Adatok
Octopus Csoport
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az alábbi linkre kattintva láthatóak a képek és egy magyar leírás. Bár nem régészet, de van olyan érdekes, hogy itt is közzétegyük:http://granturizmo.blog.hu/2010/10/26/a_vilag_legmelyebb_uszomedenceje#comment-formés egy videó (a youtube-on van több…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Ezúton köszönöm mindenkinek a hozzászólásait, véleményét.
Bocsi, hogy csak betörök a társaság életébe, de ha már személyesen rólam és az általam vezetett Octopusról osztjátok az észt, szeretnék segítségetekre lenni egy kicsit, hogy ne a sötétben tapogatózzatok. Hozzá teszem, hogy igen komikus, ahogy fejtegetitek azt, hogy mi is lehet a háttérben az Octopus projektjei működésében, és mi a valóság és mi nem.
Az a röhejes az egészben, hogy vannak olyan „jól informált” bloggolók itt, akik a saját tudatlanságukat akarják erősíteni azzal, hogy kijelentenek dolgokat, majd néhány sorral vagy akár témával később rákérdez, hogy tud e róla valaki valamit.
Ez nevetséges!!
Félre ne értsetek, én nem akarok senki feje fölött pálcát törni, sőt nem is akarok véleményt, kritikát alkotni.
Viszont felhívnám a figyelmeteket arra, hogy ez a Blogg is a Víz Alatti Régészet munkájával foglalkozik!
Az itteni fröcsögős, habzó szájú, nevét és arcát nem vállaló, nick név mögé bújó beírogatók, 99%-ban teljesen alaptalan vádaskodásaival, hazugságok terjesztésével, valóban a bűzös kocsma szintjére süllyesztik ezt, az amúgy számomra is érdekes és az általam is igen tisztelt tudománnyal foglalkozó oldalt.
Attila!
Mindenek előtt enged meg, hogy tiszta szívből gratuláljak kisfiad születéséhez. Mint gyakorló apa, őszintén kívánom és biztos vagyok abban, hogy nagyon sok örömet és boldogságot hoz a jövőben neked és családodnak.
A munkádhoz is gratulálok! Függetlenül a kettőnk közötti viszonytól, fogad elismerésem az elért eredményekhez. A Drávatamási projekt zseniális, a Zenta-i együttműködés fantasztikus!
Most lássuk a valóságot:
Múzeumi engedélyek: Folyamatban! A törvény szerint az elbírálási idő 25 munkanap. Mivel a hajó felújítása 2011. májusában fejeződik be, és 2010. november lévén, van még elég időnk.
Milyen hazai víz alatti emlékekről, leletekről beszélünk:
A problémám, hogy ezt Attila pontosan jól tudja! Személyesen voltam olyan múzeumi raktárakban, ahol mostohán kezelve vannak elhelyezve olyan leletek, amelyek víz alól kerültek ki. A múzeumnak, mint kezelőnek kötelessége volt át venni, de a tematikája miatt, nem került kiállításra. Pl.: Szeged, ahol együtt voltunk a raktárban az Attilával. A leletek időspektruma egészen az őskortól a II. Világháborúig terjed, bár nem minden régészeti jellegű, de az ország víz alatti emlékeinek részét képezi. Csak a félre értések elkerülése végett, ez jóval több, mint egy nejlon szatyornyi!
Mi kerül 300 millióba:
El kell menni a hajóra és meg kell nézni, továbbá el kellene olvasni az ide vonatkozó előírásokat is (itt értem a múzeumokra vonatkozókat és az NKH előírásait). Az Attilának, mint régésznek és Norbertnek, mint jogásznak ezeket pontosan ismerniük kell. Nem értem, hogy miért nem teszik közzé! Néhány alapinformáció: szigorú előírások vonatkoznak a múzeum hűtésére, fűtésére, a páratartalom stabilitására, a biztonságra, a menekülő utak biztosítására, a leletek biztonságos bemutatására, akadálymentes közlekedés kialakítása, stb. Hajó lévén az NKH mai jogszabályai szerinti, de egy 1939-ben épült hajó átalakítása nem egyszerű feladat. De ezt valószínűleg jobban tudjátok.
