Adatok
sabrinho
0 bejegyzést írt és 38 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Egy évtizeddel ezelőtt megindult a Critical Mass szegedi biciklis mozgalom, amely idő közben a város egyik legnagyobb civil megmozdulásává nőtte ki magát. Idő közben lassan a szegediek egyötöde kerékpárral közlekedik, a bringa a szegedi hétköznapok, a városkép része lett. A jubileumi felvonulás…..
sabrinho
2016.05.03 17:07:19
@Macropus Rufus: Olvass kicsit feljebb a hozzászólások között!
sabrinho
2016.05.03 19:19:32
sabrinho
2016.05.03 20:34:19
@Kolibri Parancsnokság:
Valamit tisztázzunk: nem vagyok rendőr, lesz@rom mit csinálsz. Mindenki szeg szabályokat, én is. A zebrán is áthajtok biciklivel. Nem erről beszéltünk, hanem hogy szabad-e, jogos-e az esetleges büntetés.
Valamit tisztázzunk: nem vagyok rendőr, lesz@rom mit csinálsz. Mindenki szeg szabályokat, én is. A zebrán is áthajtok biciklivel. Nem erről beszéltünk, hanem hogy szabad-e, jogos-e az esetleges büntetés.
„Mindenesetre mondjuk ki: az emberek alapvető joga, hogy meghaljanak és öljenek az országért, amelyben élnek, és hogy kivételes szigorral büntessék meg azokat a fajtájukbelieket, akik a betolakodók tűzhelyénél melegedtek.” (Sir Winston Churchill)
Történt, hogy a brit szigeteken…..
sabrinho
2013.04.04 15:33:14
@TG69: És Bajcsy-Zsilinszky, akiről ma utcák vannak elnevezve? A vélemények változhatnak. Imrédy sem volt vezető 1925-ben. Ezek olyan cizellált történelmi kérdések, melyeket nem hozzászólásokban kell megvitatni, mert mint a mellékelt példa is mutatja, durva általánosítások keletkeznek ezáltal.
Egy szónak is száz a vége, az eredeti kérdéshez: meglehetősen anakronisztikus és gusztustalan 20 évvel a rendszerváltás után ápr. 4-re emlékezgetni, pláne az, ha ezt pártok követelik. Az ilyen pártok nem is hiába vannak a süllyesztőben...
Egy szónak is száz a vége, az eredeti kérdéshez: meglehetősen anakronisztikus és gusztustalan 20 évvel a rendszerváltás után ápr. 4-re emlékezgetni, pláne az, ha ezt pártok követelik. Az ilyen pártok nem is hiába vannak a süllyesztőben...
sabrinho
2013.04.04 15:53:07
@TG69: Horthy mindet le is váltotta, illetve Gömbös halálos betegsége miatt "kegyelmet" kapott.
sabrinho
2013.04.04 16:20:24
@TG69: Nem, nem ez a kérdés. Ezen az alapon minden rendszer, ahol nem jó politikusok jutnak hatalomra, rossz.
Ezek alapján a mai magyar demokrácia elég gyengén szerepelne...
Válaszom a kérdésbe burkolt állításodra: mindhárom politikust, elsősorban a te általad a Horthy-rendszernek tulajdonított visszásságok miatt, maga Horthy, illetve köre mondatta le. Tehát a rendszertől legtávolabb állt, hogy ilyen irányba forduljon. Az más kérdés, hogy a korban Hitler sokakat megtévesztett (nem csak K. Európában, de bizony Fr. o.-ban, vagy Brit. is (!)), sokan bűvkörébe kerültek.
De ezek amint kiderült róluk, nálunk le kellett hogy mondjanak...
Ezek alapján a mai magyar demokrácia elég gyengén szerepelne...
Válaszom a kérdésbe burkolt állításodra: mindhárom politikust, elsősorban a te általad a Horthy-rendszernek tulajdonított visszásságok miatt, maga Horthy, illetve köre mondatta le. Tehát a rendszertől legtávolabb állt, hogy ilyen irányba forduljon. Az más kérdés, hogy a korban Hitler sokakat megtévesztett (nem csak K. Európában, de bizony Fr. o.-ban, vagy Brit. is (!)), sokan bűvkörébe kerültek.
