Adatok
szabomorvai
0 bejegyzést írt és 31 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A politikai korrektség olyan fegyver, amelyet a progresszivisták az egyenlőség legpotensebb eszközeként forgattak, de végül önmagukat sikerült lekardozniuk vele. Politikai korrektségnek azt az eredetileg kommunista iróniát nevezzük, miszerint vannak a tények, de van a politika is (a Párt), és csak…..
szabomorvai
2016.12.04 15:33:11
Nagyon jó volt olvasni a cikket, ma kb 11:30-kor pont erről beszélgettünk a férjemmel, ha nem is ennyire cizellált megfogalmazásban. Mi is valahova oda lyukadtunk ki, hogy az igazságkeresés sérül a polkorrektség túltolásával. Egyébként most én magam is dilemmában vagyok, van egy nagyon újszerű kutatási ötletem, ami viszont nem polkorrekt, mert olyan társadalomtudomány, amiben vastagon van genetika. És hogy őszinte legyek, még nem jutottam dűlőre magamban, hogy az igazság keresése vagy a tudományos közösség (= erős ballib) általi elfogadottság iránti vágy él bennem erősebben.
Kérjük, ha nem találta az Ön által keresett szót, e bejegyzés alá kommentként írja be, hogy elkezdhessünk rá magyar megfelelőt találni.
Köszönettel:
az MKE Szótár csapata..
szabomorvai
2015.11.04 11:29:48
Szűk keresztmetszet..
szabomorvai
2015.11.04 11:23:34
A hidfő.net közölte az orosz külügyminiszter szavait, miszerint bár Oroszország nem utasítja vissza az együttműködést az Európai Unióval, a korábbi kapcsolatoknak vége. "Az Európai Unió egyik legnagyobb partnerünk. Senki nem fogja lábon lőni magát, de mindenki számára…..
A filozófia a becsületes szenvedélyem, jön fel a politika, de vállalati tanácsadásból élek Ázsia-Európa-Amerika vertikumban, egy kisebb cégháló tulajdonosaként. Mióta kb. két éve belefogtam a közéletbe, és különösen mióta bejelentettem, hogy pártot alapítok, látványosan…..
szabomorvai
2014.11.18 12:21:16
szabomorvai
2014.11.18 15:24:27
@nevetőharmadik: Nem lehetetlen. Szerintem most annyi történik, hogy a jelenlegi hatalom visszahozta, kihozta azokat a sok tíz(száz)éves reflexeket a magyarokból, amik segítettek túlélni a folyamatos elnyomást. És akkor tessék egy kicsit visszamenni a szocializmus időszakába (akár a keményebb évekre is), és lopni a földalatti ellenállási mozgalmak módszereiből.
1000 leütés
A német-magyar viszonynak az észak-atlanti szövetségi rendszert kell erősítenie
2014.11.12 20:44:03
(OS közlemény, Budapest, 2014. november 13.)
A Polgári Konzervatív Párt üdvözli a tegnapi német-magyar külügyminiszteri tárgyalásokon elért eredményeket, ezek részeként a német fél világos elvárását azzal kapcsolatban, hogy Magyarország visszatérjen a demokrácia és a…..
Magyarországot Nyugaton.
Legyünk magyarok ott, ahol a svédek svédek, a hollandok hollandok, a portugálok portugálok tudnak lenni. Legyen elég abból, hogy a politikai elit az orrunknál fogva vezet minket azzal, hogy a Nyugat ellenében kell megvívnunk a nemzeti függetlenségünkért és a…..
szabomorvai
2014.11.11 08:00:32
A Fidesz szembefordult a nemzetet Nyugat-Európa felé közelítő, és a klasszikus, keresztény és polgári értékek mentén berendezendő versenyképes, szabad társadalom eszméjével, elidegeníti Magyarországot a természetes szövetségeseitől, és szembefordítja a civilizált világ…..
