Adatok
frescho
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp
Vendégposzt - Nukleáris katasztrófák 2.0
2011.03.18 07:50:00
Ahogyan azt a történelem iránt érdeklődő lemilesek milliói tudják, a nukleáris izékkel nem kizárólag a jenkik szórakoztak. Papírzsepi sorozatának második részéből megtudjuk, hogy a szovjetek (ebből a szempontból) bizony sokszor überelték a Nagy Vetélytársat - és most nem…..
frescho
2011.03.20 13:30:55
A temahoz kicsit visszakanyarodva a erdekes tema az orosz bekes celu atomprogram. Tobb sorozatot is vegrehajtottak. A legtobb robbantassal olajat es gazt kerestek. Masik kiserletben a gaz kitermeleset probaltak segiteni. Gondolom csak ugy sugaroztak a szovjet otthonok a boldogsagtol. A kedvencem viszont a Chagan to. Robbantottak egy kellemes viztarozot, amiben kesobb a kozepipari miniszter uszkalt egy kicsit.
@teddybear01: A mullazas mindig segit:
dd if=/dev/zero of=/dev/hda
Kritikus rendszereknel unixot is felve alkalmaznek, nemhogy Windows-t. Jobb, ha celspecifikus hardver iranyitja a cuccost. A meresi adatok gyujtesere, grafikonok keszitesere, tendenciak vizsgalatara mar jo a Windows is.
@teddybear01: A mullazas mindig segit:
dd if=/dev/zero of=/dev/hda
Kritikus rendszereknel unixot is felve alkalmaznek, nemhogy Windows-t. Jobb, ha celspecifikus hardver iranyitja a cuccost. A meresi adatok gyujtesere, grafikonok keszitesere, tendenciak vizsgalatara mar jo a Windows is.
frescho
2011.03.27 00:54:29
@hazitroll: A cyber haboruban eleg, ha a kinai beszallitok aktivalnak par backdoor-t es szepen lekapcsolnak par rendszert. Pl. Magyarorszagon ket nagy tavkozlesi ceg teljes rendszeret tudjak megbenitani, a legnagyobbet csak reszlegesen tudnak hazavagni. Ha ehhez hozzacsapjuk, hogy GSM-R rendszereket is szallit a Huawei, akkor jobb nem kihuzni a gyufat.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Egy atombomba több fajta is lehet, az mindegyikben közös, hogy fisszióval indulnak:
- Az egy fázisú a bombában nincs is más. Egy berobbantásos elven működő bomba nagyon kis méretű lehet. Pl. a davy crocket nagyjából rugby labda méretű
- Ha a teljesítményét, hatásfokát növelni akarják, akkor rásegítenek egy triciummal. (Esetleg Li-6 is megfelel, amiből sugárzás hatására tricium keletkezik) Ebben az esetben a fúzió által termelt energia teljesen elhanyagolható, a lényeg az, hogy nagy mennyiségű felesleges neutront termel, ami mintegy felturbózza az atombombát. A fúzióhoz szükséges anyagot vagy az üreges magba, vagy rétegesen az uránhéjba helyezik el. Az elsővel nagyon egyszerűen lehet szabályozható bombát készíteni. Trícium nélkül 3ktonnás bomba, a trícium mennyiségétől függően akár 30kt-ás is lehet. Az oroszok a Slojka-nak hívták.
- A két fázisú bombák második fokozata fúziót használ, gyakorlatilag ez fele meg a klasszikus hidrogén bombának. A felszabaduló nagy energiájú neutronokat nem fogják be. Akár 1-2 kt-ás is építhető, ahol az első fokozat csak pár (10-20) tonnás. ilyenkor a neutron sugárzás hatása nagyobb, mint az élővilágra, mint a többi effekté. (neutron bomba) A legnagyobb eddig felrobbantott Cár is két fázisú volt az irodalom szerint, de ott már a hősugárzás és a lökéshullám dominált.
- A három fázisú bombánál a hidrogén bomba nagy energiájú neutronsugárzását hasznosítjuk. Mivel a köpenyt valami nehéz, ellenálló fémből kell készíteni logikus, hogy uránt használjunk. Ez lehet akár természetes urán is, mert a gyors neutronok simán széthasítják azokat, de kis dúsítás soha nem árthat... A Cár ilyen köpennyel simán megütötte volna a 100Mt-át, de az oroszok sem voltak hülyék, maradtak a fele akkora, de nagyságrenddel tisztább két fázisú verziónál.
Elméleti verzió: Elvileg lehet készíteni tisztán fúziós bombát. Laboratóriumi körülmények között elég energiát tudnak kis térrészbe belepumpálni lézerrel, de a laborban van hely bőven, amit egy bombáról nem lehet elmondani.
@teddybear01: A linuxxal úgy érzem keveset foglalkoztál. Boot szektort simán felül írja kéretlenül is a windows. Simán kiirtható két utasítással.