Adatok
Hidvégi Gábor
14 bejegyzést írt és 9 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Abban biztos voltam, hogy valamilyen Linux/UNIX lesz a befutó – nem azért, mintha a Windows ilyen feladatra nem lenne alkalmas, de ez egyrészt pénzbe kerül, valamint kevesebb tapasztalatom van az üzemeltetésével kapcsolatban. Szoftveres szempontból egyébként a Microsoft terméke nem lenne problémás,…..
A μCRM (micro CRM, uCRM) egy webes szolgáltatás, emiatt az üzemeltetéséhez szükség van egy szerverre, ahol maga a programkód fut, valamint az ügyfelek fájljait, adatait tároljuk. Szerencsére egy projektmenedzsment vagy a csevegés, internetes telefonhívás nem igényel bonyolult szoftvert, ezért nem…..
Tizenhat évig dolgoztam egy cégnek, ahol mellékszálként egy integrált vállalatirányítási rendszert fejlesztettünk, de mivel 2020-ban a fő profilba tartozó legnagyobb megrendelő felmondta a közös munkát, lassan kiderült, nincs elég forrás a folytatáshoz. Ezért, hogy a terheken könnyítsek, 2023 elején…..
Amikor először olvastam a schema.org kezdeményezéséről, nagyon megörültem, hisz egy hasonlóra vártam már évek óta. Úgy voltam vele, hogy ha már a W3C egyéb elfoglaltságok miatt nem tud a szemantikus web témakörével a téma fontosságával arányban foglalkozni, akkor maguknak a…..
Szemantika = jelentéstan, nézzük át, hogy a web alapvető adattárolási nyelvében, a HTML-ben milyen módon adhatjuk meg egy szöveg vagy szövegrész jelentését! A HTML elemeknek van szemantikája, például van fejléc, lábléc, cikk (article) elem – jelezheti mindjárt néhány…..
Hidvégi Gábor
2011.03.16 23:33:03
@arsen: ha valahol nem érthető az érvelésem, kérlek téged és kérek mindenkit, hogy jelezze. Rengeteg gondolat jár a fejemben, és lehet, hogy amit leírok, az számomra evidens, mert egy bizonyos logika alapján gondolkozom, de nagy valószínűséggel nem mindenki ugyanúgy fogja látni.
Hidvégi Gábor
2011.03.17 13:59:34
@arsen: a probléma létezik, legfeljebb nem fogalmaztam érthetően.
Megnéztem az általad említett oldalakat, mindegyiknél egy általuk megkövetelt adatformátumban kell feltölteni az adataidat, és úgy jelennek meg az ő rendszerükben. Ezzel szemben én azt mondom, hogy magukon a weboldalakon eleve a "nyers" adatok legyenek fenn, egységes formátumban, így gépileg jóval egyszerűbb lesz az összegyűjtésük és feldolgozásuk.
Lehet a HTML-t is parse-olni, de jelen pillanatban - mivel a HTML-t arra használjuk, hogy emberi fogyasztásra tervezték és használjuk - ugyanaz az adat millió és millió formában jelenik meg, mert az egyik oldalnak ilyen a HTML kódja, a másiknak olyan. Ezért minden egyes weboldalhoz külön parsert kell írni, pedig ha mondjuk az előző hozzászólásomban mutatott példában szereplő számítógépek mind ilyen formában kerülnének a világon a weblapokra:
<szamitogep>
<processzor>AMD 3200</processzor>
<videokartya>NVidia 4340</videokartya>
<merevlemez>Seagate 500GB</merevlemez>
<ar>150000</ar>
</szamitogep>
akkor rendkívül egyszerű lenne ezeket összegyűjteni. Jelenleg korlátokba ütközünk, és ezek a HTML korlátai, mivel az csak szöveges információ megjelenítésére alkalmas, és ebből kifolyólag a keresők is csak erre alkalmasak. Adatok keresésére nem.
"Általánosan ezt nem lehet bevezetni. El se tudnám képzelni azt a szabványt, ami ezeket az objektumelnevezéseket rögzítené."
