Adatok
alfa7
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Kinek ne jutna időnként eszébe, hogy milyen jó lenne önellátóvá válni. Elvonulni a világ zajától, és függetleníteni magunkat a külvilágtól, úgymint munka, iskola, főnök, stressz, nagyváros, zaj, por, rossz levegő, idegen emberek… stb. Élni boldogan egy kis faluban, egy jó…..
Aki egy szinten túl gyengíti a bankokat, az a magyar gazdaságot gyengíti. Aki pedig a magyar gazdaságot gyengíti, a magyar emberek jólétéből vesz el. Hogy lesz így egymillió új munkahely? Egyszerűen hihetetlen, de úgy tűnik, hogy a Matolcsy-féle minisztériumban vagy senki nem…..
alfa7
2011.05.25 09:29:08
Sok deviza alapú jelzáloghiteles fog a közel jövőben bebukni, a kormány nem fog tenni értük semmi érdemit, sőt némely emberek hangzatos érvekkel a bankok oldalára fog majd állni. Mondván a bankoknak nem lehet vesztesége a hitelesek hibája miatt. Ezért fontosnak tartom, hogy minél többen tisztában legyenek azzal, hogy a bankok semmiképen nem lehetnek veszteségesek, az alábbiak miatt. Az a baj, hogy a médiákban (akár bal- akár jobboldali) csak 20-ad rangú problémákról, csalásokról van szó. Az igazi nagy probléma vagy csalás a következő:
Az országok többségében a kötelező banki tartalékráta mértéke 1-10% között van. Magyarországon ezt a 'gazdasági világválság'-nak nevezett eseménykor 5%-ról (lásd: 11/2005. (VI. 11.) MNB elnöki rendelet) 2%-ra csökkentették (5/2008. (XI. 24.) MNB rendelet). Ez azt jelenti, hogy egy kereskedelmi bank 2 millió Ft (valós, betéti) készpénz után 100 millió Ft (fiktív) digitális pénzt adhat ki hitel, illetve kölcsön formájában. Digitális, mert csak a folyószámlákon szerepel, mint egy szám a számítógépeken. Mivel az emberek összes pénzének csak 1-10% van papír v. fémpénz formában (ez lenne a valós pénz), a többi a bankszámlákon digitális formában (fiktív pénz) csücsül, így a bankok megtehetik, hogy nem létező pénzt adnak ki hitelre. Ami után ugyebár kamatot szednek, de az már valós pénz (= a semmiért kamatot fizetettnek), mert munka utáni bérből, fizetésből származik. Így a kereskedelmi bankok pénz bocsátanak ki a nemzeti bank(ok) helyett.
/Megjegyzem: ezért kell a havi béreket folyószámlára utalni. Próbálja meg valaki azt kérni, hogy a fizetését készpénzben a postán vagy munkahelyi pénztárban vehesse fel./
Miért baj ez? Mert, így több az ország összes adóssága (állami adósság + magánszemélyek adóssága) mint amennyi pénz gyakorlatilag forgalomban van. Ezáltal ha mindenki vissza szeretné fizetni a hitelét (állam és emberek egyaránt erre törekednek) azt nem tudnák/tudják (akár mennyit dolgoznak, termelnek, szolgáltatnak) vagy csak úgy, hogy további hitelt vesznek fel. (Persze ez a cél!) De utóbbi esetben csak az előző hiteleiktől szabadulnak meg, helyettük újat (és többet) vesznek fel. Ez a folyamat történik már évtizedek óta. Az USA-ban már lassan egy évszázada (1913 óta), Magyarországon minimum 1989 óta, vagy a Kádár-IMF korszak óta. Így a gazdasági hatalom a magánbankok kezébe került, a nemzetektől és a tulajdonnal rendelkező emberektől.
