Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Középparaszt

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Kicsit sajnálom Szócska Miklóst, az egészségügyért felelős államtitkárt. Jó fejű, értelmes politikusnak tűnik, nem beszél össze-vissza, nagyobb botrányok sincsenek vele meg a tárcánál, igaz, a mélyben az egészségügy csendben rohad tovább. A Széll Kálmán tervben nem sok…..
Középparaszt 2011.03.15 09:19:53
A lókupecek bevált technikája volt, hogy ha olcsón meg akartak szerezni egy lovat, többen oda mentek a gazdához és hosszasan ócsárolták.

Különösen keményen mutatkozott ez meg a szoclib kormányzás alatt, amikor azt a dogmát terjesztették, hogy az egészségügyben állami tulajdonos által kinevezett menedzser eleve csak "kutyaütő lehet, míg egy magántulajdonos által kinevezett menedzser csodákra képes:

Meg tudja ismételni azt a bibliai csodát is, amikor 5 kenyérből és két halból ötezer embert vendégeltek meg.

A megyei önkormányzatok akkoriban8 hatalmas kórházat passzoltak át a Hospinvest és a Medisyst Kft-knek.

Ezek nemhogy csodát nem tudtak tenni, hanem egytől-egyig csődbe mentekk, hatalmas kárt okozva az adófizetőknek.

Az USA egészségbiztosítási rendszere egy főre számítva több, mint ötször annyi pénzből gazdálkodik, miközben az árak hozzánk is begyűrűznek.

Mégsem bizonyult hibátlannak és tökéletesnek. Nemrégiben kellett módosítani a törvényen, mert 47 millió állampolgár kimaradt az egészségbiztosítási rendszerből.

Nincs igaza a Vastagbőr által idézett háziorvosnak, aki szerint az új kormánynak, most rögtön, de jó lesz azonnal is, le kell hozni a földre a "Paradicsomot", "Különben dühbe jövünk".

Teljesen igaza van Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkárnak:
"Demográfia és gazdaság, ezt a két prioritást most el kell fogadnom."
Középparaszt 2011.03.15 12:39:17
@tryclops:

Te a Hospinvest és a Medisyst verzióját adod elő "a valóság égi másáról". Rossz bizonyítványát magyarázgatod.

Emlékeztetsz Karinthy Frigyes: "Magyarázom a bizonyítványt" című humoros írására.
Vastagbőr Benyújtották 2011.03.14 13:01:00
Ahogy megígérték, a FIDESZ-KDNP alkotmányjavaslatát ma Lázár János és Harrach Péter beterjesztették az Országgyűlés elé. Március 22-én kezdődhet róla az általános vita, és április 18-án lehet a zárószavazása.(fotó:fidesz.hu) Lázár azt mondta, remélik, hogy "a…..
Középparaszt 2011.03.15 08:36:53
Vastagbőr cinikus véleménye az alkotmánytervezetről:

"Benne van minden, amiről szó volt: országnév, vármegye, fogantatás, 1 ombudsman, anyai szavazati jog."

Aki nem csak röhögni akar mindenen az többet is észrevehet:

Azok, akik a rendszerváltás hajnalán (1989-ben) renoválták az 1949-es alkotmányt, mely a megszálló csapatok bábáskodása mellett jött a világra, nem végeztek tökéletes munkát:

Az eredeti alkotmányba olyan mértékű parlamenti ellensúlyokat építettek be, amely nem korlátozta, hanem egyszerűen lehetetlenné tette volna a kormányzást.

Az MDF-SZDSZ-paktumban jelentősen módosítani kellett rajta, de még így is sok bénító hatása megmaradt.

Azaz az alkotmányt létrehozó "Alapító atyák" óriásit hibáztak, ami nem dicséri bölcsességüket.

Körösényi András: „Túlterhelt demokrácia, Mozgékony patthelyzet” tömör megfogalmazása jól jellemzi az alkotmányos helyzetet:

A parlamentáris kormányzást kiegészítheti a (parlament, kormány vagy államfő által kiírt) referendum vagy az állampolgári iniciatíva.

A kettő összekapcsolása azonban, ami a magyar alkotmány egyik unikuma, ellenkezik a parlamentáris és a képviseleti kormányzás elveivel.

Nem véletlen, hogy ismeretlen Európa parlamentáris kormányzatú országaiban.

Az eredeti magyar alaptörvényben, és részben a jelenlegiben is rendkívül erős hatásköröket kapott a parlament, az Alkotmánybíróság és a népszavazás intézménye a kormánnyal szemben.

A kormányokat kívánták korlátozni alkotmányozó atyáink. Sikerült is csaknem tehetetlenségre kárhoztatni őket.

Az alkotmány gyenge legitimitásának fő oka az, hogy nagyon hamar megszakadt az Ellenzéki Kerekasztal erőinek az egysége. A médiaháború és a taxisblokád előszele már ekkor éreztette a hatását. Az alkotmányozási koncepciók eleve nagyon eltérőek voltak, amelyeket képtelenség volt összedolgozni az adott politikai légkörben.

A magyar sajátosság az, hogy Sólyom László és Pokol Béla szerint is a magyar alkotmánybíróság rendelkezik a legerősebb jogosítványokkal az Európai Unióban.

