Adatok
Occs
0 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A kiló nem százat jelent.
Mi baja a NAT-tal a magyartanároknak és Nyáry Krisztiánnak?
2020.02.02 23:45:35
Hülyeség. A hal nem a fejétől bűzlik, egészében véve egy büdös állat. A magyar közoktatás ezer sebből vérzik, bőven adna okot a kritikák mellett az építő javaslatokra is. Ilyet azonban hiába keresünk idehaza. Az új nemzeti alaptanterv valójában nem érdekel senkit, csak ürügy a frusztrált politikai…..
Occs
2020.02.05 08:44:13
Csak egy apróság a szerzőnek: a "gyerekzsivaj"-t nem ly-jel írják. (Ha már a magyartanításról van szó.)
Occs
2020.02.05 10:11:35
@A kiló nem százat jelent.: Hát, ha muszály?:-D
Hát ez izgalmas lesz. Nem csak Budapesten, de sok vidéki nagyvárosban is. A megyei közgyűlések maradnak narancssárgák, ez sose volt kérdés, de Pesten a főniknél az állás nagyjából egál, nagyjából erre is lehetett számítani, sok kerület pedig megjósolhatatlan. Így az is, hogy mi lesz itt, ha…..
Occs
2019.09.30 06:23:20
@nemecsekerno_007: A Fidesz a választók hány százalékának szavazatával is nyert kétharmadot?
Foglalkoztunk már vele itt a Karakteren nagy általánosságban, hogy mit jelent helyes és helytelen; hogyan ítéljük meg a téves (vagy annak vélt) alakokat. Ideje azonban a konkrétumok vizeire evezni, és kiemelni néhány példát. Mi az, ami engem a legjobban fölbosszant, ha szövegeket hallok és olvasok?…..
Occs
2019.03.11 13:05:23
@ételizésítő: Ezt gondold át újra. Az orrszarvúk az orrszarvú többes száma, az orrszarvúak pedig az orrszarvúféléket jelenti. Nem kell kötőhang a magánhangzóra végződő szavak és a többesjel közé.
Occs
2019.03.22 08:32:34
@ételizésítő:
"Majd ha megtanultál magyarul, gyere vissza, tök hülyékkel nem érdemes vitatkozni."
Gratulálok a stílusodhoz. Valóban itt a helyed, egy nyelvhelyességi vitában.
Én a következő(e)kről írtam:
A melléknevek kötőhangja viszont majdnem mindig nyílt (a vagy e). Ez lehetőséget ad szófaji megkülönböztetésre. Pl. ők okosak, de az okosok; kezesek a szelíd állatok, a hitelfelvevőért pedig kezesëk állnak jót. Ha az -n határozórag főnévhez csatlakozik, középzárt a kötőhangja: asztalon, hëgyën, földön, ha melléknévhez csatlakozik, akkor nyílt: kéken, pirosan. Úgy is mondjuk, hogy a helyrag –on/-ën/-ön bár puszta –n is lehet, pl. hajón, a módhatározórag pedig –an/-en. Kivételesen itt is megmaradt néhány szón a puszta -n, pl. merőn, kérőn, de általában a magánhangzóra végződő szavakhoz is az -an/-en változatot illesztjük: pl. láthatóan, érthetően.
Ennek mintájára terjedhetett el a a láthatóak, érthetőek forma. Ez az idősebbek fülét még sérti. Hagyományosan: láthatók, érthetők. A bővülésben az is közrejátszhat, hogy -ú/-ű végű mellékneveket már régóta kötőhanggal toldalékoljuk, pl. hosszúak, könnyűek. Talán azért, mert a tővégi ú, ű a v-vel váltakozik, pl. keserű – keserves. Régen ugyanazzal a betűvel is írták az u-t, az ü– t és a v-t. A melléknévi igenév hármas természete elvileg lehetőséget ad szófaji megkülönböztetésre. A gombák ehetők vagy mérgezők– ez melléknévi használat. Legfeljebb ilyen esetben fogadható el a kötőhangos forma: ehetőek, mérgezőek. Főnévi értelemben semmiképpen, pl. a választók és választhatók köre. Az igei tartalom van előtérben a következő mondatban: A következmények előre láthatók – azaz látjuk előre a következményeket. Hasonlóképpen: Az ügyfelek nem érhetők el – nem érjük őket el. Sokan ezt így mondanák – hibásan: nem elérhetőek – még az igekötőt sem választják el. Beszéd közben aligha van időnk mérlegelni, most éppen igei, főnévi vagy melléknévi jellegű az igenév. A kötőhang mindenképpen szervetlen, sem a tőhöz, sem a –k jelhez nem tartozik, ejtéskönnyítésként sincs rá szükség. Inkább mindegyik esetben a hagyományos szikár, kötőhang nélküli változatot ajánlom.