Pedig már léteznek ilyen adatbázisok, ajánlom a következő oldalakat elolvasni:
www.w3.org/standards/semanticweb/
dbpedia.org/About
És egy példa:
dbpedia.org/page/Category:Luxury_vehicles
dbpedia.org/data/Category:Luxury_vehicles.rdf
A Google tavaly vásárolta meg a Metaweb nevű céget, ami pont ilyen szemantikus adatbázist épít, bár az inkább személyes kapcsolatokat és médiainformációkat tárol.
gigaom.com/2010/07/16/google-gets-semantic-buys-metaweb/
Tehát a szemantikus webre és az adatok jelentésének megadására szükség van. Viszont ennek nyílt alapokra kell épülnie, nem szabad magáncégek kezébe adni, mert azok visszaélhetnek vele, pont a Google botrányairól írtam már egy bejegyzést, kecskére nem bízunk káposztát.
"XHTML Strictet se sikerült megugrani" - erre csak azt mondom, hogy hulljon a férgese, nem kell annyi embernek webes fejlesztéssel foglalkozni.
Nekem már van működő weboldalam, ami erre az elméletre épül, sőt, egy csomó más nyalánkság is van benne, és be is fogom mutatni, de előbb a problémát szerettem volna az első bejegyzésekben vázolni, hogy minél érthetőbb legyen.
Megnéztem az általad említett oldalakat, mindegyiknél egy általuk megkövetelt adatformátumban kell feltölteni az adataidat, és úgy jelennek meg az ő rendszerükben. Ezzel szemben én azt mondom, hogy magukon a weboldalakon eleve a "nyers" adatok legyenek fenn, egységes formátumban, így gépileg jóval egyszerűbb lesz az összegyűjtésük és feldolgozásuk.
Lehet a HTML-t is parse-olni, de jelen pillanatban - mivel a HTML-t arra használjuk, hogy emberi fogyasztásra tervezték és használjuk - ugyanaz az adat millió és millió formában jelenik meg, mert az egyik oldalnak ilyen a HTML kódja, a másiknak olyan. Ezért minden egyes weboldalhoz külön parsert kell írni, pedig ha mondjuk az előző hozzászólásomban mutatott példában szereplő számítógépek mind ilyen formában kerülnének a világon a weblapokra:
<szamitogep>
<processzor>AMD 3200</processzor>
<videokartya>NVidia 4340</videokartya>
<merevlemez>Seagate 500GB</merevlemez>
<ar>150000</ar>
</szamitogep>
akkor rendkívül egyszerű lenne ezeket összegyűjteni. Jelenleg korlátokba ütközünk, és ezek a HTML korlátai, mivel az csak szöveges információ megjelenítésére alkalmas, és ebből kifolyólag a keresők is csak erre alkalmasak. Adatok keresésére nem.
"Általánosan ezt nem lehet bevezetni. El se tudnám képzelni azt a szabványt, ami ezeket az objektumelnevezéseket rögzítené."
Pedig már léteznek ilyen adatbázisok, ajánlom a következő oldalakat elolvasni:
www.w3.org/standards/semanticweb/
dbpedia.org/About
És egy példa:
dbpedia.org/page/Category:Luxury_vehicles
dbpedia.org/data/Category:Luxury_vehicles.rdf
A Google tavaly vásárolta meg a Metaweb nevű céget, ami pont ilyen szemantikus adatbázist épít, bár az inkább személyes kapcsolatokat és médiainformációkat tárol.
gigaom.com/2010/07/16/google-gets-semantic-buys-metaweb/
Tehát a szemantikus webre és az adatok jelentésének megadására szükség van. Viszont ennek nyílt alapokra kell épülnie, nem szabad magáncégek kezébe adni, mert azok visszaélhetnek vele, pont a Google botrányairól írtam már egy bejegyzést, kecskére nem bízunk káposztát.
"XHTML Strictet se sikerült megugrani" - erre csak azt mondom, hogy hulljon a férgese, nem kell annyi embernek webes fejlesztéssel foglalkozni.
Nekem már van működő weboldalam, ami erre az elméletre épül, sőt, egy csomó más nyalánkság is van benne, és be is fogom mutatni, de előbb a problémát szerettem volna az első bejegyzésekben vázolni, hogy minél érthetőbb legyen.