Állítólag létezik egy "Láthatatlan Alkotmány" is, amit közönséges halandók nem láthatnak, hanem csak az Alkotmánybíróság felkent papjai. Ha bárki, bármikor, bármilyen ügyben az Alkotmánybírósághoz fordul, akkor az AB bármikor teljesen váratlanul, kiszámíthatatlanul kiherélheti a Parlament és a kormány határozatait.

Ha a "jogállam" ilyen méretű kiterjesztése elérhető, miért van szükség a demokrácia látszatára, szabad választásokra és parlamentre? Ebben a helyzetben a demokrácia ezen intézményei csak a "bűnbak" szerepét játszhatják el.

Sokkal egyenesebb megoldás lenne, ha felkent jogászok, élükön az misztikus képességekkel felruházott Alkotmánybírósággal vennék át a hatalmat, annak minden felelősségével együtt, mint a "papság" által irányított államokban.
Olvasható a Fidesz alkotmányjavaslata, a csütörtöki lapok össze is foglalták a tervezet lényegét, és pénteken is tovább folyt a vita róla. Gyurcsány Ferenc például gazemberségnek gondolja, hogy a nép megkérdezése nélkül lesz Magyarországból Magyarország. Az utóbbi időben…..
Középparaszt 2011.03.15 08:17:56
A szerző vastagbetűs alcíme: "Kapkodó előkészítés" egyáltalán nincsen összhangban a valósággal. 1989-ben a sebtében renovált 1949-es Alkotmány nem volt mentes átgondolatlanságoktól, durva hibáktól.

Az elmúlt 20 évben nem sikerült korrigálni az Alkotmánynak szükségszerűen javításra szoruló hibáit.

Az Alkotmányozás szükségessége kérdésével nemrégiben itt a Konzervatóriumon egy szerző már részletesen foglalkozott.

Annak alapján így vélekedek:

Meggyőződésem, hogy Magyarországnak jót tesz egy új alkotmány.

Azok, akik a rendszerváltás hajnalán (1989-ben) renoválták az 1949-es alkotmányt, mely a megszálló csapatok bábáskodása mellett jött a világra, nem végeztek tökéletes munkát:

Az eredeti alkotmányba olyan mértékű parlamenti ellensúlyokat építettek be, amely nem korlátozta, hanem egyszerűen lehetetlenné tette volna a kormányzást.

Az MDF-SZDSZ-paktumban jelentősen módosítani kellett rajta, de még így is sok bénító hatása megmaradt.

Azaz az alkotmányt létrehozó "Alapító atyák" óriásit hibáztak, ami nem dicséri bölcsességüket.

Körösényi András: „Túlterhelt demokrácia, Mozgékony patthelyzet” tömör megfogalmazása jól jellemzi az alkotmányos helyzetet:

A parlamentáris kormányzást kiegészítheti a (parlament, kormány vagy államfő által kiírt) referendum vagy az állampolgári iniciatíva.

A kettő összekapcsolása azonban, ami a magyar alkotmány egyik unikuma, ellenkezik a parlamentáris és a képviseleti kormányzás elveivel.

Nem véletlen, hogy ismeretlen Európa parlamentáris kormányzatú országaiban.

Az eredeti magyar alaptörvényben, és részben a jelenlegiben is rendkívül erős hatásköröket kapott a parlament, az Alkotmánybíróság és a népszavazás intézménye a kormánnyal szemben.

A kormányokat kívánták korlátozni alkotmányozó atyáink. Sikerült is csaknem tehetetlenségre kárhoztatni őket.

Az alkotmány gyenge legitimitásának fő oka az, hogy nagyon hamar megszakadt az Ellenzéki Kerekasztal erőinek az egysége. A médiaháború és a taxisblokád előszele már ekkor éreztette a hatását. Az alkotmányozási koncepciók eleve nagyon eltérőek voltak, amelyeket képtelenség volt összedolgozni az adott politikai légkörben.

A magyar sajátosság az, hogy Sólyom László és Pokol Béla szerint is a magyar alkotmánybíróság rendelkezik a legerősebb jogosítványokkal az Európai Unióban.

Ha az Alkotmánybíróság túlterjeszkedik és például költségvetéssel összefüggő törvényeket bármikor, bárkinek a kezdeményezésére kiherélhet, akkor a parlament és a kormány szerepe nevetségessé válik és csak a bűnbak szerepére korlátozódhat.

Meggyőződésem, hogy Magyarországnak jót tenne egy új alkotmány. Egy olyan, amelyik épít a magyar közjogi hagyományokra, felhasználja az elmúlt 20 év tapasztalatait, és legalább megemlíti a nemzeti sorskérdéseket.

Az elmúlt 20 évben nem sikerült korrigálni az Alkotmánynak szükségszerűen javításra szoruló hibáit.

Nyugodjunk bele abba, hogy ez ma már lehetetlen és örökké együtt kell élnünk ezzel a gyatrán összebarkácsolt 1989-es Alkotmánnyal?

Ez (a magyar nemes) Pató Pál úr mentalitására emlékeztetne:

"Ej ráérünk arra még!"