Non est volentis, neque currentis 2010.12.06 15:00:40

@Kéry Zsuzsanna:
Ha tanulmányozod egy kicsit a fentebb említetteket, elolvasol néhány misztikus szentet, akkor rájössz, hogy ezt, amit leírsz, hiába szajkózod, nincsen igazad. És még egyszer: a belső imában nincs párbeszéd, nincsen tapasztalás, de Atyánk magához ölel, és ezáltal lesz tudásunk. De nem magunkért!
Igaza van Pál apostolnak! Nincsen bennem SEMMI, ami jó, mert mindaz, ami jó, az már nem én vagyok!
Mindenünk, így én saját magam az Atyáé vagyok, és minden, ami a világon van, az Atya tulajdona, vagy káprázat, amely velünk együtt semmivé lesz!
Tehát evvel megintcsak semmi ellentmondás nem volt.
Viszont magam részéről lezártam a kommunikációt, ugyanis már ez a szavak szintjén történő leragadást sem gondolom, hogy jó irányba vinne. Ebből szép lassan ki fog kandikálni a Diabolosz valamelyik szarvacskája. És ezt pedig el fogom kerülni! (Nem testvéreim hibáztatom, a szituáció már ügyesen visz minket arra!)
Kívánom, hogy testvéreim hite is mindig erősödjön és evvel sok-sok testvérünk lelki gazdagodását tudják szolgálni!
Isten velük!

Non est volentis, neque currentis 2010.12.06 15:06:33

És utoljára:
Nem mi találjuk meg az Atyát és Jézust, ne áltassuk magunkat! Csupán azt tehetjük, hogy elfogadjuk Őt, vagy kizárjuk (erre van szabad akaratunk).
Mindenünk a mi Atyánk kegyelméből van, ezt kell látni!
Amit kapunk sem magunkért kapjuk, csak mi már annyira elszakadtunk Jézustól, hogy ezért nehéz nekünk élni azt az életet, amely az Atya akarata szerinti.
De valóban részemről lezártam a gondolatsort, Isten áldja testvéreim!

Non est volentis, neque currentis 2011.01.02 13:19:43

@Kéry Zsuzsanna:
„36Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas." 37"Ne ítéljetek, és nem ítéltettek. Ne kárhoztassatok, és nem lesz kárhoztatásotok. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsáttatik. 38Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek." 39Példázatot is mondott nekik: "A vak vezetheti-e a világtalant? Nem esnek-e mind a ketten verembe? 40A tanítvány nem feljebb való mesterénél; aki pedig teljesen felkészült, az lesz olyan, mint a mestere. 41Miért nézed a szálkát atyádfia szemében, a saját szemedben pedig nem veszed észre a gerendát? 42Hogyan mondhatod atyádfiának: Atyámfia, hadd vegyem ki szemedből a szálkát! - mikor a saját szemedben nem látod a gerendát? Képmutató, előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, és akkor jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd a szálkát atyádfia szeméből." 43"Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem, és viszont nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem. 44Mert minden fát a gyümölcséről lehet megismerni. Hiszen tüskebokorról nem szednek fügét, csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt. 45A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. 46Miért mondjátok nekem: Uram, Uram, ha nem teszitek, amit mondok?" 47"Aki hozzám jön, hallja beszédeimet, és azok szerint cselekszik: megmutatom nektek, kihez hasonló.” Lk 6.

31"Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. 32Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. 33A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja." 34"Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot. 35Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, 36mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám. 37Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? 38Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? 39Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? 40A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg." 41"Akkor szól a bal keze felől állókhoz is: Menjetek előlem, átkozottak, az ördögnek és angyalainak elkészített örök tűzre. 42Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom, 43jövevény voltam, és nem fogadtatok be, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel, beteg voltam, börtönben voltam, és nem látogattatok meg. 44Akkor ezek is így válaszolnak neki: Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, jövevénynek vagy mezítelennek, betegen vagy börtönben, amikor nem szolgáltunk neked? 45Akkor így felel nekik: Bizony, mondom néktek, amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg. 46És ezek elmennek az örök büntetésre, az igazak pedig az örök életre." Mt 25.
Ígéretemhez híven nem szólok hozzá (mert magam mi okosat is tudnék), azt megteszi helyettem Jézus! Isten áldja mindnyájukat!

