, helyette a munka alapú társadalomnak kell felváltani szöveg is (max. csak akkor, ha ez azt jelenti, hogy a politikusok ezentúl dolgozni akarnak érdemben :) Hazánkban eddig is sokan munkából éltek. Emellett Magyarországon nyugat európai árszínvonal, de attól messze elmaradó bérek vannak. Érdemes megnézni a vásárlóerőparitásokat is.
Hazánk a történelem folyamán többször sajátos szerepet töltött be, ám soha nem tartozott a nagyhatalmak közé, szövetségesként is lábtörlő. Lehet nemzetieskedni, de gazdaságilag, és világpolitikában nudli szinten vagyunk és voltunk is (sajnos). Mostanság úgy tűnik, olyan, mintha a múltba a feudalizmusba fordulnánk vissza, ehhez keleti barátokat keresve. A haladás viszont előre van. Az otthonunk ma Európa, európai mentalitás, európai módra kell kezelni a problémákat.
Magyarország nagyon kicsi ország, jelentős exportra képtelen, ha szegénység van, akkor a belső kereslet is öszeroppan, akkor magyar termékeket belföldön sem fogja senki venni. Ez további gazdasági visszaesést generál.
Azon kívül hazánk már a rendszerváltás előtt lemaradt technikai fejlettség szinjén nyugat Eu-tól. Fejleszteni kellene, haladni a korral.
Kína nem lehet példa a korrupcióval, emberi jogok sárba döngölésével, megkérdőjelezhető statisztikai adataival. Azon kívül, ha a magyar történelemben elítéljük 56-ot, akkor nem lehet elmosolyodni Kína tibeti akcióján... Kínával lehet barátkozni, üzletelni, abból születhet jó. De Kína erkölcsileg számos téren vállalhatatlan ahhoz, hogy magasztos példa lehessen. Együttműködni nem lehet rossz vele (is), ám számos téren ellenpéldának jó, -európai kulturkörben, európai mentalitással.
A nyugat nem hanyatlik, "csak" válság van. Ha a nyugat bedől, akkor Kína is, mert a nyugati tecnológia került Kínába és nyugati megrendelésből jutott oda, ahova (igaz a hamisításban profi Kína). Amikor a globalizáció behálózta a világot, legalább is jelentős részét, akik ebben a gépezetben benne vannak, azok dominó szerűen mind bukni fognak, ha egyik bedől. Segíteni kellene, hogy a bedőlés ne történjen meg, nem pedig tovább szítani a tüzet és rájátszani, hogy csak azért is dőljön be. Egy -egy átgondolatlan nyilatkozat "magas rangú" politikus szájából veszélyes mulatság.