A múzeum költségei, bevételei:
Itt vissza kell térnem megint Attilához és Norbihoz. Mint a két terület szakértői gondolom, hogy az elmúlt napokban ti is átolvastátok az ide vonatkozó törvényeket, előírásokat. A múzeum létesítésének feltételei rendelkeznek a szükséges szakszemélyzet számáról, a raktározás, konzerváló helyiségek feltételeiről, és még sorolhatnám a végtelenségig. Természetesen mi tisztában vagyunk minden előírással, amelyeknek való megfelelés igen komoly összegekbe kerül havi szinten. Ezen felül a hajó sem áll ingyen a vízen, továbbá a rakpart használat sem olcsó mulatság. A parkolás kérdéseiről nem is beszélek. Ez mind, mind pénzbe kerül. Tehát lehet kritikákat megfogalmazni, de előbb nem ártana tájékozódni egy kicsit. Amúgy a melegkonyhás szolgáltatás nem szerepelt az eredeti terveinkben, de számos megkeresést kaptunk ez ügyben, hogy egy ilyen létesítmény miért nem rendelkezik ezzel a szolgáltatással. Itt megjegyezném, hogy nem magán emberek, hanem turisztikával foglalkozó hivatali szervezetek megkereséséről beszélek.
Mivel mi nem értünk a vendéglátáshoz, ezért részünkről a lehetőségeket biztosítjuk és külsős cég, mint bérlő fogja üzemeltetni. A bérleti díj valóban óriási segítséget nyújt a múzeum fenntarthatóságában.
Jogi háttér:
Kedves Norbi! Én személy szerint nem vagyok jogász, de enged meg, hogy egy kis kritikát gyakoroljak irányodban. A bejegyzéseidből az derül ki, hogy szerinted mi egy amatőrökből álló, és teljesen felkészületlen bagázs vagyunk. Ez nem személyemet sérti, hanem azoknak a jogászoknak a személyét, akik véleményed szerint, alkalmatlanok a jogi szakma képviseletére. Szeretném eloszlatni benned ezt a tévhitet. Jelenleg 3 magyar és 3 külföldi jogásszal áll kapcsolatban az Octopus. Ők mind gazdasági és tengerjog területén igen neves szaktekintélyek. Továbbá a Támogatói Szerződéseinket minden támogatónk aláírás előtt saját jogászával átolvastatták, amelyek száma jóval meghaladja a 100 főt. Kérdésem: Te úgy gondolod, hogy ez a több mint száz szakember nem ért a magyar joghoz, és csak te vagy tisztában a törvényekkel? Nem a te szaktudásodat vonom kétségbe, hanem arra szeretném felhívni figyelmedet, hogy előbb gondolkodni kellene, mielőtt véleményt alkotunk. Ha sértő lettem volna, bocsi.
Támogatási Szerződés feltételei, vagyis 1000 Usd:
Ez az összeg a búvárok részére egyfajta felelősségvállalás önmagáért, munkájáért. Mert, hogy mindenért felelőséget kell vállalni ugyebár! Aki nem ért egyet ezzel a feltétellel, az nem bízik önmagában sem, így hogy lehet elvárni tőle, hogy Magyar zászló alatt külföldön végzett tudományos munka során megbízható személy lesz az Octopus költségén? Vannak olyan személyek valóban, akik a gazdasági helyzete miatt nem tudja ezt a feltételt teljesíteni, de ez a mostani kérdésben nem releváns.
Amúgy a szerződés nem kötelező, hanem mindenki számára egy lehetőség biztosítása az expedícióban való részvételre.