De ezek amint kiderült róluk, nálunk le kellett hogy mondjanak...
Vannak könyvek, amelyek nem állják ki az idő próbáját. Vannak, amelyeket évtizedekkel megírásuk után fedeznek fel. És vannak, amelyek önálló életet élve hatnak vissza írójukra. Sokszorosan ilyen Tormay Cécile Bujdosó könyve is. Szubjektív vádirat ez, amely a mai napig…..
sabrinho
2013.03.21 10:15:29
@Knut:
Nagyon is felmerült. Olvassál elmúlt 40-en évben született munkákat, illetve azok szerzőinek mai megnyilatkozásait... A baj ezzel csak az, hogy az ország kül- és katonapolitikailag nem volt önálló, másrészt az I. vh. kirobbantását az egész blokkon belül pont a magyar miniszterelnök, Tisza ellenezte. ld: www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=17495
Nagyon is felmerült. Olvassál elmúlt 40-en évben született munkákat, illetve azok szerzőinek mai megnyilatkozásait... A baj ezzel csak az, hogy az ország kül- és katonapolitikailag nem volt önálló, másrészt az I. vh. kirobbantását az egész blokkon belül pont a magyar miniszterelnök, Tisza ellenezte. ld: www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=17495
sabrinho
2013.03.21 10:52:43
@Doomhammer: A júliusi Tisza-front mint olyan, egy irreleváns tényező. A bukaresti békében Románia számára 10 hadosztály egyben tartása volt engedélyezett, melyből 8 béke, és 2 hadilétszámú lehetett. Ez összességében alig több, mint 30.000 fő. Mackensen megszálló alakulatai 1918 október végén-november elején fejezték be Havasalföld egészének és Moldova egy részének megszállását, addig Románia szuverenitása Jászvásár környékére korlátozódott. Ezután alig két héttel, november 12-én léptek az első román katonák Gyergyótölgyesnél magyar földre (egyébként az ezt számukra engedélyező belgrádi konvenció megírása előtt egy nappal). Erdély védelmét a Goldbach-hadseregcsoport volt hivatott ellátni, mely azonban döntően nem magyar nemzetiségű katonákból állott, s eddigre ennek megfelelően fel is bomlott. Első hiba. Ezt még az OMM hadvezetés követte el. Azt azonban, hogy ezután az új rezsim vezetése foggal körömmel küzdött a néhány egyben maradt katonai egység felbomlasztása érdekében, már nem Bécs ösztönözte. Az Erdélybe tört románok pedig feltöltekezhettek magyar hadianyaggal és erdélyi román bakával. Utolsó lehetőségként Erdély határán a Székely Hadosztály (tulajdonnévként nagybetűvel) próbálta megállítani őket, azonban ezt az alakulatot a kommunisták vélt politikai érdekeik által vezérelve ellehetetlenítették, a front kulcspontján, a csucsai szakaszon csapataikat "nemzetközi vörös alakulatokra" cserélték, akik az ápr. 16. román offenzíva hatására egy puskalövés nélkül szétfutottak. Innentől csak a románokon múlt Budapest elestének időpontja, mely elsősorban más irányú elfoglaltságaik (orosz és délszláv feszültségek) miatt késlekedett augusztus elejéig.
Források kellenek? Olvasgass:
Apáthy István: Erdély az összeomlás útján. Új Magyar Szemle, 2–3. sz. 1920.
Batthyány Tivadar gróf: Beszámolóm. 1–2. köt. Athenaeum Rt. Bp., é. n.
Bene János: Jékey Ferenc I. világháborús naplója. In: A Jósa András Múzeum Évkönyve, XXXVII–XXXVIII.
évf. 1997.
Bertényi Iván: Tisza István és az I. világháború. In: Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar
történelemről. Szerk. Romsics Ignác. Osiris. Bp., 2002.
Birtok Kovács Ferenc: Az 1919. március 31-i remetei lázadás. In: Nyárádremete monográfiája. Szerk.
Dr. Birtok Kovács Ferenc. Csíkszereda, 2003.
