Adatok
Adam1978
0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Írtam már, hogy latinul tudni nehéz, angolul még nehezebb, nem azért, mert a primitív angol nyelv nehezebb, mint a latin, hanem mert ha valaki angolul nem tud, azt jobban észreveszik, mint ha latinul bakizik. Persze a legjobban azt veszi észre a művelt magyar, ha valaki magyarul bakizik.…..
Adam1978
2011.07.14 02:16:32
@Cockpuncher: Köszönöm a visszajelzést, legalábbis annak lényegi részét. A többihez pár észrevétel:
(1) Szándékosan írtam „elhanyagolni”-t, jelezve, hogy befejezett értelemben gondolom. Ez az igekötőtlen „hanyagol” amolyan sznob divatszó: „Arisztid, ezt inkább hanyagoljuk, ha lehet, jó?”(2) „Hibajegyzék valamiről” vö. pl. „ismertető, beszámoló, recenzió valamiről”. Azt viszont készséggel elfogadom, hogy több megoldás is lehetséges. (3) Nézőpont kérdése (szerintem mások írásmódjába is bele lehet kapaszkodni a hibák révén). (4) Nem kell, de nem is hiba, lásd a szabályzat 250. és 252. pontját: vesszővel közbevetést is lehet jelölni, a gondolatjelhez és a zárójelhez hasonlóan.
(+1) Ha már kötözködünk: „hibát vét” helyett jobb lenne: „hibát ejt” (elvéteni a kitűzött célt lehet).
(+2) „ettől még nem lehetne szólni” > „… ne lehetne szólni”.
A „magyar szakos” kapcsán: a jelző + jelzett szó együttes jelentésétől való eltérést nemcsak összetétel jelezheti, hanem a jelző (ill. melléknév) jelentése is bővülhet, ahogy az „élő adás” sem azt jelenti, hogy az adás életben van. (Hogy mikor miként értelmezzük, és miért úgy, az messzebbre vezet.) Amellett a hagyomány is szerepet játszhat, és a magyar helyesírás ismeretéhez sajnos hozzátartozik a hagyomány, vagyis a kivételek ismerete is.
Az „egymilliárdomodik” merőben önkényes szóalkotás lenne, mivel az „-m” megjelenése nem része a szabálynak (csak a „millió”-nál történik, talán az „ó” miatt), tehát: milliárdod (rész) > milliárdodik.
A lényegre térve: mások hibáit csak jó érzékkel, kellő érzékenységgel és megfelelő szakszerűséggel érdemes felróni (tartózkodva a vitatható kérdésektől és az elhamarkodott, szubjektív, sommás ítéletektől), különben az egész átmegy öncélú kötözködésbe, ami nem válik senki épülésére (a saját egónkat leszámítva). Jó, ha érzékelhető egy cseppnyi empátia, együttműködő hozzáállás és a másik személyének tiszteletben tartása.
A jelenlegi hangvétel inkább fikázásnak tűnik, s ebben én nem akarok partner lenni. Nem ez volt az üzenetem célja. Egy idézet, ami idekívánkozik:
„(…) A másik kupéból ekkor belépett egy baka, a büfékocsiba igyekezett, de megállította az egyik katonatársa, és megkérdezte tőle: »mondd, te hol laksz?« Mire a srác azt válaszolta, hogy »egy házban«. És továbbment. Az egész társaság elcsendesedett, majd az egyikük megjegyezte: »Ez durva volt.« És mindannyian picit a sörükbe néztek, hogy micsoda emberek vannak. Ha azt mondta volna a megkérdezett, hogy »bazmeg, Mátészalkán«, az nem lett volna durva. Nyelvileg igen, emberileg nem. (…)”
Mások javításának sokkal kedvezőbb lenne a fogadtatása (és több a foganatja), ha tényleg azzal a szándékkal történne, hogy az ember „megossza, amilye van”. ;-) seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/bunko.html
(1) Szándékosan írtam „elhanyagolni”-t, jelezve, hogy befejezett értelemben gondolom. Ez az igekötőtlen „hanyagol” amolyan sznob divatszó: „Arisztid, ezt inkább hanyagoljuk, ha lehet, jó?”(2) „Hibajegyzék valamiről” vö. pl. „ismertető, beszámoló, recenzió valamiről”. Azt viszont készséggel elfogadom, hogy több megoldás is lehetséges. (3) Nézőpont kérdése (szerintem mások írásmódjába is bele lehet kapaszkodni a hibák révén). (4) Nem kell, de nem is hiba, lásd a szabályzat 250. és 252. pontját: vesszővel közbevetést is lehet jelölni, a gondolatjelhez és a zárójelhez hasonlóan.
(+1) Ha már kötözködünk: „hibát vét” helyett jobb lenne: „hibát ejt” (elvéteni a kitűzött célt lehet).
(+2) „ettől még nem lehetne szólni” > „… ne lehetne szólni”.
A „magyar szakos” kapcsán: a jelző + jelzett szó együttes jelentésétől való eltérést nemcsak összetétel jelezheti, hanem a jelző (ill. melléknév) jelentése is bővülhet, ahogy az „élő adás” sem azt jelenti, hogy az adás életben van. (Hogy mikor miként értelmezzük, és miért úgy, az messzebbre vezet.) Amellett a hagyomány is szerepet játszhat, és a magyar helyesírás ismeretéhez sajnos hozzátartozik a hagyomány, vagyis a kivételek ismerete is.
