Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Labdarózsa

0 bejegyzést írt és 58 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Mindig is szerettem volna tudni, hogy zajlik egy virtigli házasságjavító párterápia. Mivel nincs és már valószínűleg nem is lesz alkalmam civilben kipróbálni, nem marad más számomra, mint a mozi. Ami azért nem egészen autentikus forrás, persze, de ha jók a színészek, még a…..
Labdarózsa 2012.09.06 16:53:42
Sziasztok!
Meglehetősen régen jártam felétek, és most sem jutott időm a kommentek végigolvasására, de hadd tegyek a témához hozzá néhány adalékot, talán a legautentikusabbként. Lehet, hogy ezzel kiderül, én vagyok közöttetek a legöregebb, de a film pontosan 32 éves házassági évforduló idején játszódik és nekem is ennyi a házasságban eltöltött éveim száma. Bizonyos dolgokat tehát első kézből, pontosan értek benne, és tapasztalok. Voltak számomra is kérdőjelek jócskán, de azért higgyétek el, ennyi év letöltése után az ember már nem képes újítani. Vagyis, hogy a 0 szexet átlendíteni csak külső segítséggel tudta volna megvalósítani a nő, ezt tökéletesen értem. Értem, hogy gyengédségre vágyott, és hiányzott neki az ölelés, a szeretet. Viszont gőzöm sincs, hogy hagyhatta évekig apjukom a másik szobában gunnyasztani. Értem, ha megszűnt az egymás iránti testi vonzódás, 32 év rendkívül sok, de nem értem, hogy akkor miért hitte, hogy ez feltámasztható. Ha nem szűnt meg, akkor meg tényleg nem hagyhatta volna engedni, hogy évekig hozzá se érjenek. Tökéletesen értem, hogy hiányzott a vágyaik megbeszélése, egymásnak elmondása.
De a férfi oldalát egyáltalán nem értem. Elképzelni nem tudom, hogy egy 60-as férfi, aki egészséges, képes rá, az hogy a fenébe fordíthat hátat a szexnek, és ha már leállt otthon, akkor miért nem keresett egy arra kapható másik nőt.
Lehet, hogy ha én is tovább bírom 27 évnél a hűséget, akkor most érteném.
Viszont abban egészen biztos vagyok, hogy a film befejezése teljesen nélkülöz minden életszerűséget. Azt a valóságban jobban el tudnám képzelni, hogy szétmennek, aztán rájönnek, annyira összeszoktak, összenőttek már, hogy nem tudnak egymás nélkül élni.
Van, aki mindent akar tudni. Akkor is, ha beledöglik. Ettől érzi úgy, hogy nem nézik hülyének, hogy mégiscsak ő uralja a dolgokat. Más tisztában van vele, hogy nem akar tudni semmit. Van, aki viszont nem tudja, hogy mit akar. Lehet, azt hiszi, ő aztán tudni akar mindent, az utolsó…..
Labdarózsa 2012.08.29 18:47:17
@lágyszívű vaníliapuding:
Igazad van. Van is erre egy szép példám, amikor előbb szakítok, és csak aztán lépek a másikkal.

Történt egyszer, hogy a becsületes hölgy, aki a történetem főszereplője, tizensok, vagy huszonkevés év boldog házasságban töltött év után beleszeretett egy kollégájába. A férfi kedves volt és sármos, sosem felejtett el egy kétértelműen egyértelmű célzást tenni a hölgy bájaira, amit férjem uram már rég nem tett meg nyilván. Addig addig ment a verbális "támadás", amíg a becsületes hölgy elé nem állt a férjének, és közölte: szép volt, jó volt, elég volt. Férj persze csak lesett, hogy miért, neki semmi baja nem volt a kapcsolattal, de okosan azt mondta, ha valaki menni akar, engedjük el. Közös megegyezéssel válás után a papírokat lobogtatva becsületes hölgy boldogan megjelent a sármos munkatárs mellett, aki döbbenten, leesett állal nagy kínnal mesélte el, hogy ő csak viccelődött, nem hozzák lázba a hölgyek.
