Regisztráció Blogot indítok
Adatok
alize30

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Bizonyára ismerős pillanatok: interneten elküldtem egy önéletrajzot, és nem jön rá válasz. Telnek, múlnak a napok, a hirdetés lassan letelik, még mindig semmi. Jó esetben egy automatikus rendszerüzenet érkezik, rossz esetben semmi. És a semmiből tudjuk már, hogy sajnos ismét nem…..
alize30 2011.04.30 11:43:15
Jó megközelítés. Mégis azt gondolom, havonta legalább heti 1x telefonáljunk rá az adott munkáltatóra, maximum szerdáig, mert hétvége felé már nemigen törődnek az sok CV átolvasásával. Abból is le lehet vonni a következtetést, hogy a telefon másik végén milyen HR-es ügyintézővel van dolgunk. "Majd jelentkezünk" - minden egyes alkalommal ez a lerázós duma jön, ildomosabb magasabb fokozatba kapcsolni a munkakeresésben, és nem várakozni. Minél több cégnek elküldjük a jelentkezést, megvan az esély. Nekem is rengeteg automatikus rendszerüzenet jött, de kb. a munkaközvetítőknél egy jobb állás betöltésénél sokkal több időt kell várni arra, hogy egyáltalán visszajelezzenek. Próbáltam olyan munkát keresni, ahol szinte azonnal kerestek munkaerőt. Gazdasági válság ide-vagy-oda, azért ha megszűnik a munkám, lesz másik. Sosem szabad feladni, és úgy gondolkodni, hogy nem találok nekem megfelelőt. A talpraesettség sem utolsó! Ha irodán dolgoztam, vagy van gyakorlatom a PC használatában, akkor már nyert ügyem van. Ha kapok egy szerényebb fizetésű irodai ügyintéző munkát, mellette nem árt munka után is néha bevállalni egyéb otthoni munkát, ha kell a pénz, vagy tartalékolni akarok. Nehéz körök ezek, de legalább elmondhatja az embert, megpróbálók mindent,ami tőlem telik. Nem utolsósorban ki kell használni az egyéb lehetőségeket. Amikor nem találtam hosszú idő múlva sem egy nekem való munkát, elkezdtem feltenni kérdéseket, mi az amit elvárok magamtól és a munkáltatótól. Összegyúrtam egy olyan önképet, ami tutira nyerő lehet, és ez nem a hazugságról szól. Megtudjam győzni az adott munkáltatót, hogy agilis vagyok és dolgozni akarok, nem csak keresgélek, és válogatok. Elég kiindulni a marketing elvekből is. Hossztávra viszont az a nyerő, ha a munkavállaló igyekszik szinten tartani mentális, fizikai állapotát arra az időszakra is, amíg el nem nyeri az megpályázott állást.
Az interjúk többségén elhangzó kérdésekre a tapasztalatok szerint könnyű felkészülni, számos cikket találni a neten is ezzel kapcsolatban. Pl. mutasd be magad pár mondatban, mesélj a tanulmányaidról, 3-3 jó/rossz tulajdonságod, mit tervezel a következő 1-3-5 évben, milyen a…..
alize30 2011.04.30 11:18:42
Teljesen igaza van az előttem szólónak. Azt gondolom, hogy az átlagos kérdéseken túl, egyet azért nem értek. MI A JÖVŐBEN A CÉLJA VÁLLALKOZÁS VAGY AZ ADOTT MUNKAKÖR KAPCSÁN?Ezek a kérdést inkább a szolgáltató ipar dolgozóinak lehetne feltenni. A sima mezei fizikai munkás, a kereskedelemben, a betanított munkakörnél, vagy szépen fogalmazva a szakképesítést ne m igénylő munkakörökben nincs hosszútávú terv, csak a munkahely megtartása. Én a logisztikában dolgozom raktárosként, és nekem is feltette ezt a kérdést a HR-munkatárs. Azt hazudtam, ami az előző cégnél kellett: csapatmunka, jó alkalmazkodókészség, jó stressztűrőképesség. Természetesen egyet értek azzal, hogy legalább olyat írjunk az CV-be, ami fedi a valóságot, és a vérmérsékletünkhöz mérten válasszunk munkakört. Hozzáteszem, 2008-ban, több mint 6-7 hónapos munkakeresésből kb. 2-3 hónap telt amíg végre felvettek a jelenlegi munkahelyemre, és elkezdhettem dolgozni. Jártam személyesen munkaközvetítőknél, leadtam a cv-ket, hogy legyenek kedvesek, rakják be az adatbázisukba. Ezzel el volt intézve. Párszor rájuk telefonáltam, érdeklődtem e-mailbe, nem sok sikerrel. Nagyon kitartónak kell lenni, és türelmesnek, mert ha a HR-sekre bíztam volna részben a keresést, akkor sehol se lettem volna. Az a tapasztalatom, a munkakeresők sokkal jobban együttműködnek (normális külső megjelenés, és talpraesettséget sugárzó attitűd, mint a műkörmös, szép, kedves csajok, akik naphosszat az irodában ülnek, és pletykálnak.
 Ha nem is olyan régi, mint a Logodi utcai lelet, azért mindenképp kortörténeti emlék. az ifjabbaknak meg kifejezetten történelem, amit Kovács Dani, a hg.hu főszerkesztője lőtt és küldött. Nagyon köszönöm! Helló Dávid, biztosan te is hallottad, láttad már, hogy…..