Adatok
alithia
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
2008 tavasza óta hallunk a modernizáció leállása, majd mostanában a tekintélyelvű, autoriter rendszer veszélyéről – amivel szemben a baloldal vagy a liberálisok, esetleg a kettő együtt tehet csak valamit. A tét Magyarország modernizálása, az emberiség felszabadítása, az…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Sajnos azt kell, hogy mondjam, ez az írás, pontosan oda való, ahol elhangzott, egy szerzetesi főiskolába. 21. századi fogyasztásra teljes mértékben alkalmatlan, mivel az egyházi körökben már oly megszokottá vált évszázados kényszerképzetekkel operál.
Valahol érthető, hogy az egyházak ellenszenvvel viszonyuljanak a felvilágosodás eszméjéhez, hiszen az emberi és úgy általánosságban, a földi élet fölött érzett mindenhatásságuk kérdőjeleződött meg.
Válaszok először is a cikkben előforduló kényszerképzetekre:
1, A liberalizmus az intézményesült hatalom és tekintély elvetésén alapul. Nem tagadja az ember társadalmi mivoltát, az emberi kapcsolatokban létrejövő alá fölé rendeltséget. Nem veti el, pusztán a történetisége miatt a hagyományt.
Ezzel szemben ellenzi a rendi társadalmi kiváltságokat, a született előjogokat.
(a gyengébb képességű kommentelők kedvéért, ugye érezzük a különbséget a vérfertőzés következtében szellemi fogyatékos király „uralkodó” mivoltának megkérdőjelezése nem egyenlő a hagyományok megtagadásával.)
2, „Az intézményesült uralom része az aszimmetrikus kapcsolatok léte és elfogadása, az engedelmesség habitusa.”
Egész egyszerűen, egy nagyon bátor kijelentés, és mármár alátámasztana valamit, de a logikai szükségszerűség nem áll fenn. Az aszimmetrikus kapcsolatok mikro szinten az emberek interakciójában nyilvánulnak meg. Az intézményesültséghez van köze, de nem kötelező velejárója. Tehát anélkül is fennállnak az aszimmetrikus kapcsolatok, hogy bárki bármilyen intézményesült hatalmat elfogadna.
(Simmel, Weber, megértő szociológiája, de a Tanár úr biztos ismeri őket)
3, A forum externum és internum értelmezések teljesen hibásak. Az emberi lét bármely aspektusában soha sem szűnt meg a többi embertárssal való összehasonlíthatóság relatívságában létezni. Tehát a forum externumról általánosságban kijelenthető, hogy minden emberi közösség kötelező velejárója. A forum internum előtérbe helyezése a protestantizmust követően már csak azért is hibás, hisz az üdvözülés jeleként aposztrofált sikeres e-világi élet mindig relatívan a környezettől függőt. (ha a szomszédnak szarul ment, én tuttira a menybe kerültem). (Prot. Et., Kap, szelleme, Weber, de gondolom ez is megvan valahol)
4, „Az emberi természethez hatalmi szerkezet és hierarchikus tagozódás is tartozik”
Bár a cikkben nincs kimondva, de nagyon erősen érződik, több vallási motívum mellet az eredendő bűn koncepciója. Miszerint minden ember vétkesként, bűnösként születik meg és az egyház, állam, tehát az „intézmények” hatalom és uralom révén tartják kordában eme fékezhetetlen jellemek összességét. Szinte már már következik hogy az ember annyira gyarló, hogy üdvözülése érdekében el kell nyomni. Felmerül az a kérdés, hogy uralmi státuszból lehet –e bármi mást mondani?
Csak tegyük fel az ember születésétől fogva jó. (mennyivel jobban hangzik) Innentől kezdve mi a franc szükség van az egyházra, és egyéb intézményekre, hogy univerzális erkölcsi és morális szabályokra hivatkozzon?
És innen el is érkeztünk a végszóhoz, miszerint tudom a btk. Különböző paragrafusainak betartása, miszerint ne lopj, ne ölj, stb stb betartását szavatolják az „intézmények”. De ezek pusztán a társas együttélés szabályai. Szerepük pragmatikus, és abszolút de nem kell morális vagy erkölcsi magasságokba emelni őket. Úgy is lehetne mondani, hogy minden közösség számára magától értetődőek.
A jó, a rossz, a bűn, az erkölcsi tisztaság, a szexuális élet normái meg mind társadalmilag konstruáltak (remélem ebben nincs vita)., és az egyház az egyéb intézményekkel egyetemben észrevehetné, hogy változnak az idők.
Továbbá a történelem tükrében, az ön által említett a felvilágosodás eszméjéhez köthető „philozofikuszoknak” köszönhetjük többek között azt,
A, hogy nem a földesúr mondja meg , hogy a katolikus vagy a kálvinista templomban lesz e vasárnap a mise
B, nem az ő kertjét túrja napestig
C, Többszörös áttétellel ugyan, és nem feltétlenül szerencsésen, de beleszólhat a közügyei alakulásába
D, Nem kell eltartania egy semmire kellő magyarul nem tudó, királyi családot.
E, jha és nem utolsó sorban előadásokat tarthat