Persze ez csak egy történet, az sem biztos, hogy megtörtént, de lehet, hogy kevesebb fájdalommal járt volna, ha nem a férjjel tisztázza ezeket a dolgokat......
Bármilyen jó és kielégítő lehet egy szeretői kapcsolat, lehet, hogy eljön a pillanat, mikor az egyik fél úgy dönt, hogy neki fontosabb a házasságának rendbetétele. Ez sokszor lebukás után következik be, de olykor nem is kell hozzá lebukni.Szerepet játszhat a rossz lelkiismeret, a…..
Labdarózsa 2012.06.05 19:03:54
@skarlát betű: "Ne legyen már rögtön haldoklás" Mélyen remélem, hogy igazad van. Jelen pillanatban nagyon úgy néz ki, hogy megússzuk mégis, bár talán elhamarkodott lenne ezt lekopogás nélkül leírnom. Hidd el, ilyen pocsék helyzetben rég voltam. Vádolom magam, hogy több odafigyeléssel, házsártoskodással talán meg lehetett volna előzni, vagy legalább előbb nyakon csípni a bajt. Amíg nem voltatok ilyen helyzetben, addig nem is álmodjátok, mennyire nehéz. Én sem gondoltam volna. De az is lehet, hogy alapvetően monogám - hűséges típus vagyok, csak egy kis időre a hűtlenséget is ki kellett próbálnom.
A Flashforward-os poszttal kapcsolatos vita kapcsán merült fel a kérdés: vajon honnan vesszük a boldog házasságba vetett hitet? Merthogy itt nem egyébről, hanem egyfajta vallásos (?) hitről van szó. Hittel vitatkozni persze értelmetlen, mert az vagy van, vagy nincs. De azt a kérdést…..
Labdarózsa 2012.04.05 16:45:18
Az, hogy vágyik az ember a tökéletes monogám boldogságra, azt úgy hiszem természetes. Őszintén élni, a választott pertnerünknek nem okozni fájdalmat, nos ez csodás dolog. Láttam nagymamámék házasságát, ami tökéletesnek volt mondható annak dacára, hogy emlékeim arra az időre tevődnek, amikor már beteg volt nagypapa. Csak később, felnőttként gondoltam végig, ott sem lehetett minden tökéletes, különben nem óvott volna ifjú házas koromban annyira nagymama a barátnőktől. És valóban, neki sem voltak ilyen kapcsolatai. Ez az, amit örök homály fedett, de boldogságuk valódi volt, ebben biztos vagyok. Hogy az irodalom, a film, vagy akár a biblia nem ilyenről szól? Hát ezen sok csodálkozni való nincs. Mindannyian átéltük azokat a híradókat, amikben béke volt, építkezés befejezve, átadva, kisbaba meggyógyult, felszentelték, stb.Aztán rájöttek, hogy ha a politikát sikerült is kikerülniük, de ezzel az érdeklődés is megszűnt. Így felcserélték a békeoffenzívát a kékhírekre. Mit is akarok ebből kihozni? Csak annyit, hogy a boldogság önmagában a külső szemlélőnek állati unalmas. Kell egy bonyodalom, egy gaz, egy csábító, egy bizonytalan, egy beteg, hogy végignézzük, vagy olvassuk.
Ebben az olvasatban számomra csak a személyes tapasztalatnak van jelentősége. Ez valóban azt a képet mutatja, hogy kevés a boldog, monogám pár, de biztos vagyok benne, hogy azért akad még néhány.