szabomorvai
2014.11.07 09:39:13
@Spániel: "egy olyan reális és véghezvihető, hitelesnek elfogadható, átlátható, mindenki számára megérthető és ellenőrizhető, demokratikus és jóléti programmal áll elő" - fején találta a szöget kedves Spániel. Gazdasági, oktatási stb. programot kell írni, ezekkel tematizálni a közbeszédet, ami nem is oly nehéz, hiszen a Fidesz nem sok mindenről mond valamit. Ráadásul a hazai értelmiség egész egy része apátiába süllyedt mert nincs aki komolyan meghalgatná őket, mások trollkodásban élik ki a frusztrációikat. Hatalmas energiák feszülnek a néma felszín alatt, ha ezeket sikerül pozitív, alkotó energiává gyúrni, azok berepítik a pártot a parlamentbe. Én itt látom azt az erkölcsi és világnézeti szilárd alapot, amire felépíthető a dolog. DE: amíg az új politika (pl. ez a blog) a köldöknézegetésről, fröcsögésről (néhány előző poszt, amikhez nem volt kedvem pont amiatt kommentelni, mert fröcsögtek/fikáztak), EU-hoz segítségért szaladgálásról szól, addig nem tudom ehhez a támogatásomat adni. Ha látom, hogy alkotó energiára, együtt-gondolkodásra, szakszerű véleményre van szükségetek, akkor lelkes leszek, csatlakozom, szólok az összes elkeseredett és tenni vágyó barátaimnak, akik szintén fognak szólni az ő barátaiknak. Kapásból tudok 10 olyan embert, aki képes és kapható volna egy, a Béndek Péter által felvázolt keretekben gondolkodó gazdasági program megírására. Kérlek, legyetek (legyünk) vállalhatóak. Szeretnék néhány nagy formátumú demokratát látni, akik irányt mutatnak, akihez beállíthatom az iránytűmet. Köszi!
A legutóbbi bejegyzésemben írtam arról az általam Debrecenben megismert különös utcai művészetről, amelyben a művészi önkifejezés lényege, hogy a tömegközlekedési eszközökön a tákékoztató feliratok betűinek egy részét a művész lekapargatja, így az eredeti…..
szabomorvai
2011.08.30 20:42:11
Debrecenben tömegközlekedéssel utazva különös utcaművészetnek lehet tanúja az ember. A villamosra vagy a buszra kitett különféle figyelmeztető, utastájékoztató táblácskák, matricák szövegéről egyes betűket lekapargatva az ismeretlen művész teljesen új jelentéssel,…..
szabomorvai
2011.08.25 13:16:27
Spin-off és start-up konferencia beszámolóÍrta: Rab Máté, Debreceni Egyetem Technológia Transzfer IrodaA strandolásra tökéletes szerdai napot egy hűvös előadóban töltöttem, pedig a környéke is tökéletes lett volna egy vízparti nap eltöltéséhez. A dolgozói szemmel minden…..
szabomorvai
2011.06.03 18:56:36
Az alábbiakban Szabó-Morvai Ágnesnek, a CEU PhD hallgatójának az írását adjuk közre.Ismeritek a viccet a kockázati tőkésről? Mi a legfontosabb három dolog, amit a kockázati tőkebefektető fontosnak tart? Menedzsment, menedzsment és menedzsment. És mi a második három? Kilépés,…..
szabomorvai
2011.05.06 09:01:43
@J.B.: Szerintem a feddhetetlenség az egyik legproblémásabb az összes közül. Hány vállalkozás van, amelyiknek teljesen tiszta a könyvelése?
Hát, igen, a magyarok menedzsment és pénzügyi tudása is igen hézagos, de azért vannak pozitív példák is.
A genetikai adottságokról nem sokat tudok, de nem feltétlenül látom, hogy kevésbé lennénk nyitottak mások véleményére és tanácsaira, mint bármelyik másik nép. Sok negatív sztereotípiát ismerek a magyarokról, de ezt még nem hallottam.
Hát, igen, a magyarok menedzsment és pénzügyi tudása is igen hézagos, de azért vannak pozitív példák is.
A genetikai adottságokról nem sokat tudok, de nem feltétlenül látom, hogy kevésbé lennénk nyitottak mások véleményére és tanácsaira, mint bármelyik másik nép. Sok negatív sztereotípiát ismerek a magyarokról, de ezt még nem hallottam.
Néhány napja írtam arról, hogy a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület Miskolcon szervez egy rendezvényt, ahol érdeklődők megismerkedhetnek a kockázati tőkével, találkozhatnak befektetőkkel, tanácsadókkal. Nos a rendezvény tegnap szépen lezajlott, és gondoltam egy…..
szabomorvai
2011.03.09 15:11:23
Az alábbiakban Gerőcs Szilviának, a Debreceni Egyetem közgazdász hallgatójának írását adjuk közre. Egy vállalkozás alapításától és nyereséges működtetésétől elválaszthatatlan e két fogalom: tőke, kockázat. A közgazdaságtanban gyakran találkozunk velük. A…..
szabomorvai
2011.03.02 12:03:33
@bogancs: Kedves bogancs!