Az előző bejegyzésem végkövetkeztetése többeket meglephet: miért van szükség a HTML szabványosítási folyamatának leállítására? Hiszen így megrekedhetünk a mostani technológia szintjén, és bizonyos problémákat nem, vagy csak nehézkesen tudunk megoldani.
Amit fontosnak tartok…..
Hidvégi Gábor
2011.03.16 23:39:20
@arsen: az Apple-t a saját érdekei vezérlik, például a HTML5-öt azért favorizálja, mert nagyobb kontrollja van fölötte, mint a Flash tartalmak fölött. Ettől függetlenül nem biztos, hogy az ő és a fejlesztői közösség igényeinek halmaza teljes mértékben metszi egymást. És mivel az utóbbiak vannak többen, a helyzet megváltoztatható, csak hinni kell benne és tenni kell érte.
Amikor megnyitunk egy weboldalt, az általában több részből áll: fejlécből, tartalmi blokkból és láblécből, és sokszor ezeket is fel lehet bontani. Ha az oldalon belül elkezdünk új lapokat megnyitni, megfigyelhetjük, hogy igazából nem sok minden változik, általában csak a…..
Hidvégi Gábor
2011.03.15 21:28:41
@hrgy: valóban létezik a problémákra sok megoldás (a githubon én nem találtam semmi ilyet, én az ext js-ből vettem át az oda-vissza gombok kezelését), de ezek elszórva vannak a neten, szerintem szükséges lenne egy központi "best practices" oldal, mondjuk a W3C-n, hogy bárki letölthesse és használhassa őket.
Hidvégi Gábor
2011.03.15 22:11:27
@hrgy: az oda-vissza gombok használata résztartalom-váltás esetén azért is problémás, mivel a document.location objektumnak nincs onchange eseménye, ezért ezt a jelenlegi eszközökkel csak úgy lehet megoldani, hogy egy időzítő fut a háttérben, ami mondjuk 50-100 ezredmásodpercenként ellenőrzi a hash-t.
Ezt az onchange eseményt például bele lehetne tenni a HTML szabványba.
Ezt az onchange eseményt például bele lehetne tenni a HTML szabványba.
Az új magyar alkotmány sajnos nem a nemzet egységét fogja kifejezni, vagy pláne erősíteni, mint azt láttatni kívánják alkotói, hanem újabb frontot nyit, még jobban megosztja a hazai közvéleményt. Ez akkor is így lenne, a szövege ideális lenne (messze nem az...), mert…..
Hidvégi Gábor
2011.03.11 13:32:21
@tandydini: nem teljesen értem az érvelésed, mert ugyanazok a "kisdiákok" választják meg a kérdéses képviselőket. Jelen pillanatban megválasztásuk után négy év hawaii, bármiféle következmény nélkül arra, hogy mit tesznek, ez rendben van? Ha egy cégvezető csőd felé viszi a cégét, leváltják, ez így működik mindenhol.
Ami viszont még visszatetszőbb, az a választási rendszerünk, azon belül is a képviselőjelölt-állítás. Itt ugyanis mindenki, aki kopogtatócédulát ad le, az megosztja a párttal és az állammal, hogy ő kire szavazott, ezáltal 1, a pártok listát állítanak össze a rájuk szavazó emberekről, 2, az államnak lehetősége van az egyes emberekkel szemben retorziót alkalmazni, akik nem megfelelően szavaztak.
Ez a rendszer teljes egészében antidemokratikus, mert egy valódi demokráciában titkos szavazással döntenek. Ez nyílt szavazás, aminek a rendszerét az Ellenzéki Kerekasztal és az akkori kommunista vezetés dolgozta ki és fogadta el 1989-ben. További információk itt:
www.kibulizottorszag.net/
Ami viszont még visszatetszőbb, az a választási rendszerünk, azon belül is a képviselőjelölt-állítás. Itt ugyanis mindenki, aki kopogtatócédulát ad le, az megosztja a párttal és az állammal, hogy ő kire szavazott, ezáltal 1, a pártok listát állítanak össze a rájuk szavazó emberekről, 2, az államnak lehetősége van az egyes emberekkel szemben retorziót alkalmazni, akik nem megfelelően szavaztak.
