Nemanna 2011.03.27 17:56:57

@Themisz:
Végre felveti valaki ezt a kérdést is. A kórházi szüléseknek is megvan a saját kockázati faktoruk. Tehát amikor a két alternatíva között választok, akkor nem az a tét, hogy vagy veszélyeztetem a gyerekem, vagy nincs semmi veszély, hanem kétféle kockázatos helyzet között választok. Ha az otthon szülő nők hülye picsák, akkor azok nem hülye picsák, akik nem hajlandók csak fájdalomcsillapítással vagy programozott császárral szülni - ilyen is van - feleslegesen növelve ezzel a komplikációk esélyét? Egyébként személy szerint nem vagyok otthonszülés párti - beavatkozásmentes szülés párti vagyok - vagyis alaphangon ne avatkozzanak be egy olyan folyamatba, amibe nem muszáj, mert minden felesleges beavatkozás csak a kockázatot növeli, de abban a kis százalékban, amikor szükséges, és tényleg baj van, legyenek elérhetők az orvosok. A kórházban egyébként elérhetők az orvosok? - volt szó mostanában jó pár tragikus szülésről, amikor nem valami elháríthatatlan komplikáció miatt történt tragédia, hanem egyértelműen orvosi mulasztás miatt.

Nemanna 2011.03.26 18:40:56

@Bélus___:
A nő ma is alkalmas a hüvelyi szülésre, ez az evolúciós duma baromság - csak hagyni kell, hogy olyan pozícióban szülhessen, ami előnyösebb, mint a háton fekvés, ami a legelőnytelenebb a gyerekszüléshez.
A császár meg minden esetben kockázatosabb, mint a normális szülés - ahogy már itt a többiek elmondták - persze, jó hogy van, mint lehetőség, ha tényleg veszélyes a helyzet. De nem erre kell készülni - még egy gátmetszés gyógyulása is szar, és megnehezíti az első heteket, hát még akkor milyen lehet, ha a hasadat szétvágják. A természetes szülés pedig nem erkölcsileg jobb (persze van aki ebből erkölcsi kérdést csinál), hanem egyszerűen az a legkevésbé kockázatos megoldás a nőnek, meg a gyereknek - még a fájdalommal együtt is.

Amúgy ha megszületik az ember gyereke, akkor úgyis teljesen átértékel dolgokat, mert látod, hogy a gyakorlatban mi működik és mi nem - egyszerűen az ember nem tudja elképzelni, hogy milyen egy gyerekkel élni - én például arra jöttem rá, hogy egyáltalán nem kell parázni, mert nem olyan bonyolult ez az egész. Másrészt egy csomó gyakorlati dolgot meg nem kalkulálsz be.

Nemanna 2011.03.21 21:31:46

Az a baj ezzel az egész összefoglalással, hogy pont a lényegi pontok hiányoznak belőle, amik egyébként Ekman könyvében jól benne vannak: a megrögzött hazudozóra, vagy a pszichopatára pl. általában nem érvényesek a fentiek; aztán figyelembe kell venni, hogy általában hogyan viselkedik az illető, mert lehet, hogy ami itt a hazugság jele, az csak az ő szokása, ezek statisztikai átlagok, de nem mindenkire jellemzőek; az érzelmek is csak akkor árulkodóak, ha biztosan tudom, hogy mit kellene éreznie az adott helyzetben a másiknak - ha fél, akkor lehet, hogy a lebukástól, de lehet, hogy épp az alaptalan gyanúsítás miatt; még a fiziológiai adatok se olyan biztosak - a poligráfról pl. Ekman nem ír túl lelkesen.
Szóval a cikk hazudik :-)) Vagy csak elhallgat lényeges infókat.
Amúgy szórakoztató...