"A szimpla hitel, vagy akár pályázaton nyerhető valamilyen kedvezményes tőkejuttatás ezzel szemben nem kér enni. Csak időben teljesíteni kell és kész." - ebből a szempontból a kockázati tőke éppen hogy jobb, mint a hitel. A hitel igenis kér enni: fizetni kell a részleteket, akkor is, ha a cégnek éppen rosszabbul megy az üzlet. Épphogy a kockázati tőke az, ami nem kér enni: ha rosszul megy az üzlet, akkor a tőkés is kevesebbet kap kiszálláskor az üzletrészéért, ha jobban megy, akkor többet. De a cégnek nem kell havonta vagy évente törlesztenie a kockázati befektető felé. A hitel tehát növeli a cég fizetési kockázatát, a kockázati tőke pedig nem. Vagyis, pénzügyi válság esetén a kockázati tőke részvétele igenis biztonságot nyújt a cégnek (mert feltőkésíti), de nem terhelimeg fizetési kockázattal. Csak épp a tulajdoni hányad egy részéről kell lemondani cserébe.
A pályázati pénzről: ha ezen vissza nem térítendő támogatást értesz, akkor persze igazad van: ingyenpénz mindennél jobb. Ha azonban vissza kell fizetni, de mondjuk kedvezményes a kamat, akkor ugyanaz a helyzet, mint a hitellel, csak kevésbé drága.
"A szimpla hitel, vagy akár pályázaton nyerhető valamilyen kedvezményes tőkejuttatás ezzel szemben nem kér enni. Csak időben teljesíteni kell és kész." - ebből a szempontból a kockázati tőke éppen hogy jobb, mint a hitel. A hitel igenis kér enni: fizetni kell a részleteket, akkor is, ha a cégnek éppen rosszabbul megy az üzlet. Épphogy a kockázati tőke az, ami nem kér enni: ha rosszul megy az üzlet, akkor a tőkés is kevesebbet kap kiszálláskor az üzletrészéért, ha jobban megy, akkor többet. De a cégnek nem kell havonta vagy évente törlesztenie a kockázati befektető felé. A hitel tehát növeli a cég fizetési kockázatát, a kockázati tőke pedig nem. Vagyis, pénzügyi válság esetén a kockázati tőke részvétele igenis biztonságot nyújt a cégnek (mert feltőkésíti), de nem terhelimeg fizetési kockázattal. Csak épp a tulajdoni hányad egy részéről kell lemondani cserébe.
A pályázati pénzről: ha ezen vissza nem térítendő támogatást értesz, akkor persze igazad van: ingyenpénz mindennél jobb. Ha azonban vissza kell fizetni, de mondjuk kedvezményes a kamat, akkor ugyanaz a helyzet, mint a hitellel, csak kevésbé drága.
szabomorvai
2011.03.04 06:46:37
@bogancs: "Ezt úgy is le lehet fordítani, hogy ha jól megy az üzlet, akkor felveszi a hasznot, ha meg rosszul megy, akkor kiszáll az egészből, a cég meg csinálhat, amit akar. "
Ez nem teljesen így megy. A kockázati befektető nem "veszi fel" a cégből a hasznot. Technikailag a következőképpen néz ki a dolog (végletekig leegyszerűsítve). A befektető megvásárolja mondjuk a cég 51%-át 100millió ft-ért.
Tehát a tranzakció első fele (befektetés) leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy a cég kap a számlájára 100 milliót, és a céges okiratokban feltüntetik, hogy a céget 51%-ban XY befektető birtokolja. Ezután a befektetéssel összefüggésben pénz már nem áramlik ki a cégből.
A tranzakció második, befejező része (kiszállás): a befektető 5 év múlva ki akar szállni. Ekkor elkezd egy másik lehetséges tulajdonossal tárgyalni, akinek ő eladja az 51%-os tulajdonrészt. Itt az új tulajdonos (Z) fizet az 51%-os tulajdonrészért XY-nak. Ha XY és a cég a befektetés 5 éve alatt jól dolgozott, akkor Z több mint 100 milliót fizet XY-nak az üzletrészért.
