Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Tusinger

0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Ami hetek óta téma volt, karácsony előtt sajnos bekövetkezett: visszalépett a bajnokságtól a női NB II Nyugati-csoportjában szereplő ARC RSE. Az ajkai csapat tavasszal még csoportgyőztesként osztályozót játszott az NB I-be jutásért, mostanra azonban az utolsó fillérig elfogyott…..
Tusinger 2010.12.24 09:03:09
Tisztelt kommentelők! Nem tudok szó nélkül elmenni szeretett sportom agóniájának szomorú példája előtt. Ezer sebből vérzik e drága sportág. Mi mégsem a gyógyulásra koncentrálunk, hanem újabb és újabb sebet ejtünk rajta. Nem elég a financiális, szakmai, visszatérő vezetési válság, ráadásul kis országunk, így Veszprém Megye is a gyűlölködő csapatok és sportvezetők hazája. Sajnos a hír igaz, országosan valóban találkozom olyan edzőkkel, akik nem ellenfelet látnak, láttatnak másik csapatokban, hanem ellenséget. A másik gyűlöletére és utálatára „tanítják” játékosaikat. A gyermekek felnőve kikerülnek a „tanító” szárnyai alól és inkább abbahagyják a sportot, mint sem a másik csapat korosztályos csapatában folytassák a játékot. Sok esetben a pedagógia igazi alapkövei messze el lettek hajigálva a röplabda pályák környékéről. Az egész magyar helyzet valóban magyaros, de ugyanakkor rendkívül szánalmas is. Egymástól elszigetelt csapatok vívják országszerte élet-halál harcukat. Jobb esetben önkormányzati pénzből, egy-két „haver” támogatásából tengődik a csapat, az utánpótlás. Az a pár budapesti műhely még tud nevelési költséget, tagdíjat kérni a tanoncoktól, míg a vidéki csapatok egy két kivétellel ingyen képzik a „maradék”, röplabdázni akaró gyermeket, akiket még nem vitt el a többi, Magyarországon magasabban jegyzett sport. Egy kiváló edző mondta azt, hogy „selejtet termelünk”. Igen, a nemzetközi összehasonlításban a béka segge alatt vagyunk. Vannak néha kiugró képességű játékosok és tiszteletre méltó eredmények, akikkel és amikkel persze nem tudunk sáfárkodni. Kiváló játékosaink más országok sztárjai. A maradék játékosanyagból pedig csak ilyen alacsony színvonalú bajnokságot lehet üzemeltetni. A legrosszabb az, hogy vélt vagy valós szakmai ellentétek, a gyermekek és röplabdás társadalom egymás ellen hangolása, a magyarországi edzők szakmai fejlődési igényének hiánya, az országosan is megfigyelhető gyűlölködés taszigálja befelé, egyre mélyebbre, a röplabdázás vonatát abba az alagútba, aminek jelenleg nem látjuk a kijáratát. A többi sport pedig, akikkel a fennmaradásáért küzd e gyönyörű játék, csak röhög rajtunk, mert tudják ha összefognánk, még lenne erőnk. Hogy honnan? A világban a röplabda köszöni szépen jól van! Sőt mondhatnám, majd ki csattan az egészségtől. Több ezer néző kíváncsi a rangadókra nem 50 ember, akinek a fele hozzátartozó. Onnan tudnánk erőt meríteni! Ebben a kis országban az a kevés megszállott megérthetné, hogy egy gályán evezünk és egyikünk sem különb rabszolga a másiknál. Ha nem együtt húzzuk az evezőt egy irányba, akkor újabb csapatok és edzők fognak eltűnni, újabb játékos jelöltek hagyják abba idő előtt ezt a szép sportot. Ezért, vagy inkább ez ellen tenni kell! Nem elég várni a másikra. Nem elég a bunkerből lesni a másik közeledését, puskacsővel a kézben. Fel kell venni a telefont , el kell menni találkozóra. Le kell nyelni a személyes sértődöttséget, és össze kell fogni! Meg kell mutatni, oda kell kiáltani az országnak, a sportoló társadalomnak és legfőképpen a médiának, hogy létezünk és létezni is fogunk. Ellenkező esetben pár éven belül így szólnak a híradások: „A Magyar Röplabda Szövetség döntése értelmében összevonják az megyei, NB II-es és NB-I es bajnokság küzdelmeit. A szövetség főtitkára elmondta, hogy a döntésre a kevés számú csapat nevezése miatt van szükség. A 6 csapatos bajnokságban a csapatok 8 kör után döntik el a bajnoki cím sorsát...................”

ui: Mindkét ajkai csapatot ismerem, mérkőzéseiket láttam. Tudom, hogy mennyivel lenne erősebb mindkét csapat, ha közös cél lebegne a szemük előtt. Tudom, hogy a jelen állapot csak egy újabb haldokló megszületését fogja eredményezni. A kialakult feszültség miatt megint sok gyermek fog elveszni a röplabda számára. Ismét nem tudják érvényesíteni a sportvezetők akaratukat az önkormányzat felé, mert megosztott a helyi röplabdás társadalom. Megint más sportnak fognak több pénzt megszavazni. Megint mutogathatunk, kesereghetünk, hogy azok miért kapnak többet.
Ma, szent karácsony tornácán adjanak szép ajándékot a helyi sportvezetők a röplabdások országos karácsonyfája alá. Legyen ez az első ajándék. Alakuljon ki egy olyan érdekérvényesítő közös akarat, közös fellépéssel és játékos kerettel, ami példát mutathat akár az ország számára is. Bizonyítsa: Igen van kiút az alagútból! Igen! Irigyelt sportok az országban, jól halljátok a mozdonyfüttyöt? Jövünk!