Labdarózsa 2012.04.06 10:11:32
@skarlát betű: Szerintem természetes a vágy. Nézzünk egy másik példát. Az ugye elég gyakori, hogy egy családban több gyermek is születik, és a testvérek egyforma jogokat élveznek. Mégis felüti közöttük a féltékenység a fejét. Mert őt talán jobban szeretik, többet kap. Akkor miért nem érthető, hogy a monogám kapcsolatot szeretnék élni az emberek? Ahol csak én vagyok, senki nem vehet el tőlem semmit?

A másik kérdés, amit nem fogalmaztam meg elég egyértelműen, hogy az előző generációk boldogabbak voltak-e. Én egy szóval sem állítottam, nekik könnyebb volt, vagy hogy szebb lett volna az ő kapcsolatuk. Egyetlen példát hoztam, a nagyszüleimét, akik valóban csodálatos szeretetben éltek. Láttam abból, ahogy egymásra néztek, ahogy megöleleték egymást. Egyetlen percig sem tapasztaltam, pedig együtt éltünk, hogy közöttük megszokás lett volna csupán. Ugyanezt a szüleimről nem mondanám el. Ők is kitartottak, talán még hűségben is, de a boldogság az annyira nem volt jellemző.

A hírekkel kapcsolatban egyetértünk, de a kereskedelmi tévéknek muszáj nézettséget produkálni, ebből következik, hogy ha politikát nem lehet, akkor valami véreset adnak, mert a szép és jó nem érdekel senkit.
Ma egy éve vágtam bele a hűtlenség blog írásába. Úgy érzem, megérte, ahogy már többen és sokszor jeleztétek, ez a fórum fontossá vált az életünkben, életetekben. Noha az utóbbi hetekben nem volt rá annyi időm, mint korábban, és nagy figyelmet keltő poszt nem született,…..
A Bálint-nap legutóbbi időkben tapasztalt elterjedése egyetlen szempontból pozitív: élénkíti a kereskedelmet. Örülnek neki a virág- és lufiárusok, az édességboltosok és az éttermek. Van még valaki rajtuk kívül, aki örül?Tipikusan bosszantó és giccses ünnep, és szinte senki…..
Tilosban járni, bizonyos órákat eltüntetni az életünkből, alibit gyártani nem egyszerű. Pedig a legtöbb hűtlenkedőnek muszáj megtanulnia, hogyan csinálja, mert ha nem tanulja meg, annak bukta lesz a vége. Azt pedig senki se szokta szeretni (kivéve azt, aki kifejezetten le akar…..
Labdarózsa 2012.02.06 19:45:41
@kardhal77: Semmi baj, mi ilyennek szeretünk. :-)
Labdarózsa 2012.02.09 09:27:39
@azentitkaim: Akit ellenőriznek, az nem fog ott a tanfolyamon lebukni. A legrizikósabb az, amikor valami ziccer jön közbe. Pl. a párod megjelenik a gyerekkel a tanfolyam végén, mert neki tovább már nincs ideje vigyázni rá, és te nem vagy ott. Vagy a tanfolyam marad el mondjuk áramszünet miatt, és hazamész a vártnál előbb... Ezekben semmi ellenőrzési szándék nincs, talán csak a sors.....
A nők sokat beszélnek róluk, a férfiak sokszor még azt is tagadnák, hogy tudják, mik ezek. A gyerekek belekiabálják a világba, a felnőttek visszafogják, titkolják. Olykor elragadnak bennünket, olykor uralkodunk rajtuk, olykor összezavarodunk tőlük, olykor nem tudunk velük mit…..
Labdarózsa 2012.02.05 16:57:04
@koibito: Sikerült a 3. ?
Ha már csalunk, és nem közös megegyezés szerint, akkor gondoljuk át azt is, hogy le akarunk-e bukni. Amennyiben igen, tudat fölött, vagy tudatalatt, akkor a következő módszereket ajánlom. (Természetes, hogy aki viszont NEM akar lebukni, az pont ezeket a dolgokat NE…..
