Adatok
nadeeznincs
0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
.
Kedves Kocsis Zoltán!
Ha megengedi, én nem bocsátkoznék holmi léha tegeződésbe. Részemről megértem, ha Szeretett Vezérünk 2001 óta kedvenc hetilapja jobban véli ismerni Önt, mint szerénységem, minek okán ők médiakiegyenlítő küldetésük teljes tudatában megtehetik,…..
„Magyarországon pontosan annyi rasszizmus, annyi antiszemitizmus és annyi antiromanizmus van, mint bármely más európai országban. A legcsekélyebb rasszizmus is sok és undorító, de van. Mindenhol. Mégsem lehet egy egész országot hírbe hozni, besározni miatta”--…..
Ha valaki a címlap alapján azt hinné, hogy a Magyar Narancsban Kocsis Zoltán interjút olvashat arról, hogy miért nyilatkozta, amit nyilatkozott; az bizony csalódni fog, mert a berlini interjú kapcsán Bán Zoltán András elmélkedik egymaga két oldalon keresztül... (Azért azt szavazzuk…..
Talán a szemfülesebbek felfigyeltek rá, hogy a Mikor? Melyiket? blog a közérdekűséget nem csak a politikai mező szétboncolására érti, hanem egyre többet foglalkozik kultúrával is. Így amikor a két terület metszete: a kultúrpolitika tárgyalása válik aktuálissá, amellett nem…..
Ováció és hatalmas siker, ráadásul Berlinben. Egész oldalon lelkesedik a Magyar Hírlap a kormány demokrácia-felfogását múlt héten megvédő Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncert-turnéja kapcsán. Éppen kapóra jött a Tarr Béla-féle berlini affér, és a Fischer…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Nyers - Müller-Schott a magyarok ellen játszott
Valami nincs rendben az akusztikával a (müncheni) Filharmóniában. Már a „B” szektor 8. sorában is jól hallani, hogyan küzd egy olyan kiváló zenész, mint Daniel Müller-Schrott 1727-ben készült finom Goffriller csellóján Dvorák gordonkaversenyében a terem akusztikájának kioltó hatása ellen. Ilyen körülmények között még inkább csodálatra méltó, hogy sikerült néhány finom, lírai intenzitású pillanatot teremtenie. Bár a Nemzeti Filharmonikus Zenekar megpróbált jó partnere lenni, a rézfúvósok a tuttikban kellemetlenül harsányak voltak, a hegedűk hatalmas hévvel, de olykor lapos nyersességgel játszottak, a gordonka szólam pedig sápadtnak tűnt. A karmesteri pulton álló Kocsis Zoltán puhány jeladásaival világossá tette, hogy nemigen érdeklik a finomságok és a frazírozás művészete. Így azután a lassú tétel erőteljes cselló témája híján volt minden költészetnek. A színvonaltalan zenélés áldozata lett Beethoven hetedik szimfóniája is, amelynek nem tesz jót a folyamatos espressivo játék, még ha a záró tétel meggyőzően energikus volt is. Liszt Ferenc bevezető Les Preludes-jének hangosabb helyei úgy dübörögtek, mint annak idején a náci híradókban, míg a halk részek jelentéktelenségbe sűlyedtek.
Klaus Kahlschmid, Süddeutsche Zeitung, 2011. február 17.(Az eredeti német cikk szószerinti fordítása)
--------------------------------------------------
Kocsis Zoltán, aki 1997 óta a Nemzeti Filharmonikusok karmestere, se nem tartozik az érzékenyen formálók, sem a pontosság fanatikusai közé (ahogy néhány elrontott belépés is igazolta). Zenészeit mindig ugyanazokkal a gesztusokkal ösztökéli. Azok selymes vonós-, levegős fafúvós és fékezetlenül súlyos rézfúvós hangzással reagáltak, már Liszt Les Preludes-jében is, de a nem túl csillogó műsort záró Beethoven hetedikben is.
Gabriele Luster, Müchner Merkur, 2011. február 17.
-----------------------------------------------
Liszt Les Préludes-je menetindulóként
Felületes és durva szövésű: a karmester Kocsis Zoltán hiába próbál meg összhangot teremteni a [müncheni] Gasteigben a szólista, Daniel Müller-Schott és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar között. A gordonkaverseny lassú tételében hirtelen zavar támad. Egy madár kezd csicseregni. A rejtély megfejtése: egy ki nem kapcsolt mobil telefon. A tulajdonos pedig jó sokáig matat kézitáskája mélyén, míg sikerül a rakoncátlankodót elnémítania. Néhány zenész a színpadon még mosolyog is.
Ezen túl a Nemzeti Filharmonikus zenekar kevés okot adott a mosolygásra a Gasteigben. A karmester, az egykor figyelemreméltó zongorista, Kocsis Zoltán, most, mint interjúiból kitűnik, a budapesti jobboldali rendszer hajthatatlan támogatója, nem sokat tud bájról, eleganciáról, vagy finomságról. Liszt Les Préludes-je olyan volt, mint egy menetinduló. Beethoven hetedik szimfóniája felületes volt, a karmesternek csak a dallamszólamok voltak fontosak. A mélyvonósoknak, akik tőle jobbra voltak, Kocsis szinte végig hátat fordított. A fúvósok is kizárólag magukra voltak hagyva. Ezen a durva szövésű szőnyegen az érzékeny Daniel Müller-Schott nehezen tudott érvényesülni. Dvorák gordonkaversenyében tökéletes összhangra van szükség a zenekar és a szólista között. Ezen az estén ez nem valósult meg. Az este legfajsúlyosabb darabja Müller-Schott ráadása volt, Britten Op.80-as csellószvitjének első tétele, amelynek Largo-nyugalma már-már bachi intenzitású volt.
Volker Boser, Kulturvollzug, 2011. február 17. (Az eredeti német cikk szó szerinti fordítása)
----------------------------------------------
A billentyűnyomogató: Kocsis Zoltán a {berlini} Filharmóniában vezényelt
Rossz néven kell vennünk Kocsis Zoltántól a pályamódosítást. Ha a világ egyik legjobb zongoristája a zongorát a karmesteri pálcára cseréli fel, ez komoly veszteség. Főleg akkor, ha az eredmény egy középszerű karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarral adott koncertje alapján arról sem győzött meg, hogy többre képes. Mindegy volt, mit vezényel, Liszt Les Préludes-jét, Dvorák Gordonkaversenyét, vagy Brahms negyedik szimfóniáját – Kocsis minden műhöz az önelégült maestro-attitűddel közelit. Zenekarát zongorának tekinti. A hangszerek neki billentyűk, amiket le kell ütni. Nem csoda, hogy egy Brahms szimfónia kibontakozási folyamata szétaprózottnak hangzik és a tempók inkább elrendelten, mint organikusan alakulnak És mekkora szakadék tátong a zongorista Kocsis finom Liszt-játéka és feszültséget nélkülöző Liszt vezénylése között! A Dvorák darabban is egymás melletti zenélést kapunk, bár színvonalasan. Az egyik oldalon ott van a gondosan bepróbált zenekari szólam, a másikon a 34 éves Daniel Müller-Schott, aki a csellóversenyek leghíresebbikét szerényen abszolválja, de hangszíne nem virágzik ki. Milyen jó lenne, ha Kocsis újra zongorázna.
Jörg Königsdorf, Der Tagesspiegel, 2011. február 22.(Az eredeti német cikk szó szerinti fordítása)