osztvez 2011.05.04 09:52:01

@B.Gabika: Kedves Gabika! Tiszaföldvár Város Önkormányzata bár rendelkezik önálló Esélyegyenlőségi programmal, a közoktatási esélyegyenlőségi tervünk a Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulás által elkészített és elfogadott kistérségi rendszer része. Ennek több oka is van: a közoktatásban kistérségi feladatokat is ellátunk, a környező településekről is járnak hozzánk óvodások, általános iskolások és középiskolások. Nyilván nem függetleníthető a program a többi településétől és szerintem szakmailag ez így helyes. Az, hogy az Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben a HH-s és HHH-s gyermekek, tanulók tekintetében és a SNI-s, valamint TBMN-s fiatalok esetében évenként elkészítjük az esélyegyenlőségi tervhez a helyzetelemzést és igazítjuk a célokat, feladatokat, az eszköz és módszerkultúrát nem mond ellent a fenti álláspontomnak. Aki már benne van a közoktatás rendszerében, azt helyben kell integrálni, felzárkóztatni, vagy éppen tehetséggondozni. Mind a hét intézményünkben folyik az SNI-s és BTMN-s gyermekek, tanulók rehabilitációja, fejlesztése és felzárkóztatása. A HHH-s program a jogi szabályozásnak, az igényeknek és természetesen a rendelkezésre álló erőforrásoknak :-) a figyelembevételével a leginkább érintett két óvodában és egy általános iskolában folyik programszerűen. Az eredmények szépek, sok sikert érnek el a pedagógusok az IPR keretében gyermekekkel, tanulókkal. Igazán a nehézséget itt is a szülők együttműködési készségének hiánya, a motiválatlanság okozza. A programok végrehajtásához szükséges szülői nyilatkozatok nagyon nehezen szerezhetők be az önkéntes nyilatkozat miatt. A hátrányos helyzetű csoportok egy másik esete a magukat roma kisebbséghez tartozónak valló, illetve vállaló szülők gyermekei esetében óvodai és általános iskolai roma kisebbségi identitástudat és kultúra foglalkozások folynak programozottan szép eredményekkel.
Az esélyegyenlőség személyi hatálya alá tartozók esetében különösen figyelnek az intézményvezetők és az önkormányzat is a gyermekek, tanulók alapvető szükségleteinek (napi meleg étel, napközi, ingyentankönyv, ruhasegély a gyermekjóléti szolgálattól) kielégítésére. Sajnos az a tapasztalat, hogy az esélyegyenlőség biztosításának "védőhálóján" egyre többen vannak, egyre több család került nehéz, olykor kilátástalan helyzetbe.
Szólni kell szerintem e blogban a Munka törvénykönyve szerinti munkahelyi esélyegyenlőségi tervek meglétéről és fontosságáról is. Kíváncsi vagyok, hogy miért csak az ötvennél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónak kötelező feladata ez. Ahol már ketten dolgoznak, ott lesznek különbségek is a munkavégzésben és a bérezésben. Itt én a nők helyzetét nem látom sarkallatos pontnak, hiszen az önkormányzat fenntartásában működő intézmények közszféra szabályai szerint működnek, ahol eleve kizárt a különbségtétel akár a munkavégzés helye, módja, akár az illetmény mennyisége tekintetében. A kulcskérdés itt a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása, és a közszférában a roma munkavállalók foglalkoztatásának kérdése. Előbbi a jogszabályokban meghatározott feladatok alkalmassági előírásainak túlszabályozottsága miatt, utóbbi a romák alacsony iskolázottsága miatt.