Buvári Márta
(Elhangzott a Magyar Katolikus Rádió Nyelvédesanyánk c. műsorában 2016. október 15-én.)
Kérlek, ne válaszolj!
"Majd ha megtanultál magyarul, gyere vissza, tök hülyékkel nem érdemes vitatkozni."
Gratulálok a stílusodhoz. Valóban itt a helyed, egy nyelvhelyességi vitában.
Én a következő(e)kről írtam:
A melléknevek kötőhangja viszont majdnem mindig nyílt (a vagy e). Ez lehetőséget ad szófaji megkülönböztetésre. Pl. ők okosak, de az okosok; kezesek a szelíd állatok, a hitelfelvevőért pedig kezesëk állnak jót. Ha az -n határozórag főnévhez csatlakozik, középzárt a kötőhangja: asztalon, hëgyën, földön, ha melléknévhez csatlakozik, akkor nyílt: kéken, pirosan. Úgy is mondjuk, hogy a helyrag –on/-ën/-ön bár puszta –n is lehet, pl. hajón, a módhatározórag pedig –an/-en. Kivételesen itt is megmaradt néhány szón a puszta -n, pl. merőn, kérőn, de általában a magánhangzóra végződő szavakhoz is az -an/-en változatot illesztjük: pl. láthatóan, érthetően.
Ennek mintájára terjedhetett el a a láthatóak, érthetőek forma. Ez az idősebbek fülét még sérti. Hagyományosan: láthatók, érthetők. A bővülésben az is közrejátszhat, hogy -ú/-ű végű mellékneveket már régóta kötőhanggal toldalékoljuk, pl. hosszúak, könnyűek. Talán azért, mert a tővégi ú, ű a v-vel váltakozik, pl. keserű – keserves. Régen ugyanazzal a betűvel is írták az u-t, az ü– t és a v-t. A melléknévi igenév hármas természete elvileg lehetőséget ad szófaji megkülönböztetésre. A gombák ehetők vagy mérgezők– ez melléknévi használat. Legfeljebb ilyen esetben fogadható el a kötőhangos forma: ehetőek, mérgezőek. Főnévi értelemben semmiképpen, pl. a választók és választhatók köre. Az igei tartalom van előtérben a következő mondatban: A következmények előre láthatók – azaz látjuk előre a következményeket. Hasonlóképpen: Az ügyfelek nem érhetők el – nem érjük őket el. Sokan ezt így mondanák – hibásan: nem elérhetőek – még az igekötőt sem választják el. Beszéd közben aligha van időnk mérlegelni, most éppen igei, főnévi vagy melléknévi jellegű az igenév. A kötőhang mindenképpen szervetlen, sem a tőhöz, sem a –k jelhez nem tartozik, ejtéskönnyítésként sincs rá szükség. Inkább mindegyik esetben a hagyományos szikár, kötőhang nélküli változatot ajánlom.
Buvári Márta
(Elhangzott a Magyar Katolikus Rádió Nyelvédesanyánk c. műsorában 2016. október 15-én.)
Kérlek, ne válaszolj!
Nem, ne várjon most senki az elején hosszú, mesterséges kertelést retorikai adalékanyagokkal, rögtön a közepébe vágok: azért szeretem a Kuruc Infó nevű hírportált, mert fikciós irodalomnak kitűnő olvasnivaló. Kitűnő, csakúgy, mint a magyar nyomtatott és internetes politikai…..
Occs
2011.02.21 09:10:02
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz