Adatok
Dr. Gustav Lauben
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Lehet-e?egyezségre jutni látszólagos/valóságos érdekellentétek esetén?sebeket gyógyítani (hozzájárulni sebek gyógyulásához) a magyarországi filozófia testén?„peren kívül megegyezni” a Boros contra Radnóti (vagy inkább TGM?) et alii ügyben?hinni a kooperáció…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Nem akartam hozzászólni ehhez a vitához. Mégis meg kell tennem, mert bár vitát nem csak - legfeljebb - boszorkányüldözést látok, nem mehetek el egy-két dolog mellett.
1. Félelem
Többen arra hivatkoznak a kommentjükben, hogy az érintettek (felmentettek) azért nem mernek szólni, mert félnek. Biztosan így van, bár nem látok okot erre a félelemre, ha egyszer felmentették már őket. Én magam szándékosan nem a blogra írtam kommentet, hanem Özsébnek magánlevelet, mert nem akartam szítani az amúgy teljesen indokolatlan és féktelen tüzet, és - tekintve hogy nem vagyok akadémiai doktor - féltem/félek én is. Nem attól, hogy kirúgnak (nem tartozom a FI állományába), hanem attól, hogy a véleményem miatt ellehetetlenítik a szakmai munkámat és előmenetelemet. Igaza van Özsébnek, és mindenkilometerkonel-nak: a vita és a párbeszéd csak akkor ér valamit, ha felek őszintén, nyitottan, magukat vállalva bocsátkoznak párbeszédbe. Azonban van még egy nagyon fontos feltétel: annak, ami a vita és a vélemények ütköztetése közben elhangzik - feltéve, hogy nem sértő vagy személyeskedő - nem lehet következménye a vita tárgyához nem tartozó dolgokban. Nos, bár az én véleményemtől eltérő véleménnyel rendelkező embereket (pl. Radnóti Sándor, Forrai Gábor, stb.) nagyra tartom szakmailag, nem bízom a józanságukban és sem, hogy ebben a kérdésben meglévő véleménykülönbségünket nem transzponálják egyéb ide nem tartozó szituációkba.
A félelemmentesség csak egyenlő felek között lehetséges, és ez vagy azt kívánja meg, hogy egyenrangúak legyünk, vagy azt, hogy elvonatkoztassunk a tudományos életben és hierarchiában elvonatkoztatott státusunktól. Mivel az előbbi nem áll fenn, az utóbbira pedig - látva a reakciókat - nem látok esélyt, nem fogom vállalni a nevem.
2. Filozófiai Kutatóintézet
Véleményem szerint az, aki azt mondja, hogy a Filozófiai Kutatóintézettel minden rendben van, vagy rendben volt az elmúlt években (esetleg évtizedekben), az vagy tájékozatlan, vagy közömbös, vagy a személyes érdekei miatt vállalja fel ezt az álláspontot. Azt hagyjuk, hogy a kutatók nem járnak be: nincs is egyetlen olyan helység sem, ami alkalmas lenne a kutatásra. Azt azonban ne felejtsük el, hogy ezeknek a kutatóknak az egyedüli feladata a kutatás, nemtartanak félévente 12 kurzust az egyetemen, vagy a főiskolán, nem bírálnak szakdolgozatok, konzultálnak, stb. Szóval azt hiszem esetükben a mércének épp, hogy magasabbnak kellene lennie, mint az oktatók esetében.
Mindazonáltal sem kellő tájékozottsággal nem rendelkezem az elbocsátások indokoltságának megítélésére, sem pedig okkal arra, hogy bármilyen véleményt is megfogalmazzak akármelyikükkel szemben.
Mindezért úgy vélem a felhorgadás okát nem a kirúgásokban, nem a minősítésekben, még csak nem is a "mispohézésben" kell látni- arról esetleg kellett volna "vitát" folytatni, hogy antiszemitizmus-e ez vagy sem, nem pedig a Népszavában megjelentetnie az egyik érintettnek egy cikket azzal, hogy hogy DT antiszemita -, hiszen a támadások már a kinevezéskor, sőt, előtte elindultak Boros ellen, hanem egyszerűen az állóvízbe dobott kavics (még csak nem is kő) kavarta fel az indulatokat.
3. Vehemencia a vitában
Azok, akik most megtalálják az alkalmat arra, hogy igen vehemensen nyilatkozzanak az ügyben (Észrevettük, hogy ezek a nyilatkozatok Boros nyilatkozatait leszámítva szinte kivétel nélkül egy irányból érkeznek?), azok hol voltak akkor, amikor Magyar Bálint et alii megszüntette a filozófia alapszakot? Akkor kellett volna kérem szépen ekkora energiát fektetni a filozófia védelmébe.....
4. Konfliktus
Kérem szépen, kik között is áll fenn ez a konfliktus? Boros János, Demeter Tamás és a többi filozófus között? Távolról sem. Borosnak és Demeternek, vagy inkább annak a törekvésnek, hogy valamit változtatni kell a magyar filozófiai életben, is vannak támogatóik, csak épp vagy nem mernek / akarnak megszólalni, mert eddig a körön belül voltak, de ezután kikerülhetnek emiatt; vagy eddig a körön kívül voltak, de be akarnak kerülni; vagy esetleg a körön kívül voltak, de be sem akarnak kerülni, és ezért nem látják értelmét a pártválasztásnak. (Csak az ellenvetés megelőzése érdekében: semmiféle Lukács körre nem gondoltam, pusztán csak azoknak a körére, akik a magyar filozófiai életet irányították, és egyébként irányítják most is.) Boros a körön belülre került, mert a most hangoskodók közül senki nem vette magának a fáradtságot, hogy beadja a pályázatát az igazgatói posztra, és most a körön kívül akarják látni.
Végül pedig még egy megjegyzést tennék, de már a saját kommentemre: Nem trollkodni jöttem a blogra, csupán elmondani a véleményem. És mivel sajnos - mint a fentiekben írtam - nem hiszek az ésszerű vitában vagy párbeszéd lehetőségében ezen "üggyel" kapcsolatban, nem fogok válaszolni egyetlen hozzászólásomhoz fűzött kommentre sem. Nem célom, hogy mindenkiből a legrosszabbat hozzam ki, de úgy éreztem, hogy a vita eredeti egyoldalúsága és Boros, Demeter stb. kommentjeinek hiánya miatt a lohadni képtelen indulat a párbeszéd kezdeményezője felé irányult. Ez pedig tűrhetetlen. Ismét csak: véleményem szerint.