Labdarózsa 2012.01.22 09:27:09
@normálnyomtáv: 27 év. Gratulálok! :-)
Labdarózsa 2012.01.23 08:37:47
@skarlát betű: Az a helyzet, hogy ez annyira régen történt, hogy az egészből szinte semmi emlékképem nem maradt. Fogalmam sincs róla, mit láttam, hogy zajlott, mi hangzott el, mi nem. Arra az érzésre viszont nagyon emlékszem, ami akkor keletkezett bennem, meg arra, hogy nagyon erősen tartottam magam - a másik féllel ellentétben, hogy ne legyek önmagamhoz méltatlan. :-) Csendesen fordultam sarkon, és a magyarázatot elfogadtam, ami az volt, túl korán találkoztunk.
Persze a mosolyszünet alatt azért velem is történt olyan, ami segített elfogadtatni a helyzetet és megérteni, hogy ez nem maga a katasztrófa. Ja, nem, nem volt bosszú, vagy ilyesmi, de ez már egy másik történet. :-)
Egyébként a mai napig nem gondoltam végig, hogy miért nyitott ajtót. Fogalmam sincs. Lehet, hogy tényleg lett volna kulcsom? Egyáltalán nem emlékszem és nem beszélünk róla soha.
Labdarózsa 2012.01.24 19:42:50
@normálnyomtáv: Azért semminek nem mondanám az érzéseket. Mellesleg néhány nagyon rossz emlékből általánosítva mondhatom, hogy többnyire olyan homályos és körülírhatatlan foszlányt gyártok, amik néha tényleg felidézhetetlenek
- Hol jártál? Ne gyere nekem azzal, hogy eddig tartott a megbeszélés! - Már megint hová mész? Képtelen vagy megülni a fenekeden, mint más tisztességes ember? - Zuhanyoztál? Miért vagy ilyen illatos délután hatkor? Biztos nővel voltál. - Menj vissza a kis kurvádhoz!-…..
Labdarózsa 2012.01.21 10:13:54
@azentitkaim: Tökéletesen át tudom érezni...... A múlt időből sejtem, már vége. Mi volt a nehezebb? Férjjel együtt találkozni vele és közömbösnek látszani, vagy szakítás után is megmaradni közömbösnek?
@normálnyomtáv: Ha egy hivatalos kapcsolat fontos, akkor természetesen nem szabad teret engedni egy esetleges lebukásnak. Emlékeket a fejben kell megőrizni, nem gépen.
@skarlát betű: Tudom, hogy néha a kapcsolat fenntartása a legfontosabb, de számomra egy ilyen légkör elviselhetetlen lenne. Nem mondom, hogy mi sosem veszekszünk, de sosem más nőkön, vagy férfiakon.
Labdarózsa 2012.01.23 08:44:43
@hannawald: Igaz, lehet annyi postafiókod, amennyit nem szégyellsz. Csakhogy a gépből mindent elő tud varázsolni az, aki ért hozzá. A gyerekeim előtt meg még jobban szégyellném azokat a leveleket, mint a párom előtt.
Labdarózsa 2012.01.23 08:48:33
@normálnyomtáv: Nagyot csalódtam. Nem hallottál a szorítórugókról????? Csak a féktuskók hoznak lázba? :-)
Gondoltam, írok valami szívderítőt, erre kaptam egy témajavaslatot Labdarózsától. Érdekelné a véleményem és a ti véleményetek arról, hogy milyen hatással van a jelenlegi politikai-gazdasági helyzet a szeretői kapcsolatokra, illetve a házasságokra, főleg, ha éppen…..
Labdarózsa 2012.01.16 18:55:14
@barbieds: Alapvetően igazad van, és szerencséd, ha sosem kerültél olyan helyzetbe, hogy el kelljen hajtanod a paszományost, akármilyen kedves, figyelmes és izgalmas veled.