DE: (és ez a lényeg!) a cégből már nem megy ki pénz, csak a tulajdonosok váltják egymást, és közöttük jönnek-mennek a pénzek. Vagyis az eredetileg berakott 100millió akkor is bent marad, ha közben a cég sorsa rosszra fordul. Pont az a lényege az egésznek, hogy a befektető, mivel tulajdonossá válik, tulajdonosi kockázatot vállal, vagyis ha rosszra fordul a cég sorsa, akkor bukja a pénzét. Ha jól megy a cégnek, akkor a kiszálláskor jó magas árat tud kapni egy másik befektetőtől.
Ez nem teljesen így megy. A kockázati befektető nem "veszi fel" a cégből a hasznot. Technikailag a következőképpen néz ki a dolog (végletekig leegyszerűsítve). A befektető megvásárolja mondjuk a cég 51%-át 100millió ft-ért.
Tehát a tranzakció első fele (befektetés) leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy a cég kap a számlájára 100 milliót, és a céges okiratokban feltüntetik, hogy a céget 51%-ban XY befektető birtokolja. Ezután a befektetéssel összefüggésben pénz már nem áramlik ki a cégből.
A tranzakció második, befejező része (kiszállás): a befektető 5 év múlva ki akar szállni. Ekkor elkezd egy másik lehetséges tulajdonossal tárgyalni, akinek ő eladja az 51%-os tulajdonrészt. Itt az új tulajdonos (Z) fizet az 51%-os tulajdonrészért XY-nak. Ha XY és a cég a befektetés 5 éve alatt jól dolgozott, akkor Z több mint 100 milliót fizet XY-nak az üzletrészért.
DE: (és ez a lényeg!) a cégből már nem megy ki pénz, csak a tulajdonosok váltják egymást, és közöttük jönnek-mennek a pénzek. Vagyis az eredetileg berakott 100millió akkor is bent marad, ha közben a cég sorsa rosszra fordul. Pont az a lényege az egésznek, hogy a befektető, mivel tulajdonossá válik, tulajdonosi kockázatot vállal, vagyis ha rosszra fordul a cég sorsa, akkor bukja a pénzét. Ha jól megy a cégnek, akkor a kiszálláskor jó magas árat tud kapni egy másik befektetőtől.
szabomorvai
2011.03.04 06:56:07
@bogancs: "Ráadásul képzeld el, micsoda eredménykozmetikázást csapna a cégvezető/főtulajdonos, csakhogy minél kevesebbet kelljen a kockázati tőkésnek fizetnie."
A befektetők nagyon is tisztában vannak az ilyen jellegű kockázatokkal. Éppen ezért ha a legkisebb gyanú is felmerül még a befektetés előtt, hogy a cég kozmetikázik, nem lesz befektetés. A jó üzletnél egy fontosabb van a befektető számára: hogy bízni tudjon a tulajdonostársban. A tulajdonrész szerzésekor különös figyelmet fordít a befektető arra, hogy ha szükséges, megfelelő szankciókat tudjon alkalmazni. Például abban az esetben, ha a tulajdonostárs ügyeskedik. senkinek se legyenek illúziói: a befektető megnézi a cég könyveit és üzletmenetét. És ha megnézi, általában megtalálja az ügyeskedés nyomait. Ha nem hiszed, csak gondolj arra, hogy általában az eredeti cégtulajdonos nem profi pénzügyes, hanem egy jó szakember, vagy egy ügyes ötlet gazdája. A kockázati befektető viszont pénzügyekre szakosodott intézmény, aki meg tudja fizetni az ország legprofibb szakembereit. Szerinted reális túljárni az eszükön?
Azonban ha a tulajdonos nem ügyeskedik, nem próbál túljárni a befektető eszén, akkor sokkal jobban járhat. A befektetőnek legjobb érdeke, hogy a cégnek minél jobban menjen, ezért lehetőségeihez mérten értékes tanácsaival, tapasztalataival segíti a céget - olyan tanácsadói szolgáltatást kap a cég, amit valószínűleg soha nem tudna megfizetni egyébként.
