Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Charmeúr

0 bejegyzést írt és 29 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Van-e visszatérés a monogámiába? Ha az ember már belekóstolt abba, hogy milyen élményekben lehet része egy külső kapcsolat révén, vagy akár a kalandozásnak köszönhetően, képes lesz-e végleg hátat fordítani ennek az életvitelnek, és visszatérni a monogámiába? Mondjuk,…..
Charmeúr 2011.07.20 18:52:39
@skarlát betű: pont nem... :-)))
de ez már így esett...

hát amikor a 100km 1000km-é válik akkor már nehéz értelmes más megoldást találni...
Charmeúr 2011.07.21 08:18:38
@koibito: szerintem félreérted a helyzetet, régebbi posztokban jobban felvázoltam :$...
Szó sincs borításról... nem is volt nem is lesz.

@skarlát betű: elengedtem... győzött ott és akkor a jófiú. Két hét után is egyetlen szót írtam... van hogy az ember kimondja, akkor is ha a másik nagyon jól tudja e nélkül is, de mégis jólesik kimondani vagy leírni. Tudatni a másikkal. Szerintem az elhatározása valós volt. Legalábbis látok benne érthető indokot. Még ha én másképp is gondolom. Ő kontrollálni akarta a dolgot, még mielőtt szimplán a költözése miatt véget érne "magától". De amit érez belül, az nem változott ez jól látszik az utána következő reakcióiból...
Szerintem egy ilyen kapcsolatban nagy szerepet kap az ahogy majd alakul. Sokan nem képesek úszni ezzel az árral és a megfelelő pillanatban meglovagolni (én sem mindig). Mindenképpen szeretnék azt érezni hogy ők irányítják a dolgokat. Általában viszont a dolog természetéből adódóan túl sok a külső befolyásoló tényező és könnyen jöhetnek váratlan események.
Valamint, ahogy tudjuk ugye az élet a legnagyobb rendező :)
Charmeúr 2011.07.21 20:53:27
@Rogerthat:
@skarlát betű:
igen és egyetértünk...
Folytatjuk az eddig két részt megélt sorozatot: ezúttal olyan szeretőkről (vagy inkább jelöltekről) lesz szó, akik a kezdeti lelkesedés után hirtelen vagy fokozatosan leeresztenek, mint a lufi, és előbb vagy utóbb, de nagyrészt csak noszogatás hatására tudatják a partnerrel, hogy…..
Charmeúr 2011.05.06 18:53:32
@hussarX: hát azért én nem Rubint Rékát állítanám példaképnek. töménytelen mennyiségű L-carnitin és mindenféle sebészeti beavatkozások után nem nehéz úgy kinézni...
én örülök ha úgy érzed hogy működik és boldog vagy. A fenntartásaim a többiek már leírták...
Charmeúr 2011.05.08 07:37:19
@hussarX: elégé OFF az irány, de: mi a véleményed a doppingról?
Rubint Réka nem reális példa, mivel egyrészről bizonyos dolgokat műtétileg igazítottak meg rajta (cici). Másrészről császárral szült ami biológiai szempontból egészen más mint normál módon. Harmadrészt amennyit ő edz szintén nem elvárható egy dolgozó/háztartást vezető nőtől. Erre már csak hab a tortán a sok segédszer amit betol, lást L-carnitin. Mondhatnánk doppingnak is akár, hiszen beavatkozik a szervezet működésébe (igen a fájdalomcsillapító is az ebből a szempontból).
Az emberek mindent megtesznek azért hogy ne nekik kelljen megküzdeni a fittséggel, túlsúllyal, betegségekkel. Miért? mert lusták, nyápicok...

Én kifejezetten utálom Aerobik Norbit és kis családját. Konkrétan harmadjára vagy negyedjére végezte el a középfokú edzőit, szóval nem egy észlény. Viszont egy dologért nagyon tisztelem, ő volt az akinek sikerült behozni a magyar köztudatba országos szinten hogy a túlsúly és az egészséges táplálkozás fontos.
De a módszerei (főképp Norbi Update), hát messze vannak a szakmai mezőny közepétől is.

@skarlát betű:
A jó alakhoz tévedés hogy éhezni kéne :) a mozgás fontosabb és nem is a szétgyilkolom magam féle, inkább a rendszeresség ami számít, ami háztartás és gyerekek mellett egyáltalán nem könnyű.

OFF vége :)
Charmeúr 2011.05.08 07:42:12
@Charmeúr: a lusták/nyápicok felsorolásból igazságtalanul kihagytam hogy nincs rá idejük.
Igaz, szerintem mindenkinek arra van ideje amire szán.
Sokan igen sok idő elteltével jönnek rá mennyire fontos az egészség, és akkor sem késő, de visszaszerezni ami elveszett már, lehetetlen. Megtartani ami még megvan pedig olyankor hirtelen nagyon fontossá válik.