Van olyan ismerősöm, aki kifogott egy rasszista alakot. Sokat panaszkodik, mert amúgy jól megvannak, a pasi tanult ember. De bizony megesett, hogy kirakta az ismerősöm a lakásából, annyira összevesztek. És ők még nem is titkolt kapcsolatban vannak. Hidd el, az emberek nem feltétlenül feketék, vagy fehérek. Bár azt hiszem ezt most nem mondtam teljes meggyőződéssel.
Labdarózsa 2012.01.18 19:32:11
Azért ha belegondoltok, háborúk során is előfordultak szerelmek a megszállók, meg a hazaiak között. Hát ott aztán valóban ellenségeknek nézhették egymást a felek, mégis sikerrel győzött a kémia. (Itt persze nem az esetleges erőszakról beszélek, hanem valódi érzelmekről.)
Azért remélem, hogy a mai erősen eltorzult világunkban minden üldözési mániával megáldott honfitársunk ellenére sincsenek annyira szélsőséges gondolkodású emberek. Ha meg mégis, akkor azok valószínű egymásratalálnak. Itt pedig szerencsére egyáltalán nem is szoktak előfordulni.
@hannawald: Az pedig nem rasszista gondolat, amit írsz. Vannak ugyanis a párkapcsolatnak olyan területei, ahol nem azt nézed, milyen a bőre színe, hanem az általad is említett morál, légkör, elvárás, minden. Ez persze elméleti okfejtés részemről, egyetlen nem hazánkbeli fiú próbált közeledni hozzám, de nem teljesedett ki a kapcsolat. - egyikünk sem forszírozta. :-)
Labdarózsa 2012.01.19 20:19:44
@skarlát betű: Persze, beszélhetnénk itt a Stockholm- szindrómáról is. Valahogy mégis azt gondolom, ha valaki bejönne az országunkba harcolni, megszállni, annak ellenére, hogy tisztában lennék azzal, hogy ő csak parancsot teljesít, valahogy mégsem lelkesednék érte. Persze ki tudja, szerencsére nem tudom elképzelni a helyzetet. Sőt, azt sem tudom, hogy feltétlen ki tudnék-e állni egy erős megkísértés esetén az elveim mellett. :_(

@hannawald: Halvány fogalmam sincs róla, hogy csinálja ezt SB, de minden más blogon a hasonló témákban már régen kurváznának, zsidóznának olvasótársaink. Itt pedig egyszerűen elképzelni nem tudom, hogy bárki is így gondolkodna. Ha tartanánk egy nagy nép közéleménykutatást, valahogy azt hiszem, itt eléggé egységes képet adna az olvasótábor. :-)
@normálnyomtáv: Felnőtt emberek nagyrészben nem gondolhatják, hogy bárkit is képesek homlok egyenest más nézetek vallására rábírni. (Persze nagyjaink között ez azért előfordult lássuk be. Hogy maguktól tették-e ezt, vagy sem, azt sosem fogjuk megtudni.) Az viszont biztos, hogy az ellentétes nézetek okozta veszekedések esetleg hatalmas szexuális élményeket is előidézhetnek. :-)
Az itt következő gondolatok egy ismerőstől származnak, aki felhatalmazott rá, hogy leírjam a történetét és ebből fakadó életfilozófiája lényegét - ezt ő maga nem volt hajlandó megfogalmazni. Harmincas, egyedülálló, többdiplomás, több nyelvet beszélő, öntudatos és csinos…..
Labdarózsa 2012.01.15 16:20:47
@skarlát betű: Talán azért nem reagálunk a férfi oldalra, mert nekünk, itt olvasgató nőknek zömében nős, vagy más kapcsolatban élő szeretők jutottak. Vagyis semmiben nem különbözünk, különböznek. :-)
Határozottan úgy gondolom, hogy lehet kettőt is, hármat is szeretni és ezt a férfiak nálunk sokkal régebb óta felfedezték.
