Adatok
JohannWolfgang
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Lehet-e?egyezségre jutni látszólagos/valóságos érdekellentétek esetén?sebeket gyógyítani (hozzájárulni sebek gyógyulásához) a magyarországi filozófia testén?„peren kívül megegyezni” a Boros contra Radnóti (vagy inkább TGM?) et alii ügyben?hinni a kooperáció…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
„Az akadémiai kutatóintézeteket szovjet mintára hozták létre, és a legtöbbre valószínűleg semmi szükség az egyetemi kutatások mellett.“
Elsőre egy pusztán elméleti összefüggés: az, hogy valami hogyan jött létre, történeti kérdés. Ám ez nem óhatatlanul mond bármit is arról, hogyan és milyen funkcióval működik a jelenben. Ha már szovjet minta, akkor sokkal inkább az akadémikusi-nagydoktori tiszteletdíjak tartoznak abba a körbe, amelynek nemigen lehet másutt a világon megfelelőjét találni. Ez utóbbiak létjogosultságát is megkérdőjelezi Lendvai Ferenc? S főként (nem sajnálom senkitől a pénzét): mutasson még a világon olyan, nem posztszocialista országot, ahol 70-80 éves, tudományosan már inaktív emberek hozzák a tudomány alapvető kérdéseiben a döntéseket, ahol nyugdíjkorhatárt betöltött emberek kapcsolatrendszerének hálója a meghatározó – szemben az aktív negyvenes-ötvenes korosztállyal Vagy ezek a kérdések már túlságosan is sértik más hatalmasságok érdekeit ahhoz, hogy szóvá tegye őket?
Lendvai vélhetőleg a magyarországi filozófiai kutatások védelmében írta, amit írt: tudván, hogy az ország egyetemein a bolognai képzés sajátos magyar verziójának következtében (miközben Nyugat-Európában minden további nélkül kezdheti valaki egyetemi tanulmányait filozófia szakon, nálunk csak szabadbölcsészként) egyre kevesebb a filozófus hallgató, s ennek következtében tanszékeket fenyeget bezárás. Erre ráadásként, Lendvai utalását követve, meg kellene szüntetni még ezt a szerinte funkciótlan akadémiai filozófiai intézetet is – hadd szűnjék meg mielőbb a magyarországi filozófiai kutatás. Sokan tapsolnának is ehhez.
Lendvai Ferenc 1988 es 1992 között ennek a „szovjet modell“ szerint létrejött akadémiai intézetnek volt a munkatársa: előbb igazgatóhelyettesként, majd csak tudományos főmunkatársként. Ennek az állásnak a kedvéért fejlesztette vissza másodállássá az ELTÉ-n lévő főállását. Hogyhogy? Egy felesleges kutatóintézeti állásért – ahelyett, hogy teljes energiájával maradt volna az egyetemen?
Ha jól szűröm le a leveléből: Laki János elbocsátását szakmailag indokoltnak tartja (lévén, hogy csak két másik nevet említ, akik szerinte alkalmasak – jóllehet, közülük az egyik még nem is vett át elbocsátó határozatot). Érdekesnek találom, hogy a tudományfilozófiával foglalkozó Laki teljesítményeit ilyen csalhatatlan biztonsággal véli megítélhetni – olyannyira, hogy nem rendíti meg ebben a hazai vezető tudományfilozófusoknak (Fehér Mártának, Kampis Györgynek, Margitay Tihamérnak, , E. Szabó Lászlónak, Forrai Gábornak etc.) az írásban rögzített ellenvéleménye sem.
Nem értem, miért keveri ide a „mispóhe“-ügyet – a petíció egy szóval sem említi. De ha már Lendvai említést tesz róla: az az ügy nem arról szólt, hogy D. antiszemita-e, hanem hogy tett-e egy antiszemita kijelentést. Mint ahogyan az, hogy valaki részegen elgázol valakit, nem azonos azzal, hogy alkoholista, s ezért mindig részegen vezet és ilyenkor mindig el is gázol valakit. A kérdésnek Lendvai-féle átformálása kifejezetten félrevezető. Nem mindenki alkoholista, aki egyszer részegen halálra gázol valakit. De ettől még vállalnia kell a tettéért a felelősséget.