Regisztráció Blogot indítok
Adatok
LengyelAndrás

0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A reklámszakmában töltött tíz évet ha egyetlen napba kellene összesűríteni, egészen nyugodtan lehetne ez december 15-e: évzárás a maga adminisztratív nehézségeivel, fölösleges találkozások és telefonok, hosszú és kimerítő autózás – semmire nem vágyik ilyenkor az…..
LengyelAndrás 2010.12.21 10:37:40
Kedves Barátaim A Zenében! Érdekes, hogy 'foeniculum'-ra is a szólista gesztusai voltak nagyobb hatással; rám is, hogy őszinte legyek. Valódiak, átélősek voltak. A kettős érzéseket szerintem az okozhatja, amit Vászka nagyon helyesen felvet (habár szerintem Kremer soha nem lövetne senkire...-) ), ti egy évtizedek óta Berlinben élő igen precíz művész újra szembetalálkozik az egyik legszentimentálisabb orosz darabbal, és bírkózik vele. Régen játszotta, technikailag is sokat követel, stb; de Vászká-val ellentétben én azt gondolom, hogy kulturális értelemben legalább annyira orosz, mint lett zsidó, német, vagy akármi. Számomra ennek bizonyítéka a Kremerata Baltica-val felvett Shostakovich szimfóniák és versenyművek, köztük az a hegedűverseny, melyet a szerző az ő mesterének írt, aki nem orosz, de ott felnőtt emberként szintén értette a mondanivalót, vagy a csellóversenyt, melyet pedig Rostropovich-nak, aki szintén lehozta azt valahogy.
Teljesen egyetértek azokkal, akik szerint a szimfónia volt a csúcs: tényleg ledöntötte az eszményt, tojik a konvenciókra, és valóban nem tudtam eldönteni, ez most humor, vagy sírjak.
Végül, mivel tényleg lehetett hibákat találni, felidéztem magamnak Pletnyov hitvallását, melyet a Carnegie Hall-os szólólemeze kísérőjén hangsúlyoz: 'Give me a real performance, even with a few mistakes!' Szerintem ennek tökéletesen megfelelt.
Üdvözlet