A téli szünetben rengeteget olvastam és megnéztem jópár filmet. Talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy 90%-ukban előfordult a hűtlenség témája, a maradék 10% gyerekeknek szólt.   Biztos csak nekem tűnik úgy, de ha fikcióról van szó, akkor meg merik mutatni a valóságot,…..
Labdarózsa 2012.01.04 19:13:28
@normálnyomtáv: A férfihűség jóval későb szerepel a felsorolásban. Most kapcsolok, lehet, hogy betűrendben adja a találatokat? :-)
Labdarózsa 2012.01.06 20:18:31
@kardhal77: No meg a toleráns házaspárról! Milyen jó is lehetne, ha én mindkét félrelépésemet ilyen csodálattal hallgathatná leendő unokám. :-) Na és megnyugodhatna háborgó lelkem, hogy azért a páromnak is vannak háborús készletei rizsből. :-)))
Érdekel valakit ez a téma? És mi köze a hűtlenséghez? (Maximum annyi, hogy van, aki szerint még ez is hűtlenség, vagy legalábbis bántó az állandó partner számára, de ilyet talán elsősorban nők gondolnak a férfiak maszturbálásáról, nem fordítva.) Viszont úgy tippeltem, hogy…..
Labdarózsa 2011.12.18 09:42:35
@skarlát betű: Csak én láttam volna? :-) Bár sokféle megközelítést hozott a film, igazán a végső megállapíás az volt, hogy az orgazmus az agyban dől el.
Az idetartozó része számomra meglehetősen érdekes volt. Itt is látni, hogy mennyire szemérmesek vagyunk ebben a témában, mennyire nem mesélünk róla, nem osztjuk meg. Mégis találtak olyan nőt, aki kamerákkal, gépekkel ultrahangos készülékekkel körbevéve remekül lerendezte magát. Közben az alanyt nem is, de az agyáról készült képeket megmutatták. Későbbiekben ugyanezt a lányt megkérték arra, hogy érintés nélkül, pusztán a gondolataival hozza magát lázba. Hát nem csak ez sikerült neki, hanem remek orgazmust élt át.
Nektek sikerült valaha ilyen? Én megvallom irigykedtem rendesen, néhány kapcsolatban igen jól jönne az ilyen képesség.....
Labdarózsa 2011.12.18 11:54:33
@skarlát betű: Én nem azon csodálkoztam, hogy vállalta, hanem azon, hogy sikerült csúcsra jutnia az adott körülmények között.
Mondjuk érdekes volt az is, hogy behatolás közben is készítettek az egyik alanyról ultrahangos felvételt, hogy mi minden történik közben odabent. Hát ezt is érdekes elképzelni. Gondolj csak bele, milyen lehetett akár a nőnek, akár a férfinak. Mert a kamerát még meg lehet szokni, de hogy közben a hasadon szaladgáljon a műszer!

"Érintés nélküli elélvezés" kérdése egy kapcsolatban? Kedves skarlát betű, pont a Te blogoddal nem érted, miért lenne szükség néha rá? :-) Mondd, mégis minek keresnénk egy-egy külsőst, ha mindig minden összejönne odahaza is. :-) Legalább gondolatokkal segíthetnénk néha egymáson.
Labdarózsa 2011.12.21 08:35:50
@skarlát betű: Ha már feltetted a kérdéseid, íme a válasz, igaz kicsit későn, de ritka vendég vagyok...
