Regisztráció Blogot indítok
Adatok
schilling

0 bejegyzést írt és 22 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
schilling 2008.01.07 22:28:35
Az eddigi tapasztalatok azt igazolták, hogy az őszinte érdeklődés az egyetlen esély a valódi beszélgetésre, de természetesen néha az is kevés. Ezen azt értem, hogy mi kérdezünk, és nem a nézők. Mit láttatok? Mi jutott róla eszetekbe? Kritika? Észrevétel? És közben persze figyelni kell és improvizálni. Ha látszik, hogy valahol volna vélemény csak a szokásos magyar frusztráció okán beszorítja az illető, akkor ki kell valahogy kapirgálni. Pl. Mondd má', ne izélj! Valamit akartál mondani? stb. Iskolásnak tűnik, de csak akkor várhatjuk el, hogy kommunikáljanak, ha látják, érzik a szándékot. Ha engeditek őket kérdezni akkor általában ez van: miért ez a darab? kik vagytok? ez valami új divat? Kérdezzetek, ha azt akarjátok, hogy ők nyomják a dumát, és nem ti, akik egyébként is ott toltátok a véleményeteket az orruk elé. A moderátort mi évekig forszíroztuk, hívtunk újságírót, műsorvezetőt, drámatanárt, de végül egyik sem tetszett nekünk, mert a felkért mindig túlszerepelte magát, felkészült volt, ami annyit tett, hogy elolvasott pár cikket a témában, de nagyon izgult, mert idegen volt neki a pálya, és igazából senki sem rá volt kíváncsi. A Hamlet után én szoktam moderálni, ami annyit tesz, hogy kérdezgetek, és ha elkapja őket a lendület, hagyom és figyelem, mi jön létre. Ezzel a "módszerrel" nem egyszer sikerült vitát provokálni a különböző nézői csoportok között. Volt már fiatal vs. öreg, művelt vs. intuitív, szerette vs. unta stb. Szóval, ha érdekel titeket (igazán) a véleményük, akkor csináljátok továbbra is minden alkalom után, csak szakítsátok rájuk magatokat. Kérdezz, felelek. A hamlet.ws team nevében. Korda őrnagy.
Kedves Bloggerek,segítsetek nekünk, ha tudtok! Készülő előadásunk egyik rétege a délszláv válságról szól - keresünk tehát az ismeretségi körünkben (és most már a tietekében is) szerb, bosnyák, horvát, magyar vagy bármilyen embereket, akiknek így vagy úgy, közvetlenül…..
Színház-ügy FÁJ-fotókkal! 2007.11.06 19:45:00
III. éves színész szakosok vizsgaelőadása, a Fáj c. regényadaptáció nov.26-án és 29-én este hétkor a Hevesi teremben (Rákóczi út 21.) Adri, Cami, Ádám és a többiek mindenkit szeretettel várnak. Vivi fotói az…..
schilling 2007.12.02 16:01:32
Én is láttam. Akaratom ellenére magam is lehettem okozója némi görcsölésnek, pusztán azzal, hogy ott ültem. A regényt olvastam, lekötött. Korábban láttam már bábos és egyéb feldolgozását is. Nehéz ellenállni a kísértésnek, hogy egy rövid epizódokból álló, szélsőséges történelmi helyzetet a kisember szemszögéből vizsgáló, különös (mondjuk úgy) elidegenített nyelven íródott írásművet megrendezzen, megjelenítsen az ember. Maga a tartalom engem különösen nem érdekelt, hiszen nem gondolom, hogy a Hevesi teremben fogom megérteni mivégre a háború, hogyan bírjuk ki a szenvedést, meg ilyesmi. Engem a forma érdekelt, s ezzel nem mondok újat. Kár, hogy nem mentetek tovább az ötletelésben, hogy nem kerestetek tovább. Két gyerek, mint két pár tenyér. Ok. De amikor egymásba fonódnak, lehetne belőlük egy arc is. Pont ezen a blogon látható az árnyékszínház videó. Szovjet rendszer, mint vörös festék, ráadásul az az ismert szovjet sláger. Szájbarágós. Szólna a Szécsi Pál, és lene a festék kék, vagy bármi. Ez kicsit musicalesre sikerült, ami lehetett volna paródia is, de nem tudtam nevetni. Próbáltátok úgy is, hogy nem volt berakva a keret, tehát, hogy minden látszódott? Én nagyon megnéztem volna. Képzeljük hozzá a színház, a tévé, a mozi keretét. Képzeljük el, mint ez a két (valójában egy) gyerek az egész életét. Talán ez a baj, ezzel a fantáziára épülő játékkal, hogy csodának kevés, a nézőjében meg nem bízik annyira, hogy többet képzeltessen vele. Paradox módon épp ezekkel a formákkal mutattok túl sokat, miközben az a szándék, hogy mutassunk minél kevesebbet. A két gyerek körbefutkorászása tényleg fájt. Biztos vagyok benne, hogy találtatok volna kevésbé egy az egyben formát. Hogy mindenki eljátszhatja a srácokat, fasza. Gördülékeny az ügy dramaturgiája, s a realista-közeli helyzetek finom előadásmódja intelligens. Csak a papírboltos fiú tűnt hazugnak. Minden megszólalása levegős, valaki, aki színész szeretne lenni, de nagyon. Miért néztek a semmibe? Ott ülünk tőletek két méterre, és mégis a levegőbe beszéltek. Ez az idétlen világítás is zavar, de ez már nagyon személyes. Az a világosító fiú, bár nem ismerem, két perc alatt annyira idegesítővé vállt számomra, hogy azonnal kirúgnám. A verekedés engem is kiábrándított. Cami szája felrepedt. Ijesztő volt a gondolat, hogy valaki képes saját száját felrepeszteni. Ideges, görcsös jelenlétből fakadhatott mindez, ami nem tesz jót a színháznak. Az erőszakos gesztusokhoz kell talán a legtöbb racionalitás. Érzelemből pofozkodni nem szakmai ügy. Összességében azt mondanám (nem okoskodva, nem személyeskedve, nem számonkérve semmit), hogy érdemes lenne - ha már iskola, és nem gyár - tovább gondolkodni a kifejezési formán, mit rejthet még ez a lehetőség, hogy tehető finomabbá, intelligensebbé, professzionálisabbá.
video.google.com/videoplay?docid=4029511922817951786youtube.com/watch mindkét címen ugyanaz van, kinek melyik szerver szimpatikusabb véleményeket kérünk!..
 2007. október 9-én a Nemzeti Színház vezetőségének kérésére a próbanaplót a blogról eltávolítottam.Ezúton is elnézést kérek az érintett alkotóktól, amiért nem egyeztettem Velük a szöveg (szűk nyilvánosság előtt való) közléséről. Remélem, a napló blogos…..
schilling 2007.10.15 14:39:38
Feri, és többiek. Mi lehet az általatok megélt helyzetek tanulsága? Nem föladani a szabad gondolkodás, a nyilvánosság, a kísérletezés, a nézőkhöz való eljutás alternatív (lassan, de biztosan mainstream) eszméjét, de mindezt egyszerre intelligensen és konokul. Hogy egy idősebb kolléga mitől fél, érdemes kielemezni, és ezáltal megérteni. Ez azonban semmiképpen sem jelenthet akadályt. Különben csendes beletörődéssel mondunk le fejlődésünkhöz való jogunkról. A színházi szakma része mindenki, aki arról felelősen gondolkodik. Gosztonyi tanár úr esetéhez egy személyes tapasztalat. Amikor én a Színmű elsőse voltam már létezett a Krétakör. Nem volt pénz, se hír, se semmi, csak a szándék. Mikor Székely Gábornak elmondtam, hogy szeretném folytatni azt a munkát, amit már az iskola előtt elkezdtem, s amiről tudom, hogy elviekben tilos (mert külsős ügy), ő rám nézett, és azt mondta (nedves legendárium): Árpád, látom rajtad, hogy úgyse tudnám megakadályozni. Ez a mondat sokkal inkább az ő bölcsességéről, mintsem az én elszántságomról ad látleletet. Az a tanár, aki félti pozícióját, személyes sértettségével operál: gyenge ember. Ki kell őket játszani ravaszul, ahol csak lehet, ha egyszer értelmes kommunikációra - kellő nagyvonalúsággal - képtelenek. Új világ van születőben, aminek kulcsa éppen a new media, ami elmossa a klasszikus rendszereket. A Radiohead, első szupersztárként, megvált a kiadójától, és közvetlenül (az internet segítségével) fordult a rajongóihoz. Nyilván megtehetik, gondolhatnánk, de több rejlik az akció mögött. Azt akarják megtudni, tényleg hányan állnak mögöttük, és ezt a kiadók és producerek által ellenőrzött buisness-pályákon keresztül nehéz megítélni. És még egy cikk a témában: online@nepszabadsag.hu György Péter írása a new mediáról (okt 13.-ai szám)
Színház-ügy magyar kártya 2007.09.08 19:20:00
a magyar kártya projekttel kapcsolatos mindenféle információ és kommunikáció helye itt. 070903 - gödör klub jegyzőkönyve itt.070907 - keret jegyzőkönyve itt. várjuk a youtube-os videókat!..