Így működünk, vagy ez lett belénk nevelve? A hosszútávú józan tervezés nem gyakori erény manapság (nem csak egészség szempontjából sajnos). Nem egy esetről tudok közvetlen környezetemből, amikor a delikvens nem foglalkozott azzal hogy rossz irányba mennek a dolgok egészségileg, aztán mikor az orvos mondott egy durva diagnózist, hirtelen leesett a tantusz és bármit (de tényleg bármit) bekajált volna megtett volna hogy helyrejöjjön...
Akinek sose volt benne része, az hitetlenkedhet, de elég sok házaspár él úgy évekig egymás mellett, hogy vagy nincs szex köztük, vagy van, de az annyira csapnivaló, hogy még rosszabb, mint a semmi. Nem szokás erről nyíltan beszélni, naná, hogy nem. Hiszen az elvárás az, hogy a…..
Charmeúr 2011.04.16 11:51:35
@skarlát betű: nemrég talán egy svéd reklámra volt óriási felháborodás, kb úgy reklámozott egy társkeresőt hogy: "szeretnél félrelépni? http://www.akarmi.se"

én is sokmindent jobban értek azóta, pro és kontra is (akár pár, akár szerető, akár saját magam oldaláról), jó kis terápiás hangulat van itt, ahol pozitív és negatív észrevételek is ugyanúgy megférnek...

és úgy tűnik most nálam mindkét szálon felfelé ívelnek a dolgok (kopp kopp kopp, bal kézzel fán lentről felfelé...) :)
Charmeúr 2011.04.18 19:26:02
@skarlát betű: de... itt olvastam :D... kell nekem annyit dolgozni hogy az utóbbi hetekben eltűntem...
Ha valaki sokáig hűséges volt, és csak évek múltán esik kísértésbe, nehezen veszi rá magát az első szexre a szeretőjelölttel vagy szexpartnerrel - ki mivel próbálkozik. Előjön a bűntudaton és a bizonytalankodáson kívül minden olyan szorongás, ami a facér korszakunkra is…..
Charmeúr 2011.04.17 09:29:21
@skarlát betű: hát azért a szexxel alapvetően nem volt gond. Akkor még bírtam reggel 6-tól este 6-ig 6 menetet :)

Manapság inkább a kevesebb néha több elvet vallom. Viszont cserébe az ifjonti kissé gyorstüzelő hév is lassabb ám de igen tüzes napalmbombává érlelődött :)
Charmeúr 2011.04.17 09:54:16
@skarlát betű: nem úgy tűnt hogy nem akarja, bár akkor még sokkal tapasztalatlanabb voltam. Ez a praktikákra is igaz, eléggé ambivalens volt közöttünk azért a viszony, szóval szimplán lehet én túl sokat értettem-képzeltem bele abba a kapcsolatba, simán el tudom hinni ezt így utólag.

A határokról pedig az a véleményem, hogy az ahol az ember hiszi a határait meg ahol valójában vannak sokszor mint Makó honvéd Jeruzsálemtől.
A általában a ma embere nagyon frusztrált, merev, bezárkózott, önbizalomhiányos szinte mindenben. Aztán egyszer jön valaki és kiszabadít képzelt határainkból és lám, kiderülhet hogy upsz, sokkal több minden lehetek, sőt akarok lenni mint amit eddig hittem/gondoltam magamról.
Charmeúr 2011.04.18 19:14:48
@skarlát betű: szerintem ez az élet minden terén működik. A kérdés mindig az hogy mit vagyunk hajlandók érte befektetni.
A monogámia lemondással jár. Ezt készségszinten tudjuk. Nem élhetjük ki minden (szexuális) vágyunkat, mert az az elvárás, hogy egy emberrel találjunk rájuk megoldást. Vagy fojtsuk el. Persze annak, hogy minden vágyunkat nem élhetjük ki, nem csupán szegény monogámia az oka. De…..
Ma kérdéseket teszek föl. Mennyire kényszerülünk szerepekbe a szeretői kapcsolatban? És ezek a szerepek mennyiben függnek a civil szerepeinktől? Például a házasságban vagy a családban betöltött szerepünktől? Gondolok itt olyasmire például, hogy egy domináns feleség feltétlen…..
Charmeúr 2011.04.17 08:51:08
@barbieds: az az igazság hogy ez pont az a dolog amiről a férfiak nagy része nem tud, vagy nem vesz tudomást. A legmocskosabb állatok (férfiaknak még nagy jóindulattal sem nevezném őket) pedig még ki is használják :S
jó cím, mi? :Dnem jutott eszembe, hogy is van ez a mondás a tojásokkal, aztán viszont eszembe jutott más is... :)aha, meg van. mikor valaki nagyon óvatos, arra mondják, hogy úgy mozog, mintha tojásokon lépkedne. valami ilyesmi van velem is. de hangsúlyozottan csak ilyesmi. mert a…..
Mindeddig a hűtlen fél szemszögéből néztük a dolgokat, de mi történik azzal, aki a saját szemszögéből hűséges (meggyőződésből vagy lelki kényszerből, talán, mert őt kielégíti a monogámia, talán, mert nem igazán érdekli a szex, talán, mert nem akar fájdalmat okozni,…..
Charmeúr 2011.03.28 13:14:26
@GiveltAway: na igen, tény s való. Ehhez azért kell egy kis rutin füllentésből és pókerarcból :) Meg a másik fél természetétől is függ hogy ezt minek veszi, lehet csak súlyosbítja a helyzetet.
Szerintem ha már bukta, kár tagadni:
1. a tényekkel nehéz vitatkozni,
2. ha már kiderült, a lehetőségekhez mérten nyilván amennyire csak lehet minimálisan, de az őszinteség még segíthet is kiereszteni a gőzt.
Charmeúr 2011.03.28 13:43:36
@GiveltAway: igen, természetesen. Szigorúan tényekről beszélek :) (aka lebukás :) ). Megérzések és felvetések az nem ez a kategória.
Sajnos tapasztalatból beszélek, szóval szerintem ha már bukta, akkor a beismerés segíthet tompítani a dolgot.