"azért kerestél szeretőt, mert nem tudsz elélvezni otthon mindig?" Sosem kerestem szeretőt. A dolog megtörtént velem, szinte magam sem értem, hogy. Vagyis a szerető talált rám. Igazán akkor kapcsoltam, hogy ez mennyivel izgalmasabb, mint egy sok évtizedes kapcsolat. Persze csurig voltam gátlással, bűntudattal, és pusztán az első pár randit tudtam felhőtlen boldogságban megélni, aztán inkább csak szenvedtem a kettősség miatt. Attól tartottam, hogy megbántom azt, aki végig kitartott mellettem és mindene a családja. Szóval nehéz lenne leegyszerüsíteni a dolgot orgazmusra, igazad van, ennél ez sokkal több, bonyolultabb. Örülök, hogy mára ez a kezdeti szenvedés lecsillapodott bennem, de annak még mindig nehezen és néha sikertelenül állok ellen, ha valakiben látom, a nőt értékeli bennem, nem a családanyát. :-)
"Vannak emberek, akiket még egy műszer se zavar, vagy kalandnak fogták fel :-)" A nyilvánosságról, mások jelenlétéről nyilván mindenki másképp vélekedik, engedi el magát közben. Neveltetés, élmények, partnerek is kiválthatják az igenlést, vagy a tiltakozást.
Kissé provokatív kérdés így, a karácsonyi finisben: mire jó a pornó szerintetek? Jó-e valamire egyáltalán? Vagy undorító? Az örök voyeur-re épít, aki mindannyiunkban benne rejtőzik, még a legprűdebb egyénekben is? Mindannyian élvezzük, de nem mind merjük bevallani? Csak a…..
Labdarózsa 2011.12.18 09:52:25
@azentitkaim: Én már jócskán el is felejtettem, miként zajlott ez a saját fiaimnál. De legyen erre egy analógia. Mindkettőt talán a 14. szülinapján megkínáltuk cigivel, hogy ne a haverok vigyék bele őket. Ma egyik sem cigizik. Viszont pornót nem nézettünk velük. Talán így volt a jobb. :-)
Újságot találtam a lakásban eldugva egyszer. Tapintatosan nem helyeztem át, nem beszéltem róla. Sok év múlva kerültek elő véletlen, ők már felnőttek voltak. (Lakásfelújításkor munkások találták meg.) Nevetve ecseteltük a helyzetet a párommal, majd a kisebbiknek célozva kifejtettem, elrakhatta volna már azóta a lapokat. Nagy értetlen tekintet, majd a nagyobbik bevallotta, bizony ő volt az, aki egy iskolai papírgyűjtéskor találta. :-)
Labdarózsa 2011.12.18 11:45:53
@skarlát betű: Nehéz kérdés. Sokszor kerülök kérdések kereszttüzébe, és nem szoktam zavarba jönni tőlük. Viszont saját gyerekeimnél valószínű a férjem intézhette a felvilágosítást, mert nekem nincsenek emlékeim erről.
Ha az embernek egy társa van, aki kellőképpen nyitott, és segítőkész, az bizony sokat segíthet, de a szülői oldal szerintem gyakran nem működik. Leginkább azért, mert a szülőket a gyerek teljesen aszexuálisnak tartja. Ezért aztán nem is akar tőlük tanulni. Persze biztos vannak kivételek rendesen, de én nem ezt éltem meg. A pornó féle oktatás meg nem biztos, hogy kedvet csinál az egészhez egy kezdőnek.
Valószínűleg ritka az olyan ember, aki egyébiránt többé-kevésbé normális erkölcsi értékek szerint él (nem létformája a lopás, nem üt le idős embereket az utcán, és nem parkol a mozgássérültek helyére), a félrelépés(ek) miatt kénytelen kevésbé mintaszerűen viselkedni,…..
Labdarózsa 2011.10.23 14:45:51
Olvasom a hozzászólásaitokat. Vajon mitől van, hogy mindenkinek találok igazságot az érvei között? Gondolom Silvane fiatalsága, és egykori önmagam és gondolkodásmódom magyarázza annak az oldalnak az igazságát. Közben pedig Skarlát betű hihetetlen emberismerete, élettapasztalata döbbent meg. Sokszor gondolkodtam rajta, mi lehet a foglalkozásod, hogy ennyire látod az emberi cselekvések hátterét. (Persze tippjeim vannak, de megtartom magamnak. )
Kedves
@Silvane: Élj boldogan a férjeddel, és kívánom, tudd úgy szeretni, amilyen. Biztosan hűséges, és rendes pasas, mert tudom, hogy vannak ilyenek is. Ja, és élvezd ki jelen állapotod minden nyugodt percét, mert mondhatunk mi bármit, azért kevesen vannak közöttünk, azt hiszem, akik soha nem gondolják, hogy ennek másképp kellene lennie.