Bogár Károly: A miskolci csata és jelentősége a Tanácsköztársaság harcaiban. In: Borsodi Levéltári
Évkönyv, III. évf. 1980.
Boia, Lucian: Történelem és mítosz a román köztudatban. Kriterion. Bukarest, 1999.
Brassay Herrmann Antal: Szentkereszthegyi Kratochvil Károly életrajza és működése (kiadatlan kézirat).
Breit József: A magyarországi 1918/19. évi forradalmi mozgalmak és a vörös háború története. 1–3. köt.
Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. Bp., 1929.
A budapesti katonák a székelyekhez! A Katonatanács üzenete. Világosság Rt. Bp., 1919.
Erdély története. Szerk. Köpeczi Béla. Akadémiai Kiadó. Bp., 1986.
Fogarassy László: A III. hadtest a tokaji hídfőben és a 2. dandár anabázisa. In: A Herman Ottó Múzeum
Évkönyve, VII. évf. 1968.
Fogarassy László: A Tiszántúl elvesztése 1919 áprilisában. In: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv,
1982–1983.
Fogarassy László: Adatok a magyarországi román hadszíntér történetéhez. In: A Herman Ottó Múzeum
Évkönyve, VI. évf. 1966.
Fogarassy László: Az ismeretlen székely hadosztály. In: Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1971.
Fráter Olivér: Erdély román megszállása 1918–1919-ben. Kisebbségkutatás, 9. évf. 2. sz. 2000.
Gábor Ferenc: Életem viharának emlékére (kiadatlan kézirat).
Gottfried Barna: A Székely Hadosztály, 1918–1919. In: Székelyföld, 11. évf. 2. sz. 2007.
Gottfried Barna: Kurucok és internáltak. In: Székelyföld, 12. évf. 1. sz. 2008.
209
Gottfried Barna: Thuróczy István és a román király elleni merényletterv. In: Székelyföld, 14. évf. 7. sz.
2010.
Gyurócsik Jászay Mihály: Tanulságok és igazságok a közelmúltból. A szerző kiadása. 1926.
Jancsó Benedek: A román irredentista mozgalmak története. Attraktor. Máriabesnyő–Gödöllő, 2004.
Józsa András: A sóvidéki lázadás 1919 tavaszán. In: A Maros megyei magyarság történetéből. Tanulmányok.
II. kötet. Szerk. Pál-Antal Sándor. Marosvásárhely, 2001.
József főherceg: A világháború amilyennek én láttam. MTA. Budapest, 1926–1934.
Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül. Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó. Bp., 1977.
Károlyi Mihályné: Együtt a forradalomban. Európa Könyvkiadó. Bp., 1967.
Kertész Jenő: A tíz év előtti Erdély napjai [online]. Korunk, 1. sz. [http://www.korunk.ro] 1929.
Koréh Endre: „Erdélyért!” A székely hadosztály és dandár története, 1918–1919. I–II. k. Bp., 1929.
Kovács Antal: Jelentés az 1916. évi román betörés által a háromszéki református egyház számára okozott
károkról. Kilyén, 1917.
Körmendy Géza: M. kir. Kolozsvári 21. honvéd gyalogezred. In: Erdélyi ezredek a világháborúban.
Szerk. Deseő Alajos. Ardói Irodalmi és Könyvkiadó Vállalat. Bp., é.n.
Kratochvil Károly (szentkereszthegyi): A Székely Hadosztály 1918–19 évi bolsevistaellenes és ellenforradalmi
harcai a székely dicsőségért, Erdélyért, Magyarország területi épségéért és Európáért.
Székely Hadosztály Egyesület. h. n., é. n.
Kun József: Az Osztrák–Magyar Monarchia Hadserege gyalogos és lovas csapattesteinek (önálló osztályainak)
nyelv szerinti százalékos megoszlása, 1918. május. In: Hadtörténelmi Közlemények,
XXII. évf. 1. sz. 1974.
Laczkó Mihály: Áruló volt-e a Székely Hadosztály. In: Honismeret, 20. évf. 2. sz. 1992.
László Jenő: A Székely Hadosztály és dandár harcai Erdély védelmében. Bp., 1944.
