Regisztráció Blogot indítok
Adatok
bloganna

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Felháborítónak tartom, hogy ilyen morális vétség után az orvos még tartotta volna a markát, az őszinte kommunikáció helyett. Tisztelt Blogolvasók!   2010. 05. 12-én operáltak még Szegeden, egy akkor még ismeretlennek tűnő petefészek rendellenességgel (lévén az UH nem a…..
bloganna 2014.04.02 17:53:16
Soha nem szóltam még hozzá itt a fórumon, de most vigasznak szánom, amit mondok.
Nekem 25 éve vették ki a jobboldali petefészkemet daganatgyanú miatt. Akkor 24 éves voltam. Akkor még nem szöszöltek olyasmival, hogy laparoscopia. UH nagyon gyanúsnak mutatta az elváltozást, és azt mondták, hogy azonnal ki kell venni. Én belegyeztem, meg is műtöttek. A szövettan polycistás ovarium-syndromát mutatott. Akkor nagyon örültem, hogy nem daganat, a szövettan után az orvos azt mondta, hogy lehet, hogy később problémám lesz a teherbe eséssel, akkor majd mehetek vissza hozzá kezelésre.
Fél éves kontrollon megint elváltozás volt a petefészken, az UH-os orvos azt mondta, hogy dermoid cysta, meg kell műteni. Evvel a lelettel el is mentem a nőgyógyászhoz, aki előzőleg műtött, aki mondta, hogy megműti, majd megpróbálja úgy műteni, hogy maradjon is a petefészkemből. (Akkor már csak az az egy volt.) Kérdeztem, hogy mi lesz, ha nem sikerül. Azt mondta, hogy ígérni nem tud semmit. Ekkor már nem engedtem, hogy olyan gyorsan megműtsenek, elmentem másik UH-oshoz. Kiderült, hogy nem is dermoid cystám volt, hanem egy bevérzett folliculus. Aztán elmentem egy másik nőgyógyászhoz is, aki azt mondta, hogy nagy kár volt az előző műtétet is elvégezni.
Igy utólag nézve az UH diagnózis volt rossz mind a két alkalommal. A műtétet végző nőgyógyász pedig jóhiszeműen elfogadta az UH-os véleményt és annak alapján műtött.
Akkor én is nagyon kiborultam, és azt követően évekig nem mentem nőgyógyászhoz.
És most jön a jó része a történetnek: ezt követően volt 5 terhességem, amiből egy spontán abortusz volt, és született négy egészséges gyerekem.
A tanulságot nem tudom...
Munkát keresek. Az egyik hirdetésre jelentkezvén, ami a "csak főállásban végezhető" kitétellel jelent meg, örömmel láttam, hogy várnak interjúra. A hely Észak-Buda, a hangulat exkluzív, hamar kiderül, hogy a cégvezető-intrjúztató német. Ez megnyugtató, hisz a német…..
bloganna 2011.02.18 16:49:42
@metalheart:
Nem avval volt a baj, hogy férfi volt, hanem avval, hogy nem főzőnőnek jelentkezett, hanem főnözőnek!!!
Az más!
Pár éve voltam egy válogatáson. Az egyik kábeltelevízió és internet szolgáltató cég bővített egyik városban, és oda kerestek munkaerőt. Nekem éppen akkor járt le a GYES, ami alatt megszűnt a munkaviszonyom, mert csak szerződéssel vettek fel anno. Elmentem a válogatásra.…..
bloganna 2010.12.29 17:52:20
Az én (pozitív) történetem:
Diplomásként, alkalmazotti állásból mentem szülni 29 évesen. 4 gyermeket szültem, 39 éves voltam, mikor a legkisebb 3 éves lett. Mivel az a munkakör, melyben szülés előtt dolgoztam, kötött munkaidejű volt, nem tudtam volna ott normálisan dolgozni, és közben gyereket is nevelni, gondoltam egy merészet, és minden előzetes tapasztalat nélkül megcéloztam egy multinacionális cégnél kötetlenebb munkaidőben betölthető állást. 3 hónapig próbálkoztam a következő módon:
1. beírtam az életrajzomba, hogy négy gyerekem van,
2. azt is beírtam, hogy gyerek miatt hiányozni nem fogok, mert a felügyeletük megoldott (ismerősi körből, szomszédságból többen vállalták, hogy betegség esetén - pénzért! - vigyáznak a gyerekekre, akik egyébként nem különösen betegesek, de 4 gyereknél bármikor előfordulhat kisebb baj)
3. azt is beírtam, hogy a megcélzott álláshoz a végzettségem megvan, de tapasztalatom egyáltalán nincs
4. ahova egyáltalán behívtak, ott megmondtam, hogy szükségem van a pénzre, azért akarok dolgozni, de a gyes után ambícióm is van, hogy új munkakört kezdjek.
5. Szóban is kihangsúlyoztam, hogy van négy gyerekem, büszke vagyok rájuk, de pontosan tudom, hogy a munkáltatónak az az érdeke, hogy én ne hiányozzak, hanem dolgozzak, és gyerekre hivatkozva sose fogok hiányozni.

Sok helyre be se hívtak, több helyre behívtak, de sokszor már a leültetésnél láttam, hogy nem én kellek.
A harmadik hónapban behívott a jelenlegi munkahelyem személyzeti osztálya egy interjúra. Nem töltettek ki semmit, egy órát beszélgettünk.
Akkor azt mondta a személyzetis, hogy rokonszenves vagyok, éppen itt van az a főnök, aki beosztottat keres, beszélgessek el vele is. Még ugyanazon a délután sor került a leendő főnököm főnökére, sőt még az ő főnökére is. (multinacionális cég)
Este hétkor csörgött a telefon, hogy fel vagyok véve.

Azóta is a ennél a cégnél dolgozom. (Nevet nem írok, mert nem akarom reklámozni.) Gyerekre hivatkozva soha nem hiányoztam, a munkámmal én is és a cég is meg van elégedve.
Kifejezetten sok a cégnél a gyerekes mama, és szerintem ez is egy az okok között, ami miatt a versenyszférában jó helyet foglalunk el.
Nagyon kicsi a munkaerőforgás (azaz, aki egyszer itt van, nem akar innen elmenni), sokunk nevében mondhatom, hogy maximálisan lojálisak vagyunk.

Viszont azt gondolom, hogy ehhez nemcsak a cég, hanem a mi hozzáállásunk is kell. Pontosan tudjuk, hogy a cég akkor működik jól, ha mi dolgozunk. És bármilyen fájdalmasan hangzik, de a gyerekek problémáit nem betegállománnyal és hiányzásokkal kell megoldanunk, még akkor sem, ha ez nekünk pénzbe kerül! És az igaz, hogy az átlagnál valamivel magasabb fizetéssel ez megtehető, de a cég rengeteget spórol, hogy nem kell munkaerőszerzésre és betanításra, meg egyéb macerára költeni a pénzét.

Egyébként előfordult olyan, hogy valakinél tényleg nagyon komoly egészségügyi probléma merült fel, és csodák csodája, mindenki maximálisan segítőkészen állt hozzá, anyagi támogatással is!!!

Összességében én úgy gondolom, hogy normális, hosszútávon gondolkodó cégnél megéri gyerekes anyukákat felvenni, de ehhez a másik fél részéről is a piaci törvényeket, és a munkáltató helyzetét megérő hozzáállás kell.