Egy poszt Barbieds-től. Egyéb bevezetés nem szükségeltetik. "Ez a punci az enyém" - állt Olimpia hasán piros festékkel írva, a lefelé mutató nyíl fölött. Ez volt, amit a férje otthon meglátott, és azon nyomban elvágta a felesége nyakát egy borotvával. Az extrém…..
Biztos elkönyveltétek, hogy már lusta vagyok saját posztot írni, de nem ... Csak örülök, hogy mostanában többen is küldötök ötleteket. Ezúttal E. Bonheur egy novelláját ajánlom a figyelmetekbe, az írás a legutóbbi posztban tárgyalni kezdett féltékenységet boncolgatja. Kis…..
A mai vendégposztot valójában két embernek köszönhetjük.   Elsősorban persze a szerzőnek, barbieds-nek: az ő blogját biztos sokan olvassátok titokban (én is), áttételesen viszont legutóbbi kedvenc provokátorunknak, Krapulax7-nek, aki mindenkit kiosztott, aki csak élt és…..
Kedves Hűtlenek! Emlékeztek még, hogy beneveztem egy bizonyos versenyre? Amikor ezt megtettem, semmiféle reményt nem fűztem jelentősebb eredményhez, hiszen ez egy underground téma, rejtőzködő olvasókkal. A közönségszavazás alapján életmód kategóriában a 33. helyen végeztem,…..
Valamikor a blog történetének elején már emlegette valaki a témát, de igazából sose mentünk bele eddig. A többpartnerűségnek pedig van egészségügyi kockázata is. Noha Magyarországon állítólag nem túl nagy. Ami a HIV-vírust illeti, ha nem kifejezetten veszélyeztetett…..
Labdarózsa 2011.07.24 14:23:33
@koibito: Honnan vagy olyan halál biztos a párod bármelyikének hűségében? És ha csak tapintatos akar lenni veled?
És egyáltalán. Te elvárod az ő hűségüket?
Labdarózsa 2011.07.25 07:58:56
@koibito: Mindent értek. :-) Ilyen fiatalon persze könnyebb. Drukkolok, hogy te is érj meg annyi házasságban eltöltött évet, mint én, olyan ártatlanul, mint Dai. Nekem ebből az állapotból 25+ év sikerült hűségben, azért ez sem annyira rossz. :-)
Felmerült ez a fogalom: klasszikus szerető.Merthogy van nem klasszikus is. Az, aki nem igazán úgy viselkedik, ahogy az a nagykönyvekben, romantikus regényekben meg van írva. Aki nem él-hal a szerelméért, nem párbajozna érte első vérig, sőt, még csak arra sem képes, hogy…..
Labdarózsa 2011.07.07 09:20:27
@kardhal77: :-)

@Dai: Bokaszalagszakadás ide, vagy oda, azért érdekes, hogy pont itt találkozunk, és nem a mélytengeri halakról szóló blogban... :-) Persze hiszem, hogy jó neked, nekem is sokáig az volt. Ha meg eljön az ideje, akkor még mindig dönthetsz az olvasottak alapján, hogy merre mész tovább.
Lassan négy hónapja írogatok ebbe a blogba mindenfélét a hűtlenségről. Nem tűnik sok időnek, de mivel elég sűrűn publikáltam, rengeteg anyag gyűlt össze ezalatt, most tartok a 78. posztnál. Gondoltam, megkérdezlek benneteket, mi a véleményetek az eddigiekről, és milyen…..