Linder Béla: Kell-e katona? A militarizmus csődje. Tanulmány a leszerelésről. Lantos. Bp., 1919.
Liptai Ervin: A Magyar Tanácsköztársaság honvédő háborúja. In: Magyarország hadtörténete. Szerk.
Liptai Ervin. Zrínyi. Bp., 1985.
Liptai Ervin: Vöröskatonák előre! A Magyar Vörös Hadsereg harcai, 1919. Zrínyi. Bp., 1979.
Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig. Masszi Kiadó. Bp., 2008.
Magyarország az első világháborúban. Lexikon. Főszerk. Szijj Jolán. Petit Real. Bp., 2000.
Magyarország története, 1918–1945. Akadémiai Kiadó. Bp., 1978.
Magyarország története a 19. században. Szerk. Gergely András. Osiris. Bp., 2005.
Nagy Szabolcs: Kérdések a Székely Hadosztály történetéből. In: Székelyföld, 13. évf. 10. sz. 2009. (a
hivatkozásokban: 2009/1.)
Nagy Szabolcs: Egy, az elszakított székelység ügyéért harcoló civil szervezet: A Székely Hadosztály
Egyesület tevékenysége (1919–1944). In: Csaba királyfi elárvult népe. Szerk. Takács Péter.
Erdély-történeti
Alapítvány. Debrecen, 2009. (a hivatkozásokban: 2009/2.)
210
Nagybaczoni Nagy Vilmos: A Románia elleni hadjárat. Budapest, 1923.
Nyáry István: M. kir. marosvásárhelyi 22. honvéd gyalogezred. In: Erdélyi ezredek a világháborúban.
Szerk. Deseő Alajos. Ardói Irodalmi és Könyvkiadó Vállalat. Bp., é.n.
Nyékhegyi Ferenc: A Diaz-féle fegyverszüneti szerződés. Magyar Mercurius Kiadó. Bp., 2003.
Ormos Mária: Padovától Trianonig, 1918–1920. Kossuth. Bp., 1983.
Pál-Antal Sándor: A csíkiak viszontagságai 1916-ban. In: A Székelyföld és városai. Mentor. Marosvásárhely,
2003.
Pilisi Lajos: A megrohant és felszabadított Erdély. Auktor. Bp., 2005.
Pintér Tamás – Rózsafi János – Stencinger Norbert: Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében.
Hibernia Nova-Zrínyi. Bp., 2009.
Primipilus: A Székely Hadosztály és a Székely Nemzeti Tanács. In: Új Magyar Szemle, 3. sz. 1920.
Raffay Ernő: A vajdaságoktól a birodalomig. JATE. Szeged, 1989.
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris. Bp., 1999.
Rubint Dezső: Az összeomlás, 1918. Globus Nyomdai Műintézet. Bp., 1922.
Seres Attila: Köröstárkány fekete húsvétja az aradi magyar konzulátus jelentésében. In: Honismeret, 4.
sz. 2009.
Stomm Marcell: Emlékiratok. Pallas. Bp., 1990.
Szádeczky-Kardoss Lajos: Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük, 1916–1917. Makkay Zoltán
Könyvkiadó Vállalat. Bp., 1934.
Székelyföldünkért élünk, halunk. Fráter és Társa Könyvnyomdája. Bp., 1919.
Szekeres Lukács Sándor: A sóvidéki lázadás 1919 tavaszán (1919. márc. 29 – április 6.). In: Székelyföld,
13. évf. 10. sz. 2009.
Szentpály-Juhász Miklós: Két malomkő között. In: Székelyföld, 13. évf. 1. sz. 2009.
Zágoni István: Székelyek ítéletidőben. Griff Könyvkiadó. Bp., 1943.ások kellenek?
Források kellenek? Olvasgass:
Apáthy István: Erdély az összeomlás útján. Új Magyar Szemle, 2–3. sz. 1920.
Batthyány Tivadar gróf: Beszámolóm. 1–2. köt. Athenaeum Rt. Bp., é. n.
Bene János: Jékey Ferenc I. világháborús naplója. In: A Jósa András Múzeum Évkönyve, XXXVII–XXXVIII.
évf. 1997.
