imolya 2011.01.12 20:00:21

@ulicska: előljáróban meg szeretném jegyezni, nem vagyok szakember,csak egyszerűen érdekel a "mi dunánk" sorsa. ha a történet annyira egyszerű lenne, hogy viziközlekedés, meg vízgazdálkodás,szerintem könnyű helyzetben lennénk, de szerintem ez nem ennyire egyszerű,mert ez nem egy autópálya, ahol pályadíjjal megoldják a probléma nagy részét. mert könnyű ott közlekedni, és szabályokat hozni, ahol vannak utak...a dunán ez ennél sztem komplexebb problémát vet fel, miután bármely szakaszán, bármilyen beavatkozás történik, az az egész dunára kihat. a "szockában" ez azért lehetett egyszerűbb,mivel központi irányítás alatt állt az egész projekt,működött a fóka, voltak jégtörőink, kitűző hajóink,napjainkban nem tudom igazán mi van...azért érzem át a problémát mélyen, mert ahol lakom, ott hasonló a gond, kicsiben,ugyanis a galga mellett lakom, ami tőbb községen folyik keresztül, és amíg volt egy olyan szervezet, ami globálisan kezelte a gondokat, mindent meg lehetett oldani viszonylag egyszerűen, mert még pénz is volt rá...amióta szétesett a téség, azóta folyamatos áradások, belvíz keseríti az itt lakók életét, mindenki maga oldja meg a maga gondját, nem tudva, mit okoz a másiknak, megmerem kockáztatni, nem is érdekli... amíg a szomszédainkkal nem vagyunk jó viszonyban, addig nem igazán számíthatunk a segítségükre, pedig az az én véleményem, hogy a duna gondja messze túl mutat a magyarság gondjain, miután a duna nem csak a miénk...hiába hozunk akármilyen törvényt, javaslatot, ha globálisan nem tudjuk kezelni a problémát...én amikor gyermek voltam, budafokon gyerekeskedtem... a dunán tanultam meg úszni, a dunára jártunk csavarogni, ott nőttem fel, a duna nekem nagyon jó barátom vőlt, és szeretném hinni, hogy ma is az...nyilván vannak gazdasági előnyei annak hogy van dunánk, mert ha nem lenne, nem épült volna mellé az a sok város, de ezt valahogy szinkronba kellene tudni hozni a víz teljesítő képességével, az ökológiával, egy elcsépelt szlogennel kifelyezve, a kecske, és a káposzta tipikus esete...elsősorban, és ez természetesen az én véleményem, fel kellene ismerni a probléma nagyságát, és felvállalni azt, a szomszédainkal egyeztetni, hiszen ez mindannyiunk gondja lessz hamarosan, ha igaz, hogy nagy a baj, de amikor arról beszélek, hogy pesszimista vagyok, arra gondolok, hogy nem nagyon van ma ember, aki ne valamilyen érdekből, vagy erőből akarná megoldani, hanem őszintén , a köz érdekeit szem előtt tartva,/ milyen hülyén hangzik mi?/, a probléma tényleges megoldásán fáradozna... remélem tévedek....

imolya 2011.01.13 11:48:41

hogy mit csinált az ember a dunával? amit bármi mással, amit természetnek nevezünk...a saját képére formálta...tekintet nélkül, csak a saját érdekeit véve figyelembe...de ez nem csak ránk jellemző, ezt az egész világ igy cselekedte. talán napjainban kezdik észre venni, hogy a természet nélkül élni ugyan valószínűleg lehet, de minek... én úgy gondolom, hogy a felelőség mindannyiunkat terheli, ha ennek súlyát csak páran érezzük is...remélem egyre többen leszünk, akik a probléma megoldására törekedünk...

imolya 2011.01.12 15:58:22

én azt hiszem, akármennyire is minket sújt ez a probléma, nem csak a mi problémánk, mert a duna a forrástól a tengerig tart, azt hiszem, ezt csak globális osszefogással,az összes dunamenti ország közös összefogásával lehet valamilyen szinten kézben tartani, nem politikai,sem gazdasági érdekekre való tekintettel, hanem a duna érdekét szem elött tartva. én pesszimista vagyok, nem hiszem, hogy lenne ma olyan ember, aki mindeféle párt álástól, vagy nemzeti hovatartozástól függetlenül össze tudna hozni egy olyan szakértő gárdát,aki egy olyan projekt kidolgozására alkalmas lenne, hogy tárgyilagosan tudna akár csak véleményt is nyilvánítani, nem még döntéseket hozni...remélem tévedek....