eniderezs 2012.02.22 12:58:42

@eniderezs: Kedves Ági!

Köszönöm az érdeklődést, ne haragudj, hogy csak most válaszolok. Voltam a cégnél megbeszélésen. Érdekesen indult, mivel a HR vezető azt hitte, hogy én a rákövetkező hétfőn kezdek 8 órában. Nem tudom, mire alapozta... Mindenesetre elég normális volt. Mint kiderült, a cégnél most általános probléma az anyukák kérdése, mivel a közeljövőben 4-5 egyszerre tér(ne) vissza a munkába. Elmondtam, hogy csak négy órában akarok dolgozni, és hogy tisztában vagyok azzal, hogy joguk van a hat órát elvárni - legalábbis júliusig. Indoklásként elmondtam, hogy a kislányomat fejlesztésre hordjuk. Megemlítettem, hogy emelt családi pótlékon vagyok, ami mellett akár 8 órában is dolgozhatnék, de nem szeretnék. Másnap levélben megkért, hogy írjam le, mit szeretnék, és az indoklást is, ő pedig egy ügyvéddel utána fog járni, hogy milyen munkajogi vonatkozásai vannak az emelt családi pótlékos státusznak. Szerintem amúgy semmilyen... Összességében pozitív volt a reakció, elmondta, hogy ha találnak olyan projektet cégen belül, ahova jó vagyok négy órában, ők benne vannak, de általában a négy, sőt a hat órásokat is "visszadobják". Beszéltem a volt közvetlen főnökömmel, a helyem be van töltve, de az utódom volt az utolsó, akit határozatlan idejű szerződéssel vettek fel, mostantól a GYES-re menő anyukáknak fenn fogják tartani a helyét. Ez végülis tiszta helyzet lesz. Most várom az ügyvédi választ, nem járok be, viszont kapok fizetést, ráadásul 8 órára, ami nekem ugyan jó, de kicsit erkölcstelennek érzem, és amúgy se szeretem a bizonytalan, átmeneti helyzeteket.
Tegnap beszéltem a játszótéren egy anyukával. Két éves a kisfia, szeptembertől megy vissza dolgozni, és azt mondták neki, nincs lehetőség a hat órára, teljes munkaidőben kell mennie. Eléggé bele van betegedve, fél hétre fog hazaérni, most pedig egész nap a kisfiával van, akit valószínűleg nagyon meg fog viselni a durva váltás... Mondogattam neki, hogy ne hagyja magát, de a szokásos helyzet van: nem akarja megmérgezni maga körül a levegőt, meg úgy érzi, úgyis csak veszíthet. Komolyan mondom, ilyenkor kinyílik a bicska a zsebemben: rémes, hogy mennyire visszaélnek az anyukák kiszolgáltatottságával, a törvénytelenségig elmennek, ha a cég érdeke azt kívánja! Az anyukák meg olyan butuskák néha!

Írok, ha jött ügyvédi vélemény.

eniderezs 2011.12.20 15:23:46

Kedves Dolgozó Mami!
Egyszerűen lenyűgöz az a szakszerűség és átláthatóság, ahogyan a felmerülő kérdésekre válaszolsz! Biztos vagyok benne, hogy ha képes lennék végigolvasni a rengeteg kommentet és reagálást, a saját problémámra is találnék választ. Egyelőre azonban nem sikerült. Röviden leírva a helyeztet: kislányom most 17-én töltötte be a két évet. Voltam bent a cégnél, és kivettem a felgyülemlett szabadságomat (az itt olvasottaknak hála máris tudom, ügyelni kell majd a szerződés dátumára, nehogy részmunkaidősként fizessenek ki arra is), és elméletileg jan. 12-től állnék újra munkába. Egy multinál dolgozom, a 700 főből jelenleg 6-7 részmunkaidős anyuka van - nem nagyon örülnek neki, de a HR-en dolgozó sógornőm hangsúlyozta: jogom van ragaszkodni a 6 órás foglalkoztatáshoz Réka 3 éves koráig. Arra viszont nem tudott válaszolni, hogy jogom van-e kérni a négy órát! Én ugyanis ennél többet nem tudok bejárni, kislányomat rendszeres fejlesztésre kell hordani egyensúlyzavara miatt. Van segítség a nagyszülők részéről, de őszintén szólva nem akarok ennél hosszabb időre kiengedni a dolgokat a kezemből. (Persze kérdés, ki viselné nehezebben, a gyerek, vagy én! :)) Lényeg a lényeg: a jóindulatukra vagyok utalva (ami nincs), vagy az asztalra csaphatok? Válaszodat előre is köszönöm, és áldott karácsonyt kívánok!
Eni (Az előbb rossz helyre kommenteltem, elnézést.)