@barbieds: abszolúte, hiszen pont az lenne a lényeg hogy ne bántsuk a másikat ha lehetséges.
Charmeúr 2011.03.28 13:44:08
@Charmeúr: az a :) inkább :(
Ismét egy komment alapján kezdek új posztba. Barbieds nicknevű olvasóm vetette fel ezt a kérdést, de annyira nagy volt aznap a roham, hogy gyakorlatilag észrevétlen maradt. Pedig érdekes, sokakat foglalkoztató dilemma lehet. Ezúttal nem teszek mást, mint felvezetem a témát, és…..
Charmeúr 2011.03.24 17:15:15
@skarlát betű: poén ON, hát azért nem egy rakáson.. akkor ez szvingerblog lenne :) poén OFF

szerintem régen rossz ha a kötődés az orgazmuson múlik, elég a Maslow piramisra gondolni...
Charmeúr 2011.03.24 17:28:12
@Lord_M_: valahogy úgy, mégsem ez a bajom vele. Én úgy tuti nem tudnék koncentrálni arra az egyre akivel éppen történnek a dolgok. Mert igenis az a nő megérdemli a maximumit figyelemben, odaadásban, játékban, vágyban, fantáziában, intimitásban. Másképp nem érdemes belefogni semmibe. Egy ilyen szvingerpartin ez szerintem esélytelen.
Charmeúr 2011.03.26 11:28:18
@GiveltAway: kitartás! Én iszonyat józan emberként egy helyen engedem meg magamnak az irracionalitást: (pár)kapcsolatban. Ráadásul egyszerűen szeretem, és felelősséget érzek iránta, és tudom hogy még nyolcvan évig együtt tudnánk élni és örömmel segítem támogatom az életünkben. Közben mégis szükségem van egy másfajta fűszerre is. Imádom a csípőset is, bár ritkán eszem. Az érzelmekkel is így vagyok. Őrült szerencsés vagyok hogy találtam egy hozzám hasonló gondolkodású szeretőt, aki pont megfelelően csípős :).
A házasságtörést kétféleképpen szokás ábrázolni általában. Szívesen csinálnak belőle : 1) komédiát, bohózatot, vígoperát, kabarétréfát, vagy 2) melodrámát, drámai operát, tragédiát (és még lehet sorolni ...) Lehet, hogy csak nekem tűnik így, de mintha túlzások…..
Charmeúr 2011.03.26 11:17:22
@GiveltAway: sajnos én is megéltem hasonlót a szüleim házasságával kapcsolatban. Azóta sem bocsátottam meg apámnak emiatt. Végül miután kettesben maradtak, anyám el is vált. Talán korábban kellett volna, de ez az ő döntése volt. Nagyon nehezen szánta rá magát így is, pedig történtek cifrák, és a nagyjáról nem is tudok, mert ha tudnék tuti a saját kezemmel tekerem ki apám nyakát.
Ehhez képest kb. a teljes környezetünk, rokonság jó része inkluzíve, mindig is azt hitte milyen boldog családi élet folyik nálunk... 'Lószart mama!' hogy egy klasszikust idézzek...