Az „egymilliárdomodik” merőben önkényes szóalkotás lenne, mivel az „-m” megjelenése nem része a szabálynak (csak a „millió”-nál történik, talán az „ó” miatt), tehát: milliárdod (rész) > milliárdodik.
A lényegre térve: mások hibáit csak jó érzékkel, kellő érzékenységgel és megfelelő szakszerűséggel érdemes felróni (tartózkodva a vitatható kérdésektől és az elhamarkodott, szubjektív, sommás ítéletektől), különben az egész átmegy öncélú kötözködésbe, ami nem válik senki épülésére (a saját egónkat leszámítva). Jó, ha érzékelhető egy cseppnyi empátia, együttműködő hozzáállás és a másik személyének tiszteletben tartása.
A jelenlegi hangvétel inkább fikázásnak tűnik, s ebben én nem akarok partner lenni. Nem ez volt az üzenetem célja. Egy idézet, ami idekívánkozik:
„(…) A másik kupéból ekkor belépett egy baka, a büfékocsiba igyekezett, de megállította az egyik katonatársa, és megkérdezte tőle: »mondd, te hol laksz?« Mire a srác azt válaszolta, hogy »egy házban«. És továbbment. Az egész társaság elcsendesedett, majd az egyikük megjegyezte: »Ez durva volt.« És mindannyian picit a sörükbe néztek, hogy micsoda emberek vannak. Ha azt mondta volna a megkérdezett, hogy »bazmeg, Mátészalkán«, az nem lett volna durva. Nyelvileg igen, emberileg nem. (…)”
Mások javításának sokkal kedvezőbb lenne a fogadtatása (és több a foganatja), ha tényleg azzal a szándékkal történne, hogy az ember „megossza, amilye van”. ;-) seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/bunko.html
A Tesco vállalat mindössze kilencven éve foglalkozik kiskereskedelemmel, így kevés fogalmuk van arról, hogy hova érdemes új áruházat építeni, mekkorát, és kell-e egyáltalán. Bizonytalanságukat azzal próbálják leplezni, hogy a forgalmukra mutogatnak, mondván, hogy a magyarok…..
Adam1978
2011.06.12 14:05:14
Érdemes lenne figyelembe venni az itt leírt szempontokat:
lehetmas.hu/sajtokozlemenyek/26057/gyakran-ismetelt-kerdesek-plazastop/
"Mit akar és mit nem akar az LMP a plázamoratóriummal?"
lehetmas.hu/sajtokozlemenyek/26057/gyakran-ismetelt-kerdesek-plazastop/
"Mit akar és mit nem akar az LMP a plázamoratóriummal?"
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
* Nincs felesleges élet - Orbán és az abortusz
> kötőjel helyett nagykötőjel
* tönkre tesz > tönkretesz (egybe)
* zárójalbe > zárójelbe
* ha egy olyan családba születik: biztos kell az „egy”?
* pénzesszáknak > pénzeszsáknak
* azok közé tartozik, akinek > akiknek
* pontosan ez utóbbi a baja > bajuk
* Ez is jgy lesz. > így (?)
* de nincs is rá szükség, aki félre akarja érteni > pontosvessző vagy kettőspont kéne a vessző helyett
* az úgyis félre érti. > félreérti
* érteltmetlen > értelmetlen
* amelynek a végén az értelmetlen vég (…) van. > biztos szükséges itt a szóismétlés?
Egy szó mint száz: kár mások helyesírásán kötözködni, amíg a magunk háza táján is van söprögetnivaló. Pláne, hogy a „búra” épp egy olyan alak, ami a helyesírás egyfajta maradványa, különös kivétel az egyszerű szavak kiejtés szerinti írásmódja alól. A „forintalapú” esete sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik, vö. pl. „ék alakú”, „bér jellegű”, „Föld típusú”. Alighanem itt is akadna egypár meglepetés a szerzőnek. De a fenti bejegyzést is végigvehetném, kezdve ott, hogy a „magyar szakos” különíródik.
Aki ilyeneken lovagol, azt nevezik „grammar nazi”-nak. Ezt a hozzáállást jobb lenne kerülni. Minél többet szívatunk másokat, annál hamarabb fogják a fejünkre olvasni a saját hiányosságainkat. Mások esetlenségein csak a félműveltek akadnak fenn, akiknek az jelenti az elégtételt, hogy „huhh, végre most egy picivel feljebb lehetnek valakinél”. A bölcs elnézi ezeket, látva, hogy saját tudása is milyen töredékes.
Remélem, a szerző a fentieket sem akadékoskodásnak veszi, s legközelebb talán jobban meggondolja, mielőtt mások írásmódjába kapaszkodik bele. Különösen a Wikipédiánál, figyelmen kívül hagyva a folytonos változást. (Bárcsak az itteni bejegyzések is olyan nagy odaadással, véget nem érő lelkesedéssel javulnának, helyesírás, fogalmazás, tartalom és kinézet terén egyaránt, mint a Wikipédia szócikkei.)