Non est volentis, neque currentis 2010.11.13 01:56:12

Igazi egyház...
Jézus Krisztus egyháza. Milyen szépen mondja a magyar: felekezet. Mert egyik sem egész önmagában.
Amúgy pedig jómagam mindig azt ajánlom az illetőnek: a gyökereihez igazodjon, ha a családja katolikus, akkor ő is azt kövesse, ha evangélikus, akkor azt...így tovább.
Nem az a lényeg, hogy milyen a felépítmény, hanem hogy tudunk-e benne Jézusra és persze a mi szerető Mennyei Atyánkra figyelni?
És éppen azért is ez a fontos, hogy Őrá figyeljünk, mert egy idő után hajlamosak vagyunk egy nagy hibába esni:
Testvéreim is embereket helyeznek pozitív, vagy negatív megvilágításba, ki jó, ki helytelen. És ezekre jönnek érvek pro és kontra, és vegyük észre, hogy már megint abba a tipikus emberi hibába estünk, amely pedig a Diabolosz cselszövéseinek ismérve: ilyenkor egy idő után már egyáltalán nem a hit, nem a lehetőségek, és nem Atyánk, a szeretete a beszédtéma, hanem hogy mikor ki mit mondott jól, rosszul, milyen ember, jó vagy rossz!
Márpedig a feladatunk, amelyet Jézus ránk bízna, a szeretet. Ezt kell továbbítanunk, mert mindannyian szentté tudunk válni -persze Atyánk kegyelméből és Őneki átadva magunk teljesen!
Az utolsó napok gondolatkör.
Hát ugye mindannyiunknak lesz az életében egy nap, amely az utolsó napja... Tehát a világvége mindannyiunknak még az életében eljön... De kevésbé tréfásra fogva a gondolatmenetet.
Nekem ez az utolsó napok gondolatkör azért mindig nagyon furcsa. -Amúgy csodálom, hogy akkor már miért nem vesszük be Jézusnak azt a figyelmeztetését, ahol Dániel prófétára hivatkozik, ama napra, amikor megjelenik a pusztító utálatosság az égen. Mert ugye ezt csábító azonosítani az atombombával...
De ez az utolsó napok most ugye már ezotérikus oldalról is egy keményen erőltetett téma, mert ugye a maja naptár lám lejár...
Jómagam úgy vagyok evvel is: nem kell evvel foglalkoznunk. Mindegy, hogy mikor tartja kedve Atyánknak megnyitni az Ő országát. Csupán egyre figyeljünk, mindig legyünk éberek, ahogy Jézus példázatában az okos szüzekről írja. A további mind csupán a félelem, amely pedig éppen Atyánktól távolít el. Pedig azt kellene követnünk, amely mindig csak Feléje visz!

Non est volentis, neque currentis 2010.11.15 20:34:16

@Kéry Zsuzsanna:
Akire többet bíztak, attól többet várnak. Aki megismerte Krisztust, az Krisztust követi. Ha nem követi, akkor csak névleg ismerte meg, látta a képét, és kb ennyi...
Aki valóban megismerte a Krisztust, az már az Ő keskeny útját akarja követni. Lehetséges, hogy néha letér róla, de Atyánk mindig segít visszatérni.
Egyébként pedig az eddigi hozzászólásaimból azért sejteni lehetett, hogy ezt válaszolom :)
Amúgy nem a sámánvallás a legrosszabb bálványimádás, azt meg le kell szögeznem. Mi, magunkat kereszténynek nevezők is tudunk állítani magunknak bálványokat. Pénz, hatalom, politika, élvezetek, akár egy egyházon belüli hatalom, sorolhatnám...
Mindegyik esetben Krisztus tud megmenteni bennünket, és akar is, csupán nem biztos, hogy hagyjuk!

Non est volentis, neque currentis 2010.11.13 02:28:08

@Kéry Zsuzsanna:
Élmény: igenis van egy élmény, amely átjárta Krisztust hallgató, az apostolokat hallgató, a Szentlélekkel betöltekező emberek szívét!
Jézus a hegyi beszédekben nem azt mondja, majd a mennyben boldogok lesznek, hanem jelen időt használ. Ugyanis ez az egyetlen, az igazi boldogság, a soha nem múló, Atyánkhoz tartozni. Pál apostol a börtönben is tud boldog lenni, az őskeresztények is tudtak, pedig lehetséges, hogy közben már a cirkuszok felé cipelték őket...
Az a baj velünk emberekkel, hogy mindig túlságosan magunknak akarunk mindent tulajdonítani. Mostanában arra jöttem rá, hogy még a Sátánnal sem tudnánk egymagunk felvenni a versenyt. Aki ezt hiszi magáról, saját magát csalja meg és már a gonosz markában liheg...
De elég csak Atyánknak igent mondanunk, szabad akaratunkból, elég átadnunk magunk Őneki, és máris kapunk tőle pontosan annyi erőt, amennyire szükségünk van.