A barackos metaforához meg gratula, nagyon találó :)

@skarlát betű: nagyon álszent képmutató kultúrákban és társadalmakban élünk. A nő legtöbbjükben teljesen értéktelen használati tárgy. Pl az asszonyverés sok helyen elfogadott még Magyarországon is. Eközben félrelépésért nőket szociálisan vagy fizikailag is akár meggyilkolnak.
Tragikomikum...

A másik dolog ami szerintem mindezt okozza az a birtoklási vágy. Amikor nem egyenrangú felekként, szövetséges partnerekként működik egy kapcsolat, akkor jellemzően ez a birtoklási vágy megjelenik és jellemzően a dominánsabb felet egészen elképesztő dolgokra tudja ragadtatni...
Ha a párodnak olyat válaszolsz arra a felvetésre hogy kipróbálná egy nővel, hogy "ha vágysz rá, próbáld ki, ha örömöd lelnéd benne, én támogatlak", akkor még ő néz rád furcsán. Mert ha az ember tényleg egyenrangú félként érez a másik iránt, akkor nem akarja korlátozni, hiszen örül a másik örömének. Szerintem...
Nagyon messze vagyunk még össztársadalmi szinten ettől a hétköznapokban is, nemhogy párkapcsolati/szexuális gondolkodásban.
Valószínűleg ritka az olyan ember, aki egyébiránt többé-kevésbé normális erkölcsi értékek szerint él (nem létformája a lopás, nem üt le idős embereket az utcán, és nem parkol a mozgássérültek helyére), a félrelépés(ek) miatt kénytelen kevésbé mintaszerűen viselkedni,…..
Charmeúr 2011.03.22 18:36:16
@Kommentel(n)ő: szerintem lehet két nőt szeretni.. saját példám. Van egy nő akit csendesen lobogó tűzzel szeretek, családot alapítanék vele, együtt lépdelhetnénk előre az életben. Támaszkodunk egymásra összekötöttük az életünket.
Van egy másik pedig, aki ha csak rám néz elhamvadok, őt is szeretem, de tűztornádóként izzó szenvedéllyel. De vele nem tudnék együtt élni. Még szerencse hogy nem látom minden nap. De szerencsére azért össze tudunk futni ha nem is gyakran.
A kezdetekben elég meghasonlott voltam mindettől, de lassan érzelmileg is belejöttem, és így jobban vagyok lelkileg mint akár csak egyikükkel vagy másikukkal.
Charmeúr 2011.03.22 20:36:54
@skarlát betű: a vad természetesen :). A kezdeteknél nem voltam még olyan ügyes szóval fordítva nem teljesen tiszta a kép, de a szelídről nem tudnék lemondani, és meg is bocsátott :$. A vadról már próbáltam lemondani (muszájból), nem sikerült. Szóval jól meg van gabalyítva.
Keveset tudunk találkozni (nagyon keveset), de ő is hasonló cipőben jár és érti a szituációt. Mindkettőnk nehezen fogadta el hogy így alakult de most már ezeken a göröngygyökön túl vagyunk és élvezzük ami jut úgy hogy ne okozzunk rosszat sehol.

Jó hogy rátok találtam, kicsit még könnyíti így a helyzetet hogy van hová leírni, elmondani, eszmét cserélni azokkal akik hasonlót tapasztalnak élnek, gondolkodnak.
A kezdő félrelépők egyik fájdalmas problémája, hogy milyen helyszínt válasszanak a hűtlenkedésre. Ha egyikük független, vagy van másodlakása (befektetési céllal vásárolt, gyerekeknek szánt kégli), amelyet erre a célra igénybe lehet venni, akkor nem gond, a kényelem…..
Charmeúr 2011.03.22 20:13:57
@Kommentel(n)ő: Az erkölcs baja-nál... :) nálam már volt garni, rendes panzió vagy épp egy használaton kívüli albérlet is helyszín... sőt az ő lakása is... bár klasszikus búvóhelyet még nem ejtettünk útba de ki tudja mikor ...
Charmeúr 2011.03.22 20:27:08
@TBal: érdekes történet, szerintem mindenki a saját nézőpontjából fogja levonni a tanulságot. Ettől függetlenül szerintem igenis működhet hogy a szerető segít jó mederbe irányba terelni a házastársi kapcsolatot is. Csak aztán nehogy drezdai vége legyen.
Néha egyszerűen ki kell mozdítani a hétköznapi körforgásból ami nem biztos hogy másképp sikerül (a fanyalgók kedvéért, persze az a jó ha sikerül) csak egy harmadik fél új tapasztalataival és a frusztrációk ilyentén levezetésével.