Ez a rendszer teljes egészében antidemokratikus, mert egy valódi demokráciában titkos szavazással döntenek. Ez nyílt szavazás, aminek a rendszerét az Ellenzéki Kerekasztal és az akkori kommunista vezetés dolgozta ki és fogadta el 1989-ben. További információk itt:
www.kibulizottorszag.net/
Nagy cég - nagy botrányok. Ebben az írásomban a Google-t veszem górcső alá, mivel rendkívül nagy hatással van életünkre, de ez csak egy kiragadott példa, a többi (Microsoft, Apple és társaik) pontosan ugyanígy működik.Kezdetben úgy terveztem, hogy az utóbbi öt év zűrös…..
Az esetek többségében XML fájlunk két (sokszor el nem különülő) részből áll: a kérésre adott adatokból, valamint kiegészítő információkból. Hogy ezekből melyiket hasznosítjuk, az az igényeinktől függ; lehet, hogy csak a fő adatokra van szükségünk (például össze…..
Az előző bejegyzésem végén található követelményjegyzék technológiai megvalósításához az egyik legalkalmasabb eszköz az XML + XSLT páros, s én azt javasolnám, hogy térjünk át az XML alapú adattárolásra. Nézzük, hogyan felel meg a fenti követelményeknek: legyen…..
A Kitenkintőben a blog témájához nem feltétlenül szorosan kapcsolódó írásokat fogok megjelentetni, és a hangnem is valószínűleg kevésbé lesz kötött, mint a szakmai cikkeké.Ma reggel fedeztem fel az index.hu egyik újonnan indult mellékletét, a Városfigyelőt, és megnyitás…..
Könnyű helyzetben vagyunk, amikor konkrétumot gépelünk be a keresőbe, például egy bizonyos típusú gépkocsit vagy szolgáltatást szeretnénk igénybe venni, biztosak lehetünk benne, hogy az első találatok között meg fogjuk találni. Ez a magabiztosság viszont elszáll, amint…..
A HTTP protokoll működése röviden a következő: miután lekértük a megtekinteni óhajtott weboldal HTML kódját, a böngésző összegyűjti belőle a megjelenítéshez szükséges fájlokat (képeket, stíluslapokat stb.), és, amennyiben szükséges, letölti azokat a szerver(ek)ről. Ha…..
Az internet 2011-ben húsz éves, ez kiváló alkalom arra, hogy értékeljük tapasztalatainkat.
Bár a kinézetek terén a weboldalak fényéveket fejlődtek, nem mondható el mindez a hagyományos értelemben vett internet háttértechnológiájáról, s emiatt egyre többet ütközünk a…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A HTML humán fogyasztásra készült, azaz adatainkat jobbára grafikusan jeleníti meg, de emiatt rengeteg fölösleges információt tartalmaz, amire a gépi feldolgozás során nincs szükség.
Tegyük fel, hogy van a következő adatstruktúra:
<szamitogep>
<processzor>AMD 3200</processzor>
<videokartya>NVidia 4340</videokartya>
<merevlemez>Seagate 500GB</merevlemez>
<ar>150000</ar>
</szamitogep>
A webshopod oldalán ezt megjeleníted szép, táblázatos formátumban, a látogató elolvassa és rákattint a Megveszem! feliratú gombra.
Valahol a világban egy random emberke kitalálja, szeretne egy számára megfelelő konfigurációt venni, ezért megnyitja azt a webes szolgáltatást, amelyik a PC-kre szakosodott. Ez a szolgáltatás annyit csinál, hogy összegyűjti azokat az oldalakat, ahol <szamitogep> objektumok vannak (hogy milyen módon, az most lényegtelen), és különböző szempontok szerinti szűrést tesz lehetővé, például a merevlemez kapacitása vagy a konfiguráció ára alapján.
Ez utóbbi esetben az emberkénket nem érdekli a te oldalad kinézete, hogy milyen csillivilli táblázatba pakoltad bele a fenti számítógép adatait. Őt az érdekli, hogy 300 gigabájtnál nagyobb legyen a merevlemez mérete, de az ára legyen 120 000 forint alatt.
Tehát nincs szoros összefüggés az adat és a megjelenés között, így érthető? Az XML + XSLT erre nyújt egyfajta megoldást.