A befektetők nagyon is tisztában vannak az ilyen jellegű kockázatokkal. Éppen ezért ha a legkisebb gyanú is felmerül még a befektetés előtt, hogy a cég kozmetikázik, nem lesz befektetés. A jó üzletnél egy fontosabb van a befektető számára: hogy bízni tudjon a tulajdonostársban. A tulajdonrész szerzésekor különös figyelmet fordít a befektető arra, hogy ha szükséges, megfelelő szankciókat tudjon alkalmazni. Például abban az esetben, ha a tulajdonostárs ügyeskedik. senkinek se legyenek illúziói: a befektető megnézi a cég könyveit és üzletmenetét. És ha megnézi, általában megtalálja az ügyeskedés nyomait. Ha nem hiszed, csak gondolj arra, hogy általában az eredeti cégtulajdonos nem profi pénzügyes, hanem egy jó szakember, vagy egy ügyes ötlet gazdája. A kockázati befektető viszont pénzügyekre szakosodott intézmény, aki meg tudja fizetni az ország legprofibb szakembereit. Szerinted reális túljárni az eszükön?
Azonban ha a tulajdonos nem ügyeskedik, nem próbál túljárni a befektető eszén, akkor sokkal jobban járhat. A befektetőnek legjobb érdeke, hogy a cégnek minél jobban menjen, ezért lehetőségeihez mérten értékes tanácsaival, tapasztalataival segíti a céget - olyan tanácsadói szolgáltatást kap a cég, amit valószínűleg soha nem tudna megfizetni egyébként.
Az alábbiakban Futó Juditnak, a Debreceni Egyetem PhD hallgatójának az írását adjuk közre. Nem kell senkinek sem bemutatni az Apple Computer, a Cisco Systems, a Microsoft, a Google, az eBay, vagy a Starbucks sikeres vállalkozásokat, de sokan nem tudják, hogy…..
szabomorvai
2011.03.03 12:23:35
@pikkkli: Nekem is valami hasonló a benyomásom a hazai ötletfelhozatalról, bár ezek csak érzések, mert nyilván a teljes kínálatnak csupán töredékét látom.
Sajnos nagyon sok olyan projekt ötlet van, ami akár jó is lehetne, de az ötleten kívül semmi egyebet nem tud felmutatni a projekt tulajdonosa. Vagyis az ötletgazda fejéből kipattant egy ötlet, és szeretne rá sok millió forintot kapni. Anélkül, hogy akár pénzt, akár energiát fektetett volna az ötletébe. Pedig egy befektető számára ezek mutatják meg az ötletgazda elkötelezettségét, és ezek nélkül aligha fognak befektetni az ötletbe.
Sajnos nagyon sok olyan projekt ötlet van, ami akár jó is lehetne, de az ötleten kívül semmi egyebet nem tud felmutatni a projekt tulajdonosa. Vagyis az ötletgazda fejéből kipattant egy ötlet, és szeretne rá sok millió forintot kapni. Anélkül, hogy akár pénzt, akár energiát fektetett volna az ötletébe. Pedig egy befektető számára ezek mutatják meg az ötletgazda elkötelezettségét, és ezek nélkül aligha fognak befektetni az ötletbe.
Sokszor találkozom olyan helyzetekkel, amikor valaki tőkebefektetőt szeretne találni, mégpedig azonnal. Azért mert bajban van, azért mert kicsúszott az időből, azért mert nyakán a konkurencia, azért mert az üzleti lehetőség egyszeri, megismételhetetlen és hamar…..
Tudok egy jó módszert arra, hogy hogyan lehet objektíve és fillérre pontosan meghatározni egy cég értékét.
Úgy hogy eladod.
Tudom hogy ez nonszensz, hát persze hogy senki nem fogja eladni a cégét csak azért, hogy tutira megtudja mennyit is ér valójában -- de most…..
szabomorvai
2011.01.31 14:50:10
@pikkkli: Szerintem az ember a cége értékét pont azért szeretné tudni, amiért mondjuk a házáét.
1. szeretné eladni, és tudni akarja, mennyit kérhet érte (és pont jó is az analógia, mert vagy megnézi az ingatlanhirdetések között a hasonló házak árát = tőzsde, vagy hív egy értékbecslőt = cégértékelés)
2. szeretné tudni csak úgy, magának, vagy hencegni.
...vagy van más eset is??
1. szeretné eladni, és tudni akarja, mennyit kérhet érte (és pont jó is az analógia, mert vagy megnézi az ingatlanhirdetések között a hasonló házak árát = tőzsde, vagy hív egy értékbecslőt = cégértékelés)
2. szeretné tudni csak úgy, magának, vagy hencegni.
...vagy van más eset is??
Mi a különbség a kockázati tőke és a karvalytőke között? Tudja valaki?