Bertényi Iván: Tisza István és az I. világháború. In: Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar
történelemről. Szerk. Romsics Ignác. Osiris. Bp., 2002.
Birtok Kovács Ferenc: Az 1919. március 31-i remetei lázadás. In: Nyárádremete monográfiája. Szerk.
Dr. Birtok Kovács Ferenc. Csíkszereda, 2003.
Bogár Károly: A miskolci csata és jelentősége a Tanácsköztársaság harcaiban. In: Borsodi Levéltári
Évkönyv, III. évf. 1980.
Boia, Lucian: Történelem és mítosz a román köztudatban. Kriterion. Bukarest, 1999.
Brassay Herrmann Antal: Szentkereszthegyi Kratochvil Károly életrajza és működése (kiadatlan kézirat).
Breit József: A magyarországi 1918/19. évi forradalmi mozgalmak és a vörös háború története. 1–3. köt.
Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. Bp., 1929.
A budapesti katonák a székelyekhez! A Katonatanács üzenete. Világosság Rt. Bp., 1919.
Erdély története. Szerk. Köpeczi Béla. Akadémiai Kiadó. Bp., 1986.
Fogarassy László: A III. hadtest a tokaji hídfőben és a 2. dandár anabázisa. In: A Herman Ottó Múzeum
Évkönyve, VII. évf. 1968.
Fogarassy László: A Tiszántúl elvesztése 1919 áprilisában. In: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv,
1982–1983.
Fogarassy László: Adatok a magyarországi román hadszíntér történetéhez. In: A Herman Ottó Múzeum
Évkönyve, VI. évf. 1966.
Fogarassy László: Az ismeretlen székely hadosztály. In: Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1971.
Fráter Olivér: Erdély román megszállása 1918–1919-ben. Kisebbségkutatás, 9. évf. 2. sz. 2000.
Gábor Ferenc: Életem viharának emlékére (kiadatlan kézirat).
Gottfried Barna: A Székely Hadosztály, 1918–1919. In: Székelyföld, 11. évf. 2. sz. 2007.
Gottfried Barna: Kurucok és internáltak. In: Székelyföld, 12. évf. 1. sz. 2008.
209
Gottfried Barna: Thuróczy István és a román király elleni merényletterv. In: Székelyföld, 14. évf. 7. sz.
2010.
Gyurócsik Jászay Mihály: Tanulságok és igazságok a közelmúltból. A szerző kiadása. 1926.
Jancsó Benedek: A román irredentista mozgalmak története. Attraktor. Máriabesnyő–Gödöllő, 2004.
Józsa András: A sóvidéki lázadás 1919 tavaszán. In: A Maros megyei magyarság történetéből. Tanulmányok.
II. kötet. Szerk. Pál-Antal Sándor. Marosvásárhely, 2001.
József főherceg: A világháború amilyennek én láttam. MTA. Budapest, 1926–1934.
Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül. Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó. Bp., 1977.
Károlyi Mihályné: Együtt a forradalomban. Európa Könyvkiadó. Bp., 1967.
Kertész Jenő: A tíz év előtti Erdély napjai [online]. Korunk, 1. sz. [http://www.korunk.ro] 1929.
Koréh Endre: „Erdélyért!” A székely hadosztály és dandár története, 1918–1919. I–II. k. Bp., 1929.
Kovács Antal: Jelentés az 1916. évi román betörés által a háromszéki református egyház számára okozott
károkról. Kilyén, 1917.
Körmendy Géza: M. kir. Kolozsvári 21. honvéd gyalogezred. In: Erdélyi ezredek a világháborúban.
Szerk. Deseő Alajos. Ardói Irodalmi és Könyvkiadó Vállalat. Bp., é.n.
Kratochvil Károly (szentkereszthegyi): A Székely Hadosztály 1918–19 évi bolsevistaellenes és ellenforradalmi
harcai a székely dicsőségért, Erdélyért, Magyarország területi épségéért és Európáért.
Székely Hadosztály Egyesület. h. n., é. n.
