hurenson 2013.01.04 17:33:52

A 45. § (4) b) alapján az egyötödös "blokkoló" kisebbség mindössze megszavaztathatja a képviselőket, hogy akarnak-e népszavazást. A népszavazást ugyanis az Országgyűlés rendeli el, az 1/5 csak kezdeményez. A tényleges blokkoláshoz (népszavaztatáshoz) tehát nem 1/5, hanem 1/2+1 fő kell.

hurenson 2013.01.04 18:08:22

@Szánthó Miklós:
[Mivel a konkrét Bajnai féle tervezetet az általad idézett rendelkezéseket leszámítva nem olvastam (s szerintem nem is fogom, mivel eleve komolytalan próbálkozásnak tűnik), így lenti megállapításaim csupán általános jellegűek.]

Értem én a mondanivalót, és első ránézésre nekem is riasztónak tűnt, hogy ilyen szigorú feltételkkel lehessen módosítani egy alkotmányt. Ugyanakkor egyetértek Terniakkal abban, hogy az alkotmány merevsége önmagában nem probléma, ha tényleg egyfajta minimál-szabályozásról van szó, ami megmarad az alapelvek szintjén (mely elveket a feles, esetleg kétharmados törvények konkretizálnak). Ilyen esetben nehezen képzelhető el, hogy olyan sürgős alkotmányozási (módosítási) szükség merüljön fel, ami miatt problematikus lenne akár népzavazást is tartani a kérdésről (a 200.000 ember még mindig csak a népszavazás elrendeléséhez elég, a végleges torpedózáshoz ugyebár a választópolgárok 25%-a +1 fő kell). Az EU jogból ilyen jellegű sürgős jogalkotási kényszer nem igazán eredhet, tekintettel arra, hogy a közösségi jog szupremáciája és a közvetlen alkalmazandóság miatt ténylegesen nincs jelentősége annak, hogy az Országgyűlésnek sikerül-e (időben). módosítani az alkotmányt.
Természetesen ha az általad idézett módosítási szabályokkal egyidejűleg az alkotmány érdemi része jól meg van pakolva olyan - egyébként akár kormányrendeleti szinten is szabályozható - részletszabályokkal, mint amilyeneket jelenleg az Alaptörvény is tartalmaz, egészen más a helyzet. Ebben az esetben én is elfogadhatatlannak tartok egy "örökkévalósági klauzula" jellegű módosítási szabályt.

hurenson 2011.05.20 00:44:31

Szerintem a Vt. alapján a jóhírnevet szerzett védjegy megkülönböztetőképességének vagy jó hírnevének sérelme ill. kihasználása csak akkor állapítható meg, ha az azonossát/összetéveszthetőség teljesül. Erre utal a 12. § (2) c, amikor kimondja, hogy a védjegyjogosult felléphet azzal szemben, is aki gazdasági tevékenysége körében használ "a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét" A jóhírnév sérelme/kihasználása tehát az azonosságon ill. összetéveszthetőségen felüli többlettényállási elem, mely logikailag feltételezi az előbbiek megvalósulását, ezért nem foglalkozik a 4. § (1) c az azonos, vagy hasonló árukkal, és ezért nem is lehet ilyen esetekben erre a jogszabályhelyre hivatkozni.
Btw elég nehéz eléképzelni olyan megjelölést, ami úgy sérti egy védjegy jó hírnevét, hogy azzal se nem azonos, se nem összetéveszthető, még asszociációs szinten, az átlagfogyasztó szemével nézve sem.

hurenson 2011.02.03 17:36:35

A marketing valóban nélkülözhetetlen, de kérdés, hogy elég-e? A Cirkónak pl. van (rendszeresen frissített) honlapja, aktív facebook csoportja, rendszeresen szerveznek filmnapkat, régebben tematikus filmklubok is voltak (nem tudom, most vannak-e), emellett a nyomtatott sajtóban is hirdetik magukat időnként. Az utóbbi időben nem voltam túl sokszor, de sosem bántam meg ha beültem és mindig olyan filmeket láttam amit máshol nem nézhettem volna meg, hiszen ezeket a filmeket jellemzően nem seedelik orrba-szájba a torrentoldalakon.

Nem gondolom, hogy teljes mértékben az államnak kellene fenntartani ezeket a mozikat, ez valószínűleg kontraproduktív is lenne, hiszen kiölné a szerző által is említett innovációt, viszont a támogatás teljes megvonását elfogadhatatlannak tartom.