Én azt hiszem, tudom.
Szerintem a kockázati tőke egy gazdasági, azon belül pénzügyi, azon belül vállalatfinanszírozási szakkifejezés; olyan finanszírozási módot jelöl, amivel…..
szabomorvai
2011.01.13 10:40:57
@iamsam: Nyilván ez is benne van, de sztem nagyobb a félelem az idegentől, a nem ismerttől. Nyilván, amit az ember nem ismer, nem tudja, hogy működik, attól inkább tartózkodik, nehogy valami csapdába belefusson. Éppúgy, ahogy a mai 50-esek ódzkodnak a hitelfelvételtől, vagy ahogy a minap a egyik nagyon jó ismerősöm (még nincs 40 éves, egyetemet végzett!!!) nem akarta nekem megadni a számlaszámát, inkább azt kérte, küldjem el borítékban a pénzt. Nyilván összekeverte a bankkártya számmal, amivel vissza lehet élni adott esetben.
Szerintem a megoldás az oktatásban lenne, de addig, amíg a vezetőink sem tudják mire vélni a pénzpiacot (pl. nem vesszük figyelembe a nagy minősítő cégek véleményét, nem számolunk azzal, hogy az államkassza és a devizahiteleseink látják kárát a leminősítéseknek, és azt gondoljuk, hogy ha megmondjuk nekik, hogy nem értenek Magyarországhoz, azzal el van intézve az ügy), addig nem gondolom, hogy beindulna a pénzügyképzési dömping Magyarországon.
Szerintem a megoldás az oktatásban lenne, de addig, amíg a vezetőink sem tudják mire vélni a pénzpiacot (pl. nem vesszük figyelembe a nagy minősítő cégek véleményét, nem számolunk azzal, hogy az államkassza és a devizahiteleseink látják kárát a leminősítéseknek, és azt gondoljuk, hogy ha megmondjuk nekik, hogy nem értenek Magyarországhoz, azzal el van intézve az ügy), addig nem gondolom, hogy beindulna a pénzügyképzési dömping Magyarországon.
Olvasom a hírekben, hogy az Új Széchenyi Terv a kutatás-fejlesztés finanszírozásában a korábbiaknál fokozottabban élne a kockázati tőke eszközével. Ejha, gondoltam, ez aztán igen, ez jól hangzik. És ezt Imre József, az…..
Ma új elnököt választott a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület, Bethlen Miklós személyében. Bethlen úr a közép- és kelet-európai befektetésekre szakosodott Mid Europa Partners nevű tőketársaság igazgatója. Az újonnan megválasztott elnök 2011. január 1-től tölti…..
Kockázati tőke blog
Jeremiás siralmai, avagy a Jeremie program lehetséges hátulütői
2010.11.10 16:11:00
Korábbi bejegyzésemben már ejtettem szót az idén elindult Jeremie kockázati tőke programról. Most arról fogok írni, hogy a programnak számos előnye mellett milyen hátulütői lehetnek a magyar kockázati tőke piac fejlődése…..
szabomorvai
2010.11.23 12:37:32
@J.B.: Hát, kockázati tőke társaságot még nem láttam belülről, de bankot már igen. Az a helyzet, hogy komoly döntéshozatali modelleket építeni csak akkor van értelme, ha nagyon nagyszámú ügyletről beszélünk. Ennek két oka van:
1. egyrészt, nagyszámú esetből (pár tízezer adat) már lehet statisztikai következtetéseket levonni (pl. hogy a szőke hajú 45 éves fizikai munkás férfiak nagyobb valószínűséggel fizetik vissza a zsét, mint a nyugdíjas nők. -- Elnézést a nyugdíjas nőktől.) Kevés esetből (pl. éves szinten pár száz ügylet) meg nem lehet.
2. Ha nagyon sok ügyet kell elbírálnod, azt érdemes "gépesíteni", komoly matematikai modell segítségét igénybe venni. Éves néhány tíz ügylet esetén ésszerűbb egy embert ráállítani.
Ezért van, hogy a banki ügyleteknél is a legalkalmasabb a modellezésre a lakossági hitelezés. Kevésbé, de még mindig megfelelő a kisvállalati hitelezés, viszont a nagyvállalati hiteleknél már nem jellemző a modellezés, itt egyedileg néznek minden ügyet.