Kun József: Az Osztrák–Magyar Monarchia Hadserege gyalogos és lovas csapattesteinek (önálló osztályainak)
nyelv szerinti százalékos megoszlása, 1918. május. In: Hadtörténelmi Közlemények,
XXII. évf. 1. sz. 1974.
Laczkó Mihály: Áruló volt-e a Székely Hadosztály. In: Honismeret, 20. évf. 2. sz. 1992.
László Jenő: A Székely Hadosztály és dandár harcai Erdély védelmében. Bp., 1944.
Linder Béla: Kell-e katona? A militarizmus csődje. Tanulmány a leszerelésről. Lantos. Bp., 1919.
Liptai Ervin: A Magyar Tanácsköztársaság honvédő háborúja. In: Magyarország hadtörténete. Szerk.
Liptai Ervin. Zrínyi. Bp., 1985.
Liptai Ervin: Vöröskatonák előre! A Magyar Vörös Hadsereg harcai, 1919. Zrínyi. Bp., 1979.
Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig. Masszi Kiadó. Bp., 2008.
Magyarország az első világháborúban. Lexikon. Főszerk. Szijj Jolán. Petit Real. Bp., 2000.
Magyarország története, 1918–1945. Akadémiai Kiadó. Bp., 1978.
Magyarország története a 19. században. Szerk. Gergely András. Osiris. Bp., 2005.
Nagy Szabolcs: Kérdések a Székely Hadosztály történetéből. In: Székelyföld, 13. évf. 10. sz. 2009. (a
hivatkozásokban: 2009/1.)
Nagy Szabolcs: Egy, az elszakított székelység ügyéért harcoló civil szervezet: A Székely Hadosztály
Egyesület tevékenysége (1919–1944). In: Csaba királyfi elárvult népe. Szerk. Takács Péter.
Erdély-történeti
Alapítvány. Debrecen, 2009. (a hivatkozásokban: 2009/2.)
210
Nagybaczoni Nagy Vilmos: A Románia elleni hadjárat. Budapest, 1923.
Nyáry István: M. kir. marosvásárhelyi 22. honvéd gyalogezred. In: Erdélyi ezredek a világháborúban.
Szerk. Deseő Alajos. Ardói Irodalmi és Könyvkiadó Vállalat. Bp., é.n.
Nyékhegyi Ferenc: A Diaz-féle fegyverszüneti szerződés. Magyar Mercurius Kiadó. Bp., 2003.
Ormos Mária: Padovától Trianonig, 1918–1920. Kossuth. Bp., 1983.
Pál-Antal Sándor: A csíkiak viszontagságai 1916-ban. In: A Székelyföld és városai. Mentor. Marosvásárhely,
2003.
Pilisi Lajos: A megrohant és felszabadított Erdély. Auktor. Bp., 2005.
Pintér Tamás – Rózsafi János – Stencinger Norbert: Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében.
Hibernia Nova-Zrínyi. Bp., 2009.
Primipilus: A Székely Hadosztály és a Székely Nemzeti Tanács. In: Új Magyar Szemle, 3. sz. 1920.
Raffay Ernő: A vajdaságoktól a birodalomig. JATE. Szeged, 1989.
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris. Bp., 1999.
Rubint Dezső: Az összeomlás, 1918. Globus Nyomdai Műintézet. Bp., 1922.
Seres Attila: Köröstárkány fekete húsvétja az aradi magyar konzulátus jelentésében. In: Honismeret, 4.
sz. 2009.
Stomm Marcell: Emlékiratok. Pallas. Bp., 1990.
Szádeczky-Kardoss Lajos: Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük, 1916–1917. Makkay Zoltán
Könyvkiadó Vállalat. Bp., 1934.
Székelyföldünkért élünk, halunk. Fráter és Társa Könyvnyomdája. Bp., 1919.
Szekeres Lukács Sándor: A sóvidéki lázadás 1919 tavaszán (1919. márc. 29 – április 6.). In: Székelyföld,
13. évf. 10. sz. 2009.
Szentpály-Juhász Miklós: Két malomkő között. In: Székelyföld, 13. évf. 1. sz. 2009.
Zágoni István: Székelyek ítéletidőben. Griff Könyvkiadó. Bp., 1943.ások kellenek?
sabrinho
2013.03.21 11:02:01
@Doomhammer:
Olvasási nehézséggel küzdő kedves fórumtársunknak:
"Innentől csak a románokon múlt Budapest elestének időpontja, mely elsősorban más irányú elfoglaltságaik (orosz és délszláv feszültségek) miatt késlekedett augusztus elejéig."