Tehát a banki tartalékráta 2%-on tartása a normális 100% helyett a nagy trükk. Ugyanis az lenne a normális, ha egy bank csak annyi pénzt adhatna ki hitelre, amennyivel (betétek formájában) VALÓBAN rendelkezik. De nem ez van, hanem ennek 20-50 -szorosát adhatja ki. Ami finoman szólva illegális pénzkibocsátás, vagy egyszerűen pénzhamisítás. Az MNB pedig szándékosan nem bocsát ki elegendő pénzt a gazdaságba, hogy annak szüksége legyen a hitelekre. Kb 2500 milliárd Ft van Mo.-on forgalomban, a devizaalapú hitelek összege pedig több mint 5000 milliárd Ft! Tehát, ha az összes forgalomban lévő pénz a bankokban lenne is betét formájában, akkor is minimum kétszer annyi pénz van kint hitelként, digitálisan. Ebből is látszik, hogy ez egy nagy hazugság és csalás.
Továbbá az állam a bődületes kamatterhek és ebből adódó állandó költségvetés hiány miatt állampapírokat bocsát ki, amit a kereskedelmi bankok a fiktív pénzükön felvásárolnak, majd az állam kamatot fizet nekik, az emberek adójából. Az állam közönséges pénzbehajtója lett a magánbankoknak. Ehhez asszisztálnak a politikusok. Mindegyik pártból, a média (szinte mindegyik csatorna), a vezető közgazdászok (jobbos és balos is) és a közgáz egyetemeken tanító tanárok, professzorok is.
Erről szól egy aranyos magyarázó videó az "A pénz mint adósság" címmel: A_penz_mint_adossag_xvid.avi XviD, 255 MByte (255867416 byte).
Letölthető innen: shop.vems.hu/falura.hu/pub/002/A_penz_mint_adossag_xvid.avi
Az országok többségében a kötelező banki tartalékráta mértéke 1-10% között van. Magyarországon ezt a 'gazdasági világválság'-nak nevezett eseménykor 5%-ról (lásd: 11/2005. (VI. 11.) MNB elnöki rendelet) 2%-ra csökkentették (5/2008. (XI. 24.) MNB rendelet). Ez azt jelenti, hogy egy kereskedelmi bank 2 millió Ft (valós, betéti) készpénz után 100 millió Ft (fiktív) digitális pénzt adhat ki hitel, illetve kölcsön formájában. Digitális, mert csak a folyószámlákon szerepel, mint egy szám a számítógépeken. Mivel az emberek összes pénzének csak 1-10% van papír v. fémpénz formában (ez lenne a valós pénz), a többi a bankszámlákon digitális formában (fiktív pénz) csücsül, így a bankok megtehetik, hogy nem létező pénzt adnak ki hitelre. Ami után ugyebár kamatot szednek, de az már valós pénz (= a semmiért kamatot fizetettnek), mert munka utáni bérből, fizetésből származik. Így a kereskedelmi bankok pénz bocsátanak ki a nemzeti bank(ok) helyett.
/Megjegyzem: ezért kell a havi béreket folyószámlára utalni. Próbálja meg valaki azt kérni, hogy a fizetését készpénzben a postán vagy munkahelyi pénztárban vehesse fel./
Miért baj ez? Mert, így több az ország összes adóssága (állami adósság + magánszemélyek adóssága) mint amennyi pénz gyakorlatilag forgalomban van. Ezáltal ha mindenki vissza szeretné fizetni a hitelét (állam és emberek egyaránt erre törekednek) azt nem tudnák/tudják (akár mennyit dolgoznak, termelnek, szolgáltatnak) vagy csak úgy, hogy további hitelt vesznek fel. (Persze ez a cél!) De utóbbi esetben csak az előző hiteleiktől szabadulnak meg, helyettük újat (és többet) vesznek fel. Ez a folyamat történik már évtizedek óta. Az USA-ban már lassan egy évszázada (1913 óta), Magyarországon minimum 1989 óta, vagy a Kádár-IMF korszak óta. Így a gazdasági hatalom a magánbankok kezébe került, a nemzetektől és a tulajdonnal rendelkező emberektől.
