Adatok
emeritus80
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Lehet-e?egyezségre jutni látszólagos/valóságos érdekellentétek esetén?sebeket gyógyítani (hozzájárulni sebek gyógyulásához) a magyarországi filozófia testén?„peren kívül megegyezni” a Boros contra Radnóti (vagy inkább TGM?) et alii ügyben?hinni a kooperáció…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A felsőoktatás egészében (komolyan véve azt) mindenképpen hasznos: a hallgatókat szocializálja, a városok urbanizálását javítja, a régió gazdasági és kulturális életét magasabb szinten tartja,
A felsőoktatási tanárokat (főleg a használható diplomákat produkáló szakmákban) sokkal jobban meg kell tudni fizetni, körülbelül olyan mértékben, hogy munkaidejük felében végzett kutatásukért annyit kapjanak, mint egy (most) főállású kutató. (Egyébként Erdey-Grúz Tibor, amikor az MTA elnöke volt, arra volt büszke, hogy az egyetemeken magasabb a publikációs termés, mint az akadémiai kutatóintézetekben.)
A felsőoktatási tanárnak ugyanis munkaideje másik felében az egyetem számos egyéb funkciójában kell részt vennie: nem mindenkinek ugyanabban, de amiben részt vesz, abban sikeresen és példamutatóan kell. (Nota bene, ezért például a hallgatók titkos értékelése a tanárokról valójában nem mér semmit.)
Az egyetemi létrán az előrehaladást könnyíti, hogy a világnak erről a széléről hiányzik a beltenyészet tilalma: 2 fokozatnak, vagy 2 oktatói szintnek ugyanabban az intézményben való elérése. Ez nem is nagyon volna lehetséges. Az 5-6 éves egyetemekre jellemző, hogy a bolognai folyamatnak a legádázabb ellenfelei a teológiák, a bölcsészkarok, a jogi karok voltak, s az orvoskarokon szóba sem merték hozni ezeket. (S ez a helyzet ténylegesen kizárja az egyéni interdiszciplináris kombinációkat. Majd, ha egy interdiszciplina kivívja a helyét, akkor adnak ki belőle diplomát.)
Nyilvánvaló, hogy a scientometria egyáltalában nem tudja figyelembe venni a több funkciós egyetemi tevékenységet.
Mit tud tehát figyelembe venni? A nemzetközivé vált természettudományokat (és hozzájuk kapcsolódó [miáltal is kapcsolódó? talán a statisztikai módszer által?] néhány társadalomtudományt, illetve humán tudományt.
Mindazon alkalmazott ágazatok számára, amelyek egy adott térségen belül, egy vagy több embercsoport tényleges kérdéseivel foglalkoznak (kollektíve, mert hogy tanítják és kutatják), egyszerűen nincs világszínvonal.
Érdemes volna ezen elgondolkozni! Noha nincs világszínvonal, mindazonáltal vannak szakmai közvélemények, vannak ezeknek csoportjai, amelyek egymással kapcsolatban állnak az egyes országokon belül, az egyes országok között, s egyes nagyobb létszámú országok valamely csoportjával is, ha kell többel is egyszerre. Kapcsolatban állnak továbbá a szomszédos szakmákkal, a civil szférával, amely valahogy aggregálja a nehezen definiálható közjó-t.S természetesen különféle kapcsolatban állhatnak kormányzatokkal (politikai töltéssel vagy anélkül): kapcsolatban állhatnak nemzetközi szervezetekkel (UN-nel, EU-val és másokkal), amely azért kedvező, mert egyre kevesebb bennük a helyi politikai töltés.
A teljesítmény értékelését a puha tudományokban nem a (gazdasági) piac, hanem a szellemi (együttműködés nyomán kialakuló) közvélemény végzi el évszázadok óta.
Persze a világ közös problémáinak megoldásában szükség lehet kollektív nagyipari szintű kutatási központokra is. (De tessék már egyszer világosan megmondani, hogy a "nemzeti-etnikai" érdeken túl, mi szükség van egy kisipari független kutatóintézetre a legalább középipari vagy nagyipari szintű egyetemi kutatási fürtök mellett? Emlékeznek még a tudománytörténészek arra, miért és hogyan alakultak a legelső állami kutatóintézetek Szentpétervárott?)