Olvasási nehézséggel küzdő kedves fórumtársunknak:
"Innentől csak a románokon múlt Budapest elestének időpontja, mely elsősorban más irányú elfoglaltságaik (orosz és délszláv feszültségek) miatt késlekedett augusztus elejéig."
2009-ben az SZDSZ-es városvezetés egy szuper ötlettel állt elő, ami azonnal hamvába is halt: "Sávlezárásokkal idézne elő dugókat a budapesti közlekedésben nyáron a fővárosi önkormányzat, hogy tesztelje forgalomcsökkentési terveit.Teljes sávokat zárnának le a nagyobb…..
sabrinho
2011.06.02 10:41:29
@Seduxen:
Annak ellenére, hogy Veszprémiként nekem sem a szívem csücske Cser-Palkovics városának a közlekedése (főleg a többször emlegetett körforgalom/körforgalmak, amiket nem lehet kikerülni!) egy pár dolgot szerintem elfelejtesz.
1. Budapest nem egy város, hanem a főváros. Mint ilyen, minden állampolgár felé vannak kötelezettségei, hiszen országos közigazgatási (gazdasági, stb...) központként óhatatlanul is el kell oda mennie mindenkinek.
2. Budapest egészségtelenül túldimenzionált közlekedési csomópont is. Nyugat-Magyarországról Kelet-Magyarországra a (talán soha el nem készülő) M8-M4 autópálya létrejöttéig rajta keresztül vezet az út. Az M0 ma egy M7-M3 viszonylatban 30 km kerülő, a kvarcjáték szakaszról (balra betonfal, jobbra kamion) és a baleset esetén bennszorulásról nem is beszélve.
3. A tömegközlekedés sem vidéki (lásd a linkelt budaörsi vasútállomás, de említhetném a veszprémit is, plusz a koszos, büdös, drága vonat), sem fővárosi szinten (drága, koszos büdös+kapacitáshiány+parkolóhiány) jelen pillanatban nem alternatíva.
Mindezek miatt tehát csak van a véleményedben valami olyasmi, amire CsPA is utalt...
Annak ellenére, hogy Veszprémiként nekem sem a szívem csücske Cser-Palkovics városának a közlekedése (főleg a többször emlegetett körforgalom/körforgalmak, amiket nem lehet kikerülni!) egy pár dolgot szerintem elfelejtesz.
1. Budapest nem egy város, hanem a főváros. Mint ilyen, minden állampolgár felé vannak kötelezettségei, hiszen országos közigazgatási (gazdasági, stb...) központként óhatatlanul is el kell oda mennie mindenkinek.
2. Budapest egészségtelenül túldimenzionált közlekedési csomópont is. Nyugat-Magyarországról Kelet-Magyarországra a (talán soha el nem készülő) M8-M4 autópálya létrejöttéig rajta keresztül vezet az út. Az M0 ma egy M7-M3 viszonylatban 30 km kerülő, a kvarcjáték szakaszról (balra betonfal, jobbra kamion) és a baleset esetén bennszorulásról nem is beszélve.
3. A tömegközlekedés sem vidéki (lásd a linkelt budaörsi vasútállomás, de említhetném a veszprémit is, plusz a koszos, büdös, drága vonat), sem fővárosi szinten (drága, koszos büdös+kapacitáshiány+parkolóhiány) jelen pillanatban nem alternatíva.
Mindezek miatt tehát csak van a véleményedben valami olyasmi, amire CsPA is utalt...
sabrinho
2011.06.02 11:02:28
@Seduxen: Elfogadom, de az adott buszsávot nem a kormányzat, hanem a város alakíttatta ki. Talán ezért oda szólt a levél...
Február 28-án nyújtotta néhány fideszes képviselő a dohányzás szigorításáról szóló törvényjavaslatot, melynek értelmében A: zárt légtérben nem jelölhető ki dohányzóhely - közforgalmú intézményekben (lehet kocsma és hivatal is) - vonaton - munkahelyen (lehet kocsma…..
sabrinho
2011.03.07 15:34:49
@zero: "Az autóban nem lehet rágyújtani ha kisgyereke van benne? Szuperjó, hajrá!
Csak ezt kiszúrja az út szélén álló közlekedési rendőr? Utána megy, leintik a vétkest? Aki nem nyomja el addig a cigit?"
Azt elfelejted, hogy ugyanezen az alapon büntethetnek mást is (övhasználat, mobiltelefon, lámpahasználat, stb...). A rendőr szava bizonyító erejű, hiába hagyod abba a szabálysértést, ha a rendőr már észrevette...
Csak ezt kiszúrja az út szélén álló közlekedési rendőr? Utána megy, leintik a vétkest? Aki nem nyomja el addig a cigit?"
Azt elfelejted, hogy ugyanezen az alapon büntethetnek mást is (övhasználat, mobiltelefon, lámpahasználat, stb...). A rendőr szava bizonyító erejű, hiába hagyod abba a szabálysértést, ha a rendőr már észrevette...
Csongrád (!!) megye székhelye, Szeged. Egész pontosan az ottani Cserepes sor.Police.hu:"A sokat látott járőrök is meglepődtek azon a látványon, ami a Cserepes soron fogadta őket pénteken délelőtt. Az ott lakók ugyanis disznót vágtak, közúton… A Szegedi…..
sabrinho
2011.02.07 14:16:03
@Jurganov: @Dan_W_Smith: Azért van ezzel gond vágásilag srácok.
A disznót valóban a földön szokták pörzsölni, de bontani nem! Arra szolgál egyes vidékeken a bontószék ("habstock"), máshol a rendfa. Itt a földön van a bontott disznó, húsdarabok, egy olyan fa (pozdorja) lapon, amire rá is lép a fickó az egyik képen. Ez pedig nem szokványos metódus. Amellett, hogy gusztustalan, veszélyes is a sok talajlakó mikroorganizmus miatt. A bottulizmus konkrétan halálos is lehet: hu.wikipedia.org/wiki/Clostridium_botulinum
A disznót valóban a földön szokták pörzsölni, de bontani nem! Arra szolgál egyes vidékeken a bontószék ("habstock"), máshol a rendfa. Itt a földön van a bontott disznó, húsdarabok, egy olyan fa (pozdorja) lapon, amire rá is lép a fickó az egyik képen. Ez pedig nem szokványos metódus. Amellett, hogy gusztustalan, veszélyes is a sok talajlakó mikroorganizmus miatt. A bottulizmus konkrétan halálos is lehet: hu.wikipedia.org/wiki/Clostridium_botulinum
sabrinho
2011.02.07 14:37:15
@Jurganov: Én évente vágok, a szomszédoknak is segítek, úgyhogy talán nem számítok teljesen járatlannak a témában... Dunántúli vagyok, de éltem Hajdú-Biharban is öt évet ott is jártam sokszor disznóölésen. Bontószéket mindenhol használtak, már csak a kényelem miatt is. Azt tudod olyanra csinálják, hogy elbírja a disznót, még bontás közben is...
sabrinho
2011.02.07 15:30:49
@Jurganov: Pedig általában felrakják. Már csak azért is, mivel lehet, hogy egy 150-180 kg. állatot (azért a 250 már nagyon ritka manapság) nehéz a bontószékre (igen ez egy stabil, keményfa asztal) felrakni, de még mindig egyszerűbb, mint mellette térdepelni amíg bontod. @Dan_W_Smith: De azért maradjunk annyiban, hogy az a bácsika (mint minden régivágású parasztember) ügyel az alapvető tisztaságra, még ha az nem is a HACCP által megkövetelt túlzások szerint. És mint mondtam, épeszű ember már csak azért sem bont földön disznót (itt a bontás a lényeg, nem a pörzsölés) mert egész egyszerűen kényelmetlenebb, mint asztalon. Ezek a szerencsétlenek jóval inkább azért a földön szórakoztak, mert nem voltak meg azok az alapvető eszközeik (bontószék) amik minden ilyesmit hagyományosan művelő családnál rendelkezésre állnak.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz