Regisztráció Blogot indítok
Adatok
pzoltán

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A szakiskolai képzés megújítása Az alapfokú iskolai végzettségre épülő szakiskolai képzés 3 év lesz, és mindhárom évfolyam szakképzési évfolyamként fog működni.   A szakközépiskolai képzés átalakítása A szakközépiskolák 9. évfolyamra történő…..
pzoltán 2011.06.03 11:34:05
Szia Zoli!

Bármit teszek, nem enged be az Indapass a rendszerbe.
Átküldöm az anyagot, légy szíves tedd már fel valamilyen néven, mert valamiért nem szeret engem a rendszer.
Bocsánat, de elég sokat próbálkoztam vele:

1. A szakiskolai képzés megújítása
A rendszerváltás előtti időszakban gyakorlatilag ugyanez a fajta (akkori nevén) szakmunkásképzés folyt.
Előnye: a tanuló korán megismerkedik a szakma szépségeivel, korábban megtanulja annak alapjait, átéli a jellegzetességeit, „szépségeit” (nyakig olajos, fűrészporos, lisztes lesz stb.), megszereti, megszeretheti, megszokja azt.
Hátránya: A szakképző intézményekben kevesebb gyakorlati órára, azaz oktatóra, tanárra lesz szükség. A tanulóra nagyon fiatalon még nem bízható eszköz, gép, komolyabb berendezés.

2. A szakközépiskolai képzés átalakítása
Ez szintén a „régi rendszer” visszaállítására törekvést jelzi. Megjelenne újra a képesítő érettségi bizonyítvány, ami azt jelzi, hogy több szakmai órát kellene tartani újra - valószínűleg a közismereti tárgyak rovására. Ez viszont újra a tantárgyfelosztást, és tanárokat is érint.

3. A tanulószerződés kiterjesztése és átalakítása
Tanulószerződést jelenleg is alkalmazunk a gyakorlati képzőhelyek között a szakiskolai évfolyamokon tanuló diákok esetében, de csak a 11. évfolyamtól kezdődően.
A tanulószerződés kiterjesztése az érettségire épülő szakképzés azt jelenti, hogy a gyakorlatok külsősek lesznek, a bentiek (iskolai tanműhelyben megtartottak) száma nagymértékben lecsökken. Mi lesz a jó minőségű gépekkel felszerelt kabinetekkel, tanműhelyekkel? Beleöltük a sok milliót szakképzési hozzájárulásokból, és igen komoly, drága eszközrendszereket építtettünk ki. És hát mi lesz a kollégákkal? Nem lesz rájuk szükség – lehet kit újra leépíteni?

4. A felzárkóztatás és a lemorzsolódás
Való igaz, hogy a szakiskolai képzésben részt vevők között nagy a bukások és a lemorzsolódás aránya. Az egyik fő gond szerintem az, hogy a szakiskolai képzés rendkívüli mértékben devalválódott, és ma már csak a leggyengébb tanulók, a legproblémásabb körülmények között élők, főként hátrányos helyzetű tanulók választják. Ezen központilag igyekeztek már segíteni egy kis anyagi ösztönzéssel, mert a hiányszakmát tanulóknál a tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat kaphatnak növendékeink. Annak ellenére, hogy ez több tízezer Ft is lehet havonta, még nem érzékelhető a komolyabb változás. Sokszor nem is tudnak erről a szülők – hiába mondjuk el a pályaválasztási ismertetőnkön. Ezzel még az is gond jelenleg, hogy a hiányszakmákról az RFKB dönt, azaz ma még van ösztöndíj, de jövőre vajon mi lesz hiányszakma? (És vajon meddig fog az működni az RFKB?)

5. A szakoktatók szakmai fejlesztése és anyagi megbecsülésének biztosítása
Újra és újra visszatérünk a régi rendszerhez. Ott sem volt mindig a szakoktatóknak pedagógus végzettsége, és ma is található néhány kiváló szakember, akinek viszont nincs papírja. Értelemszerűen előny az, ha rendelkeznek egyéb, pedagógiai ismeretekkel is a szakoktatók, de az biztos, hogy egyszerűbb lenne megoldani a tanítást bizonyos esetekben, ha nem kellene feltétlenül ilyen végzettségű embereket keresni. A másik oldal viszont az, hogy mára sikerült a szakoktatókat kitaníttatni. A nyugdíjba készülők pótlása már nem tudom, mennyire okoz majd gondot.
A kérdéssel már csak az a nagy problémám(?), hogy egyáltalán hány szakoktatóra lesz majd szükség az iskolarendszerben, ha a szakmai képzés jelentős része kikerül a külsős munkahelyekre?
 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.), valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXVII. törvény értelmében minden helyi önkormányzat, valamint többcélú…..
pzoltán 2011.05.18 10:36:11
Kedves Irénke!
Köszönöm a felkérésre való hozzászólásodat, valamint a megbeszélésünk során a város esélyegyenlőségi programjáról elmondottakat és az anyagokat.