schilling 2007.09.10 22:04:20
Hogy a nézők nevessenek valamin, viccesnek kell találniuk azt, ez pedig csak akkor érhető el, ha azt a valamit nevetségessé tesszük előttük. Ez véleményt feltételez, ami nem feltétlenül ítélet, még kevésbé a jelenség megszűntetésére tett szándék. A nevetés pótszer is lehet akár, megszabadulás valami lelki görcstől, esetleg félelemtől (Arisztophanész, Shakespeare, Moliere,,,,, Hofi). A probléma magja manapság, hogy a szellemi erőtér (jól hangzik) polarizálódása csodálatosan kiütötte az öniróniára való hajlamot (a sok kis gondolat, hogy nagynak látszék, falat épít, kegyelmet nem ismer, védi bástyáit rendületlenül), s az erőszakos válaszreakcióktól való félelemet ültette a helyére, ami most éppen mindnyájunkat gúzsbaköt. No mercy, semmi lazulás, hacsak a piától szét nem kokszolt testek látványát nem nevezzük annak. Ha a felkínált játék áttételes, költői, ravasz, szellemes, nem konkrét emberek szellemi színvonalát minősíti, pusztán rákérdez egy általános jelenségre (pl.: mit jelent a hazaszeretet, a honvágy, a honderű, mit tesz magyarnak lenni - ki tudja) de semmiképpen sem primér ítéletalkotás, beszólás, tűntető jellegű kirohanás, akkor meglepő lehet. Hiszen az utcán csatangoló emberek nagy része félelmének épp az az alapja, amiről mi itt polemizálunk: kimondhatjuk-e amit gondolunk, anélkül, hogy lebasznának érte (17 évvel a rendszerváltás után!). Ha azt tudjuk csak kimondani, hogy MG szar, akkor nem tettünk semmit. Ha azt, hogy ha a Magyar Gárdának nem is, de a Magyar Kártyának szívesen lennék tagja, talán. Na, de mi az a Magyar Kártya?
Színház-ügy Fórum 2007.08.16 10:53:00
Amíg nem sikerül egy rendes fórum-programot találni és rendesen beépíteni, addig itt a fórumon egy-egy bejegyzéssel tudtok topikot, azaz valamilyen témát felvetni. Az ahhoz írt hozzászólások, azaz kommentek szolgálhatnak addig is a vita helyszínéül.Például ehhez a topikhoz, hogy…..
kitettem a főoldalra is a videót, amit ide kattintva érhettek el egy kicsit nagyobb változatban. valamilyen szempontból lehet számunkra érdekes, hiszen a performance témája  politikai-társadalmi jellegű. konkrét aktualitása nem volt, viszont nézzétek meg, hogy még így is…..
arról van szó, hogy mint eggyel korábban jeleztem, nagyon úgy tűnik, hogy a vasárnapi időpontok több okból sem jók, illetve a legtöbb helyen hétfőn vannak az évnyitók. jó lett volna, ha érkezik visszajelzés ezekre, mert így most csak néhány emberrel tudtam egyeztetni, viszont…..