A kockázati tőke pedig csak ezután jön a sorban, ott már annyira kevés, annyira nagy összegű és annyira egyedi ügyek vannak, hogy nem elég egy szakértőt ráállítani, hogy egyedileg pillantson rá minden ügyletre, hanem egy egész gárda vizsgálja a céget több hónapon keresztül, mire eldöntik, hogy adnak-e neki tőkét.
Summa summarum: nem hinném, hogy a matematikai modellek fogják megváltani a kockázati tőke piacot. (hacsak a Bázeli Bizottságnak el nem durran az agya...)
1. egyrészt, nagyszámú esetből (pár tízezer adat) már lehet statisztikai következtetéseket levonni (pl. hogy a szőke hajú 45 éves fizikai munkás férfiak nagyobb valószínűséggel fizetik vissza a zsét, mint a nyugdíjas nők. -- Elnézést a nyugdíjas nőktől.) Kevés esetből (pl. éves szinten pár száz ügylet) meg nem lehet.
2. Ha nagyon sok ügyet kell elbírálnod, azt érdemes "gépesíteni", komoly matematikai modell segítségét igénybe venni. Éves néhány tíz ügylet esetén ésszerűbb egy embert ráállítani.
Ezért van, hogy a banki ügyleteknél is a legalkalmasabb a modellezésre a lakossági hitelezés. Kevésbé, de még mindig megfelelő a kisvállalati hitelezés, viszont a nagyvállalati hiteleknél már nem jellemző a modellezés, itt egyedileg néznek minden ügyet.
A kockázati tőke pedig csak ezután jön a sorban, ott már annyira kevés, annyira nagy összegű és annyira egyedi ügyek vannak, hogy nem elég egy szakértőt ráállítani, hogy egyedileg pillantson rá minden ügyletre, hanem egy egész gárda vizsgálja a céget több hónapon keresztül, mire eldöntik, hogy adnak-e neki tőkét.
Summa summarum: nem hinném, hogy a matematikai modellek fogják megváltani a kockázati tőke piacot. (hacsak a Bázeli Bizottságnak el nem durran az agya...)
Mitől lehet rossz egy projekt? Ha nem létező piaci igényeket céloz meg. Lehet az ötleted eredeti, újszerű, technológiailag előremutató, de a fő kérdés az, hogy ki fogja megvenni. Megvenni…..
A befektetőkeresés egyik kulcskérdése, hogy legyen egy jó üzleti tervünk. De milyen egy jó üzleti terv?
Hát erre az általános kérdésre sajnos nincs általános válasz; ez ugyanis rengeteg dologtól függ: hogy milyen célból készíted az üzleti tervedet, hogy…..
Közismert tény avagy közkeletű városi legenda, hogy a magyarok a világ egyik legkreatívabb népe. Az állítás pártolói általában a Nobel-díjasok számával szoktak példálózni. Hogy igaz-e, nem tudom, de azt én is megerősíthetem, hogy Magyarországon nagyon sok ötletes…..
szabomorvai
2010.11.12 16:10:40
@pikkkli: Részben egyetértek. Szerintem egy feltaláló- legalábbis egy jelentős részük - nem azért talál fel valamit, mert azt jól piacra lehet dobni, hanem mert intellektuális kihívásnak gondolja a Valami megalkotását. (Ha egy feltaláló netán olvasná a blogot, nagyon kíváncsi lennék az ő véleményére is erről a feltevésemről.) Ettől függetlenül, ha már feltalálta - és emiatt nehéz az egész piacra vitel -, édesgyermekének tekinti, akit egyenesen szentségtörés volna pénzért elárusítani, így hát vagy kiteszi otthon a vitrinbe, vagy megpróbál rá céget alapítani, és ő maga menedzselni azt. Szóval szerintem nincsenek tonnaszám eladásra váró találmányok valamelyik sarokban, sokkal több lehet viszont a boldogtalan feltalálók száma, akik céget vezetnek (amihez nem értenek), ahelyett hogy feltalálással foglalkoznának (amit igazán szeretnének csinálni). Dehát az embör a saját gyermekéért mit meg nem tesz....
Korábbi cikkemhez (A kockázati tőke jó dolog 3. - Befektetési lehetőség) érkezett kommenteknél felmerült, hogy a kisbefektetők hogyan részesedhetnek a kockázati tőke által kínált befektetési lehetőségből.Az egyik megoldást erre a nyugdíjpénztárak kínálnák. Csak ők…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz