Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Hooch123

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Kedves Praxis blog!   Nem gondoltam, hogy olvasáson túl is részt fogok venni a Praxis blog életében, most sajnos mégis kénytelen vagyok egy történetet elmesélni, ami április első hetében játszódott le Budapesten, a 14. kerületi nőgyógyászati rendelőben. Magamról annyit,…..
Hooch123 2011.05.20 20:38:58
Nagyon nehéz erről a témáról beszélni, olyan sokat lehetne.
Szeretném megvígasztalni a posztolót: Nincs egyedül. Manapság nagyon sokan kerülnek ebbe a zsákutcába amibe o is. Az én anyukámnak is megvoltak az okai amiért nem vállalt második gyereket, nem igaz hogy csak fiatalok választják az abortuszt. Nagyon sajnálom hogy sosem született meg a húgom. Sok embernek ezen a ponton sajnos már nincs más választása. Az orvos viselkedése megrázó, de valószínüleg nem a posztoló volt az elso aki erre kérte, és azért mert vannak orvosok akiknek ez rutinmutétet jelent, bevallom
oszintén én is megtagadnám, igaz nem ebben a stilusban.Hiszen az orvos az életre esküdött nem a halálra. Szerintem nem gyilkos aki rákényszerül az abortuszra. Távolról sem, és aki gyilkosként kezel egy gyermekes anyát, egy megilyedt fiatal anyauka jelöltet
annak komoly fogalomalkotási problémái vannak, hogy finoman fogalmazzak. Azt sem támogatom hogy varjunk mindent a beavatkozást kéro nyakába. Egyénileg és társadalmilag is igen összetett probléma a kisgyermekek életének megszakítása. Lehet pl. azzal is
érvelni hogy már igy is túl vagyunk népesedve, lehet azt is mondani hogy magyarországnak szüksége van új adófizetokre különben tönkremegy, stb. Az én véleményem az hogy ha valaki beleesett ebbe a szomorú csapdába akkor mindenki támogassa őt, azért hogy
minimalizáljuk a keletkezett lelki sérelmeket, másrészről hogy az ember tudatában legyen a tettének és lehetőleg az újabb abortuszt elkerülje. A fiú is, és a lány is. Ez mindkettőjük felelőssége, és azért mert vannak szélsőséges vélemények pozitív és negativ irányból is nem szabad elfelejteniük azt amire eddig sem gondoltak kellőképpen: a jövőt. Hogy ennek egy soha meg nem ismétlődő alkalomnak kell lennie. Hogy ezentúl
felismerjék hogy minden tettnek következményei vannak, és nem szabad addig rendszeresen szexelni amig az embernek nincsen megfelelő egzisztenciája ahhoz hogy felneveljen egy gyermeket. Mert bármikor megeshet vele, mindegy hogyan védekezik. Ami lehetne ünnep és ajándék is, de igy csak teher lesz, és szomorúság. Pedig az anyaság\apaság egy szép kor kezdete egy ember életében. Ha valaki nem akar gyereket a legbiztosabb fogamzásgátlás az ha megtalálja az életben azokat a dolgokat amik pótolni tudják a szexet még pár évig, ha bátor akkor néha néha lefekszenek (legalább gyűlik a vágy :), és minden erejével azon munkálkodik hogy mihamarabb megteremtse a családi élethez szükséges körülményeket: szeretet,lakás,pénz. Én a feleségemet sosem akarom megismertetni azzal amin anyukám egyszer már keresztülment. Nem akarom hogy gyilkosnak képzelje magát, holott nem az. Nem akarom hogy elitéljek egy ártatlan kisbabát csak
azért mert én nem vettem a fáradtságot hogy gondolkodjak, és engedtem az éppen aktuális vágyaimnak hogy legyőzzenek engem és a józan eszemet. Ha valaki nem erre törekszik és úgy él hogy nem gondolkodik 1 óránál tovább, akkor 18. életévét betöltve még nem 100% felnőtt. 70,80,90%-ban talán már az és jó úton halad, de valami nagyon nagyon lényeges még hiányzik. És egy terhességmegszakitás már nagyon észrevehető vészjelzés hogy valami nincs rendben, és valamin gyökeresen változtatni kell.
"Bobó és Kökő névre egyáltalán nem hallgató csincsilláink életéből, saját készitésü ketrecben, a mindig éber gazdik által megörökített pillanatok. Első képen rögtön ébredés után, a reggeli kávéja előtt látható morcos tekintettel Bobó. A befőttes…..
Hooch123 2010.10.31 15:20:31
@beavereater: Attól függ ki mit vár el egy állatkától. Csincsillákhoz nagyon sok türelemre és nyugalomra van szükség szerintem. Elég önálló állatkák, de mi most ott tartunk hogyha letértdelünk a hangjuk utánzása nélkül is odajönnek hozzánk, ránk ugranak és felmásznak a vállunkra is. Ha a hivóhangjukat utánozzuk figyelnek, jönnek, sőt volt hogy még követtek is át az egész lakáson át :) Ha rájuk szólunk hogy valamit ne rágjanak meg azt megjegyzik és soha többet nem tesznek kárt benne. Bár lehet hogy csak szuperIQ csineink vannak! :) Emellett trükközni kell amikor el akarjuk kapni őket mert olyankor mindig "idegbeteg"-ek. Persze ezt nagyban lehet mérsékelni azzal hogyan bánunk az állatunkal. Nagyon félénkek de nagyon kiváncsiak is. Nem csak az árcédula miatt különleges háziállatkák.