Adatok
nere
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Artúr egy új területre visz el bennünket - legalábbis nem emlékszem félrefordításra a képzőművészet területéről. Bár hogy ez tényleg félrefordítás-e, annak kérdéses voltát már a hétvégi megjelenés is jelzi:Egy olyan félrefordításra szeretném felhívni a figyelmeteket…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Örülök, hogy erre a blog-bejegyzésre bukkantam, mert ép foglalkoztat, miként kellene fordítani a Neue Sachlichkeit fogalmát magyarra.
Előszőr is úgy gondolom, hogy itt a félrefordítás erős szó, vagyis ugyanolyan pontatlan, mint az új tárgyiasság.
A kis magyar értelmező szótár szerint
tárgyilagos: mn A dolgokat a tényeknek megfelelően, elfogultság nélkül tekintő.
tárgyias: 1. Irodt A külvilág tárgyait, jelenségeit ábrázoló. –költészet. 2. vál Tárgyilagos. – ábrázolás. – it ts ige Fil Tudati tartalmat a külvilág tárgyaira kivetít, ill. így jelenít meg.
A nagy Duden szerint
sachlich: 1. nur von der Sache selbst, nicht von Gefühlen od. Vorurteilen bestimmt; nur auf die Sache, auf den infrage stehenden Sachzusammenhang bezogen; objektiv: …2. in der Sache begründet, von der Sache her: …3. ohne Verzierungen od. Schnörkel; durch Zweckgebundenheit gekennzeichnet: …
(saját ad hoc fordítás: 1. csak a tény (dolog), és nem érzelmek vagy előítélet által meghatározott; csak a tényre (dologra), a kérdőjeles tényösszefüggésre vonatkozóan; objektív: … 2. ténnyel alátámasztott, a tény (dologból) adódóan …3. Díszítés vagy cafrang nélkül; a célszerűség jellemzi: …).
Sachlichkeit: 1. das Sachlichsein (1): eine wohltuende, kühle S. 2. das Sachlichsein (3): ein Bau von beeindruckender S.
(1. tárgyilagos/tárgyias lenni (1): egy jóleső, hűvös T(árgyilagosság/árgyiasság). 2. tárgyilagos/tárgyias lenni (3): egy épület, mely tárgyilagossága/tárgyiassága (mély) benyomást kelt.
Tehát, ha tárgyilagosságot lefordítom németre, akkor az Sachlichkeit; ha lefordítom tárgyiasságot, akkor az lehet Sachlichkeit, valamint Gegenständlichkeit (Figurativitás). Ezért pontosabbnak tűnik nekem az új tárgyilagosság, mint elnevezés. Például Vas István, aki műfordító is volt, 1929-ben egy írásában a Neue Sachlickeit-ot kapásból új tárgyilagosságra fordította.
Ezen kívül, meglátásaim szerint, az általános magyar nyelvhasználatban leginkább a tárgyilagos szót használják, ha az objektivitást akarják kifejezni, nem pedig a tárgyias-t; gondolom azért, mert az kétértelmű.