Egy kis matek: 1000 Usd az ma kb. 200e Ft. A repjegy 300e Ft. Szállás, közlekedés, ellátás, kommunikáció, hajó és a szükséges felszerelés biztosítása személyenként kb. 3-400e Ft/hó. Nem beszélek az adminisztratív és az egyéb kiadásokról (engedélyek, vízum költségek, kötelező helyi személyzet, helyi tudományos munkatársak bérei, és még sok apróság), amelyek további óriási összegeket emésztenek fel nap, mint nap.
A személyes felelősség kérdésére egy élő példával reagálnék, amely egyik alapja volt az Attila és köztem kialakult vitás helyzetnek. Azt gondolom, tudjátok, hogy 2004-ben együtt dolgoztunk Szegeden egy kutatáson. A projektet az Octopus szervezésében, teljes finanszírozásában és a személyzet, továbbá technikai felszerelés biztosítása mellett végeztük el. Az Attila felelőssége volt a szakhatósági engedélyek biztosítása és a tudományos vezetés. Általában hétvégenként végeztünk kutatásokat, ellenőrző merüléseket, amelyek időpontjait előre egyeztettük. Ilyenkor az én, illetve az Octopus felelőssége volt, hogy megszervezésre kerüljön a szállás, étkezés, felszerelés, személyzet biztosítása, hajó bérlése, stb., stb. Az egyik 3 napra tervezett kutatásra az Attila nem érkezett meg. Telefonja kikapcsolva és mi csak vártunk. Másnap felhívott Franciaországból, hogy elfelejtett szólni és mi ne csináljunk semmit, amikor Ő nincs a helyszínen. Végül is a 8 fő utaztatása, a közel 2 tonnányi felszerelés bérlése és mozgatása, továbbá a kutatóhajó bérlete 800e Ft-os, teljesen felesleges, ablakon kidobott kiadást jelentet számunkra. Az Attila ezen a problémán egy laza vállrándítással tette túl magát, hiszen semmilyen ezzel kapcsolatos felelősség nem terhelte. Ez lehet, hogy számotokra jó pofán hangzik, de ne felejtsétek el, hogy ezzel a magatartással a támogatók felé járó alapvető tisztelet sérül. Meg is voltak a visszajelzések, reakciók az Octopus felé.
Brazil engedélyek:
Teljesen értetlenül állok néhány bejegyzés előtt, hiszen mint a szakmában dolgozóknak, nektek is tisztában kellene lennetek az engedélyezési eljárások követelményeiről, feltételeiről és azok összetételéről. Bár hozzá teszem, ez országonként valóban eltérő.
Brazíliában a Haditengerészet felügyeli és engedélyezi a víz alatti régészeti kutatásokat. A rendszerükben csak kutatási és feltárási eljárás szerepel és nincs próbaásatás. Ez sok esetben gondot jelent egy-egy roncs azonosításában, de már a javaslatunk alapján a tengerészet jogászai dolgoznak az ügyön.
Az Octopusnak 2006. augusztus 11-től 2009. november 30-ig volt érvényes kutatási engedélye. A kutatásokat 2009. március 13-án zártuk le hivatalosan a Projekt Záró Riport leadásával. 2009. augusztus 5-én nyújtottuk be a feltárási kérelmünket. A Brazil bürokratikus rendszerben nem példanélküli hosszúságúra nyúlt eljárás végére értünk. 2010. május 27-én a Haditengerészet Főparancsnoka jóváhagyta kérelmünket és továbbította a Kulturális Minisztérium alatt működő IPHAN részére „véleményezésre” (azért az idéző jel, mert nem engedélyező hatóság, függetlenül attól, hogy a szárazföldi régészeti hatóság). A Haditengerészet októberben véglegesítette a május 27-ei döntését és hamarosan kezdődnek a feltárási szerződés megkötésének előkészületei. Igen, itt Brazíliában szerződést kell kötni az állammal, amiben rögzítésre kerül minden olyan feltétel, körülmény, amelyek a feltárás egészét szabályozzák.
Feltárási eredmények hasznosítása:
Mivel ez a téma sok elemében bizalmas üzleti adat, így azokról engedelmetekkel nem beszélek. Néhány alapvető, általatok sokat feszegetett és félremagyarázott kérdésre azért válaszolok. Bár a honlapunkon is és a kiadványainkban is leírtuk, de most is meg teszem. Az elmúlt évek során a jogász, közgazdász kollégáinkkal és a kreatív csoport tagjaival a feltárásokhoz kapcsolódó szerzői jogok hasznosítására olyan programot állítottunk össze, ami biztosítja a projektek gazdaságosságát, mind a támogatók, mind pedig az abban résztvevők részére. A program részletei minden támogatónk számára ismert, egyben üzleti titok. Azt viszont elmondhatom, hogy a program nem tartalmazza a leletek eladását.
Nyilvánosság és tudományos publikációk:
Ezt a kérdést sem értem teljesen, hiszen Attila pontosan tudja, hogy milyen szabályok vonatkoznak erre is.
A kutatásokról és feltárásokról folyamatosan készülő jelentéseket az adott szakhatóságoknak és az archívumoknak a meghatározott időben le kell adni. Az elmúlt 15 év során az Octopus közel 11000 oldalnyi jelentést készített és adott le. Ezek a jelentések a leadás helyén megtalálhatók a szakma számára, csak egy kicsit áldozni kell rá, továbbá gondolkodni kellene, hogy hol is lehetnek.
A tudományos publikációkat mindig a szakma képviselői készítik és teszik közzé. A 15 év alatt 10 régésszel (ebből 4 magyar TJA-val együtt), 3 konzervátorral és 2 történésszel dolgoztunk, illetve dolgozunk együtt a mai napig is. Az általuk készített és az Octopus munkájához kapcsolható tudományos publikációk számát bevallom őszintén, pontosan nem ismerem, de az biztos, hogy azok száma jóval meghaladja a százat. Ezek közül jó néhányat a neten is meg lehet találni. Csak keresgélni kell.
Az, hogy az újságok az eladhatóság érdekében hangzatos címeket adnak, ezzel nem tudok mit kezdeni. Mindenki döntse el a cikkben írtak alapján, hogy mit hisz el és mit nem. Hogy miért nem kérünk soha sem kiigazítást? Mert mire arra reagálnak, már rég nincs jelentősége. Különben is. Ezek a kiigazítások általában az utolsó oldalon, legalul, két sorban, apró betűkkel kerülne megjelenésre. Ezért meg nem éri meg a civódás.
Attila,
Végezetül elég szánalmasnak találom, hogy a látássérültek részére készülő elemekből is viccet, gúnyt próbálsz űzni. Elszomorít, hogy a benned égő düh teljesen eltorzítja a józanítélő képességedet és ilyeneket teszel közzé. Ennél azért lényegesebben intelligensebbnek ismertelek meg.
Remélem, hogy a gúny az nekem szólt és nem a látássérülteknek!
Bízom abban, hogy sikerült minden általam is értelmesebbnek ítélt kérdésre válaszolnom. Ezúton is elnézéseteket kérem, hogy ilyen hosszúra sikeredett a válaszom, de hát a kérdések száma sem volt kevés.
Azzal, hogy mi lesz a sorsa ennek a beírásnak, azt ti döntitek el, ebbe nincs beleszólásom. Minden képen egy emberi csoport gondolkodásának, viselkedési kultúrájának jellemrajzát tükrözi, akár letörlitek, akár kint hagyjátok.
Végül még annyit had tegyek hozzá, hogy csak olyat állítsatok, amiről biztosan tudjátok, hogy úgy van és tényekkel tudjátok alátámasztani. Ez nálam alapszabály!
Ja! Az arctalan, névtelen nick nevesektől is elnézést, de ti számomra csak bábuk és tojások vagytok. „Face to face” kell felvállalni a véleményt, ahogy Attila és Norbi is tette. Minden tiszteletem az övék.
Baráti Üdvözlettel
Szalóky K. Attila