eniderezs 2011.12.28 00:38:07

@Dolgozó mami: Kedves Ági!
Nagyon köszönöm a válaszod! Majd megírom, mire jutottam velük... Addig is BUÉK!

Eni

eniderezs 2011.12.20 15:18:33

Kedves Dolgozó Mami!
Egyszerűen lenyűgöz az a szakszerűség és átláthatóság, ahogyan a felmerülő kérdésekre válaszolsz! Biztos vagyok benne, hogy ha képes lennék végigolvasni a rengeteg kommentet és reagálást, a saját problémámra is találnék választ. Egyelőre azonban nem sikerült. Röviden leírva a helyeztet: kislányom most 17-én töltötte be a két évet. Voltam bent a cégnél, és kivettem a felgyülemlett szabadságomat (az itt olvasottaknak hála máris tudom, ügyelni kell majd a szerződés dátumára, nehogy részmunkaidősként fizessenek ki arra is), és elméletileg jan. 12-től állnék újra munkába. Egy multinál dolgozom, a 700 főből jelenleg 6-7 részmunkaidős anyuka van - nem nagyon örülnek neki, de a HR-en dolgozó sógornőm hangsúlyozta: jogom van ragaszkodni a 6 órás foglalkoztatáshoz Réka 3 éves koráig. Arra viszont nem tudott válaszolni, hogy jogom van-e kérni a négy órát! Én ugyanis ennél többet nem tudok bejárni, kislányomat rendszeres fejlesztésre kell hordani egyensúlyzavara miatt. Van segítség a nagyszülők részéről, de őszintén szólva nem akarok ennél hosszabb időre kiengedni a dolgokat a kezemből. (Persze kérdés, ki viselné nehezebben, a gyerek, vagy én! :)) Lényeg a lényeg: a jóindulatukra vagyok utalva (ami nincs), vagy az asztalra csaphatok? Válaszodat előre is köszönöm, és áldott karácsonyt kívánok!
Eni

eniderezs 2011.06.17 16:31:17

Elolvasgattam, amiket írtatok, és csak két dolgot szeretnék hozzáfűzni. Egyrészt hangzatos definíciók ide vagy oda, nehéz, sőt talán tilos szubjektíven mérhető dolgokról egzakt módon kijelenteni, hogy jó, vagy nem jó, van vagy nincs. A tehetséget is ide sorolom, és pedig azért, mert nehezen mérhető, főleg nem ízlés által. Szubjektív dolog az is, hogy szerintem egyikőtök se vette észre a lényeget. Ma egy Photoshop birtokában mindenki művész, feltol három filtert egy közepes fotóra, és oda van magától. (Elnézést azoktól, akik tényleg művészit alkotnak géppel, természetesen ilyen is van!) Ez a pasi gépet csinált saját magából, a testéből, és matematikai alapon készít rajzokat. Valószínűleg ezt akarta hangsúlyozni azzal, hogy performansz keretében teszi mindezt. Nekem ez tetszik. Megkockáztatom: fontos dologra hívja fel a figyelmet! Azt viszont nem árulom el nektek, hogy maguk a képek tetszenek-e, mert úgy érzem, ez esetben ennek nincs jelentősége! ;)