Salgótarján a közoktatási esélyegyenlőségi program megalkotása után – a jövőbeni pályázati lehetőségek végett – 2010 második felében hozzálátott a Települési Esélyegyenlőségi Program elkészítéséhez, amely a 2010-2015. közötti időszakra szól. A program elkészítésével az önkormányzat az AAM Consulting Zrt.-t bízta meg. A program előkészítésébe, valamint felülvizsgálatába esélyegyenlőségi szakértőt is bevont, aki az anyagot véleményezte és azt koherensnek találta az önkormányzat meglévő koncepcióival, terveivel, stratégiáival. A programot a közgyűlésnek elfogadásra javasolta.
A felvetet problémával – a nemek közötti egyenlőséggel, illetve egyenlőtlenséggel – a program 6.4. fejezete foglalkozik. A pontban említik a férfiak és nők egészségi állapotát, a munkabért, a karrierépítést, a bűncselekményeket, a politikai szerepvállalást. Külön alfejezetekben foglalkoznak a következőkkel:
• verbális erőszak,
• lelki erőszak,
• fizikai erőszak,
• szexuális erőszak,
• gazdasági erőszak problémájával.
Az önkormányzat jelenleg a megelőzésre és a tájékoztatásra helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően az alábbi rövidtávú célokat fogalmazta meg:
• Foglalkoztatási és képzési lehetőségről a Munkaügyi Központtal közösen tájékoztatást szervezünk az érintet nők részére.
• A családon belüli erőszak és a nőket fenyegető szexuális erőszak megelőzése érdekében iskolai foglalkozások megtartása.

Esélyegyenlőség, illetve a nők az oktatásban

Az országos tendenciáknak megfelelően Salgótarján oktatási rendszerében is sokkal több nő dolgozik.
• Az óvodai szférában kizárólag nőket találunk.
• Az általános és középfokú oktatásban a pedagógusok kétharmada nő. Az általános- és középiskolák összevonása előtt a vezetők között az alábbi volt a nemek aránya:
o 5 nő és 3 férfi intézményvezető
• A középiskolákban kiegyenlített volt ez az arány 3 nő és 3 férfi igazgatót találhattunk.

Az önkormányzat irodavezetői és irodavezető-helyettesei között 7 nőt és 3 férfit találhattunk.
A közgyűlésben egyetlen képviselőnő sincs, azonban a város polgármestere nő, aki egyben országgyűlési képviselő is. Itt is látható az, hogy a nők politikai képviselete alulreprezentált.

Intézményünkben két esélyegyenlőségi terv van. Az egyik a közoktatási, a másik a dolgozókra vonatkozó esélyegyenlőségi terv.
A dolgozókra vonatkozó terv fejezetei a következők:
1. A terv elfogadói, általános célok, etikai alapelvek
2. Helyzetfelmérés
3. Konkrét célok kitűzése
4. Konkrét programok, intézkedések az egyes célcsoportok érdekében
5. Az egyenlő bánásmód elveinek megsértése esetén szükséges eljárás

Az esélyegyenlőségi terv a munkáltatóval munkaviszonyban álló hátrányos helyzetű csoportokra terjed ki. A törvény 5 hátrányos helyzetű csoportot emel ki, amelyekre különösen tekintettel kell lenni, ezek a következők:
• nők,
• 40 évnél idősebb munkavállalók,
• romák,
• fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyek,
• két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő, vagy gyermeket egyedül nevelő munkavállalók.
intézményünkben az összes munkavállalóhoz viszonyítva igen nagy a hátrányos helyzetű csoportokba sorolható dolgozók aránya:
• 77% nő,
• 60% 40 év feletti,
• 80% családos.
Az átlagbéreket vizsgálva megállapítható, hogy nincsenek kiemelkedő eltérések, hiszen a közalkalmazotti foglalkoztatásra jellemző kötött juttatási rendszer működik, a béreket mindig az aktuális bértábla alapján állapítják meg.
A továbbképzéseken való részvételből kitűnik, hogy a beiskolázási terv a törvényi előírásainak megfelelően készült, így
• ebben az évben is elsősorban az adott időszakban 40. életévüket betöltő dolgozók kezdték el, illetve folytatták tanulmányaikat
(a beiskolázottak 80%-a),
• szakvizsgára felkészítő képzésen - amely magasabb fizetési osztálynak megfelelő munkabérre jogosít - 7 kolléga vett részt (6 nő, 6 negyven év feletti, illetve 6 családos).
Az intézmény 6 pontban fogalmazott meg célokat, amelyeket az alábbi intézkedésekkel kívánja elérni:
• számítógépes tanfolyamok szervezése a kollégák részére, lehetőleg kora délutáni időpontban az iskola számítástechnika szakos tanárainak irányításával (a korai időpont lehetőséget adna a kisgyermekesek bekapcsolódására, illetve a foglalkozásokat vezető dolgozók anyagi helyzetét is javíthatjuk az óradíjakkal),
• idegen nyelvi tanfolyamok szervezése az informatika képzéshez hasonló feltételekkel,
• kisgyermekesek támogatása az órarend, illetve a délutáni foglalkozások kialakításánál (ügyelet maximum 15.00-ig, kérés figyelembe vétele az órarend elkészítésekor),
• pedagógus szakvizsgát adó képzésekre történő jelentkezések támogatása az adott célcsoportba tartozó kollégák esetében, hiszen ez magasabb fizetési osztálynak megfelelő munkabérre jogosít,
• pályakezdő pedagógusok munkába állásának segítése mentor kijelölésével
• a meglévő juttatási rendszerek bővítése a negyven év feletti munkavállalók fizikai és egészségügyi igényeinek érdekében (szűrővizsgálatok a veszélyeztetett csoportok számára).