Tehát a banki tartalékráta 2%-on tartása a normális 100% helyett a nagy trükk. Ugyanis az lenne a normális, ha egy bank csak annyi pénzt adhatna ki hitelre, amennyivel (betétek formájában) VALÓBAN rendelkezik. De nem ez van, hanem ennek 20-50 -szorosát adhatja ki. Ami finoman szólva illegális pénzkibocsátás, vagy egyszerűen pénzhamisítás. Az MNB pedig szándékosan nem bocsát ki elegendő pénzt a gazdaságba, hogy annak szüksége legyen a hitelekre. Kb 2500 milliárd Ft van Mo.-on forgalomban, a devizaalapú hitelek összege pedig több mint 5000 milliárd Ft! Tehát, ha az összes forgalomban lévő pénz a bankokban lenne is betét formájában, akkor is minimum kétszer annyi pénz van kint hitelként, digitálisan. Ebből is látszik, hogy ez egy nagy hazugság és csalás.
Továbbá az állam a bődületes kamatterhek és ebből adódó állandó költségvetés hiány miatt állampapírokat bocsát ki, amit a kereskedelmi bankok a fiktív pénzükön felvásárolnak, majd az állam kamatot fizet nekik, az emberek adójából. Az állam közönséges pénzbehajtója lett a magánbankoknak. Ehhez asszisztálnak a politikusok. Mindegyik pártból, a média (szinte mindegyik csatorna), a vezető közgazdászok (jobbos és balos is) és a közgáz egyetemeken tanító tanárok, professzorok is.
Erről szól egy aranyos magyarázó videó az "A pénz mint adósság" címmel: A_penz_mint_adossag_xvid.avi XviD, 255 MByte (255867416 byte).
Letölthető innen: shop.vems.hu/falura.hu/pub/002/A_penz_mint_adossag_xvid.avi
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Javasolt állatok: 50-100 db baromfi (tyúk, pulyka, kacsa), 2-3 kecske (fejni való) és/vagy 1 tehén. Ebből lehet tojást, tejet, sajtot, túrót és húst nyerni, készíteni. A fölösleget a közelben ismerősöknek el lehet adni. Ez napi 1000-2000 Ft bevétel.
Gyümölcsös: szilva, körte, dió, bodza (hagyományos, ősi fajták), permetezés nélkül. Ezekből lehet lekvárt, dzsemet, szörpöt is készíteni. További 2-2 db alma-, barack-, meggy vagy cseresznyefa a tanya körül.
Szántó: mindenből keveset - kukorica, árpa, búza, rozs. Elsősorban téli takarmánynak, de búzából és rozsból lisztet is lehet darálni.
Kert: főleg hagyma, burgonya, borsó, bab, zöldség, répa, tök, dinnye. Kézzel trágyázva, kapálva.
Erdő: akác és jegenyefa vegyesen.
Fűtés: kályha és kemence. Elsősorban mg-i hulladék (gyümölcsösből metszés után: venyige, szalma, kukoricaszár), másodsorban tűzifa az erdőből folyamatosan ritkítva (nem tarra vágva!).
Áram: napelem min. 600-800 Watt + áramszolgáltató azért kell (kb havi 2000-3000 Ft).
Gyógyszer: főleg természetes vitaminok, gyógyszerek azért kellenek (havi 2000 Ft).
Tisztálkodás: házi szappan (állati zsiradékból) fürdésre, hajmosásra és mosógépbe is tökéletes.
Ruházat: turkálókban akár előre 10-20 évre meg lehet venni, olcsón.
Biztosítás: havi 2000-3000 Ft-ért lehet kötni komplex baleseti- és élet biztosítást kórházi napi térítéssel, stb.
Kultúra, szórakozás: antikváriumi olcsó könyvek, olcsó könyvtár, hagyományos társasjátékok (sakk, kártya, stb) és sportok (labdajátékok, kerékpártúra).