Adatok
greg_econ
0 bejegyzést írt és 39 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az elmúlt öt évben a világgazdasági növekedés négyötödét a fejlődő országok adták. Míg a fejlettek mostanában jócskán a lehetőségeik (potenciális kibocsátásuk) alatt teljesítettek, a fejlődők (legalábbis a Nyugatról nézve amúgy is félelmetesen dinamikus részük)…..
greg_econ
2011.07.05 22:30:08
@óriás: OK, akkor pontosítok. A maginfláció nem biztos, hogy alkalmas arra, hogy az underlying folyamatokat megértsük, mert a kiszűrt tételek hosszútávon (legalábbis az említett cikkek szerint) befolyásolják a jövőbeli headline inflációt.
greg_econ
2011.07.05 23:59:20
@Sorge: OK, csak ez a tárgyi tévedés eléggé hiteltelenné teszi az álláspontodat. Én "még" nem vagyok túl azon, hogy ezek az intézetek korrekt eredményt publikálnak. De ha tudod bizonyítani, hogy nem így van, akkor hajrá! Addig viszont ne vond kétségbe a szavukat. Erről volt korábban vita a blogon.
Az alapkamatról mindenkinek megvan a saját sztorija, én részben elfogadom a tiédet is. Ugyanakkor óva intenélek attól, hogy a prekoncepciódnak rendeld alá a helyzetértékelésedet. Azt is nézd meg, hogy hogy állunk az inflációval.
Illetve az is fontos, hogy az államadósság kb. felét kitevő forintadósságra magasabb kamatot kell fizetni (direkt nem írtam, hogy "emiatt", mert itt a kauzalitás ennél bonyolultabb szerintem).
Az alapkamatról mindenkinek megvan a saját sztorija, én részben elfogadom a tiédet is. Ugyanakkor óva intenélek attól, hogy a prekoncepciódnak rendeld alá a helyzetértékelésedet. Azt is nézd meg, hogy hogy állunk az inflációval.
Illetve az is fontos, hogy az államadósság kb. felét kitevő forintadósságra magasabb kamatot kell fizetni (direkt nem írtam, hogy "emiatt", mert itt a kauzalitás ennél bonyolultabb szerintem).
Az eltecon.blog az ELTE közgazdasági képzéséhez kötődik. Ritkán szoktunk oktatási dolgokkal előjönni, de most engedjék meg a kedves olvasók, hogy megosszuk az örömünket: Az Alkalmazott közgazdaságtan BA programunk első végzős évfolyamából a hallgatók fele…..
greg_econ
2011.05.07 23:00:13
nem a pék jóindulatától
A világ legjobbjai a közgazdasági és üzleti tudományok oktatásában
2011.04.14 17:09:00
Nemcsak magyar nincs köztük, a néhány britet leszámítva európai is alig...
greg_econ
2011.04.15 21:04:37
@xstranger: savanyú a szőlő, mi?:) A magyar (felső)oktatás tényleg egy kalap sz@r, néhány üdítő kivételtől eltekintve (például az Eltecon, BME egyes szakterületei, és még néhány intézet).
@Avatar: ezek a pontszámok szerintem inkább ordinálisan értelmezendők. Nem kell egy angol nyelvű cikkhez angol anyanyelvűnek lenni, lásd a RePEc/IDEAS top 10%-át (1. Schleifer, 8. Acemoglu, 9. Tirole, 10. Blanchard). Amúgy meg a (közgazdaság)tudomány nyelve az angol, ezen kár problémázni. Nem hinném, hogy az angol anyanyelvűek többet idéznék egymást, mint a nem angol anyanyelvűeket, hiszen ebből semmi plusz hasznuk nem származna.
@Avatar: ezek a pontszámok szerintem inkább ordinálisan értelmezendők. Nem kell egy angol nyelvű cikkhez angol anyanyelvűnek lenni, lásd a RePEc/IDEAS top 10%-át (1. Schleifer, 8. Acemoglu, 9. Tirole, 10. Blanchard). Amúgy meg a (közgazdaság)tudomány nyelve az angol, ezen kár problémázni. Nem hinném, hogy az angol anyanyelvűek többet idéznék egymást, mint a nem angol anyanyelvűeket, hiszen ebből semmi plusz hasznuk nem származna.
greg_econ
2011.04.15 21:09:46
@greg_econ: a felsőoktatásról tett megjegyzésem értelemszerűen a közgazdasági képzésre vonatkozik, hiszen erről volt szó a rangsorban.
greg_econ
2011.04.17 19:06:03
@Marschieren gehen mit Maschienengewehr: az azért érdekelne, hogy a magvas gondolataidat egy bevezető kurzuson szerzett ismereteid alapján szűrted le, netán a Magyar Nemzet/Népszabadság/portfolio.hu olvasgatásával, vagy esetleg tényleg foglalkoztál közgazdaságtannal (nem menedzsmenttel, hanem economics-szal)? Előbbi kettő esetén nem sok súlya van annak, amit mondasz, hiszen azt sem tudod, milyen módszertannal, milyen elméleti és gyakorlati háttérrel működik ez a tudomány. Persze lehet azt is mondani, hogy az általános iskolai kémia nem kongruál a valósággal, hiszen ott azt tanítják, hogy a nemesgázok soha, semmilyen körülmények között nem reagáltathatók. Aztán ha az ember elég sokat tanul még, akkor azt is megtanulhatja, hogy de, bizony reagáltathatók.
Mindenesetre dicséretes, hogy annyira művelt vagy más tudományterületeken is, hogy rögtön a határok megvonására is vállalkozol. Kicsit jó lenne elgondolkoznod azon, hogy hozzád hasonlóan markáns véleményt miért nem fogalmaz meg egyetlen neves kémikus, fizikus, matematikus! Talán mert van bennük annyi alázat a tudomány iránt, és tisztelet a tudóstársaik és egyéb tudományterületek iránt, hogy nem tromfolják le őket. Azon is el lehet gondolkodni, hogy vajon az alázat is vitte-e őket előre, vagy egy szint felett "megjelenik" az alázat.
Mindenesetre dicséretes, hogy annyira művelt vagy más tudományterületeken is, hogy rögtön a határok megvonására is vállalkozol. Kicsit jó lenne elgondolkoznod azon, hogy hozzád hasonlóan markáns véleményt miért nem fogalmaz meg egyetlen neves kémikus, fizikus, matematikus! Talán mert van bennük annyi alázat a tudomány iránt, és tisztelet a tudóstársaik és egyéb tudományterületek iránt, hogy nem tromfolják le őket. Azon is el lehet gondolkodni, hogy vajon az alázat is vitte-e őket előre, vagy egy szint felett "megjelenik" az alázat.
Ez a jelszó mindenhol népszerű, nálunk éppen egymilliót fogunk teremteni. Biztos, hogy a politikai porondon olyan jól hangzó jelszó a valós döntési alternatívákat fejezi ki? Allen Sanderson kételkedik...
greg_econ
2011.02.14 13:36:30
@austrian: Ha én hitelt veszek fel a banktól, és abból építek egy gyárat, oda meg felveszek 100 embert, akkor nekem mim van?
a) tőkém
b) adósságom
c) mindkettőm (ez a helyes válasz)
Az állam lényegileg ugyanezt meg tudja csinálni, tehát nem ott van a kutya elásva, ahol mondod.
Amúgy én se vagyok híve a kormányzati munkahelyteremtésnek, félreértés ne essék.
a) tőkém
b) adósságom
c) mindkettőm (ez a helyes válasz)
Az állam lényegileg ugyanezt meg tudja csinálni, tehát nem ott van a kutya elásva, ahol mondod.
Amúgy én se vagyok híve a kormányzati munkahelyteremtésnek, félreértés ne essék.
greg_econ
2011.02.14 16:32:08
@austrian: Azt hiszem, nem érted. Arra világítottam rá, hogy a hitel és a tőke nem ellentétes értelmű fogalmak.
greg_econ
2011.02.14 18:09:42
@austrian: Fájdalmasan parányi ismerettel rendelkezel ilyen alapfogalmakról is. Hogy jött ide ezeknek az embereknek a története? Nem vetted észre, hogy a hitel és a tőke ugyanannak a dolognak a két oldala? A felhasználás szempontjából teljesen mindegy, hogy a pénz honnan van (a te ismerőseid ingatlant vettek, függetlenül a pénz forrásától), és most pont a felhasználási oldalról volt szó.
Döbbenetes, hogy lezüllött ez a blog...Igaza volt tollaszergének, ez az idegbaj nekem se kell. Mintha 1000 Bogár László szintű inkompetens, korlátolt figurával kéne vitatkozni.
Döbbenetes, hogy lezüllött ez a blog...Igaza volt tollaszergének, ez az idegbaj nekem se kell. Mintha 1000 Bogár László szintű inkompetens, korlátolt figurával kéne vitatkozni.
Szoktunk siránkozni azon, hogy törvényhozóink mennyire korlátozottan értik, hogyan is működik a pénzügyi rendszer és a monetáris politika. Ilyenkor van bennünk valami ködös szégyenérzet, máshol biztosan egészen másképp van. Nos, az amerikai Kongresszusban is ülnek vicces…..
greg_econ
2011.02.11 23:48:34
@austrian: nos, igen, szülészként valóban sokat érthet a monetáris politikához:)))))) Ugye te se gondolod, hogy a kongresszusban mon.pol. szakértők ülnek?
A tudatos vásárló a helyi termelőktől vásárol, mert ezzel jót tesz a nemzetgazdaságnak és a környezetnek is. Ha közgazdász vagy, tudod, hogy ez marhaság. Ha a helyi termelőnek komparatív előnye van a távolabbiakkal szemben, akkor úgyis ő marad a piacon, ha nem, akkor a nemzet…..
greg_econ
2011.01.27 22:38:11
@Lámpavas: Azért keress már rá arra, hogy imperfect information, Mankiw-Reis, Bayesian learning. Ezt neked max. egy bevezető kurzuson tanították...
Mindenki tudja, hogy a szegények morálisan felsőbbrendűek a gazdagokhoz képest. Leszámítva persze a gazdagokat, de miután a gazdagok legtöbbje saját magát nem tekinti gazdagnak, ezért ők is beleszámítanak a mindenkibe. A tétel annyira nyilvánvaló, hogy bizonyítást,…..
greg_econ
2011.01.27 17:34:42
@austrian: Egy modell nem attól lesz megbízható, hogy mindig 100%-ban megmondja, mi lesz holnap. Ilyenről komoly közgazdász soha nem beszélt. Nézd meg, hogy amikor pl. a Fed vagy az MNB kiad egy inflációs előrejelzést, akkor láthatsz egy legyezőábrát is, ami megmondja, hogy a modellfeltételek mellett milyen valószínűséggel mennyi lesz az infláció.
Pusztán amiatt, mert nem 100%-os a találati arány, nem lenne érdemes félredobni a modellezést. A másik alternatíva ugyanis az, hogy nem tudunk semmit mondani a jövőről. Amit az egyén-tömeg viszonyról mondtál, az arra enged következtetni, hogy nem ismered a modern makroökonómiát. Ez nem baj, csak akkor ne kritizáld azt az irányzatot, ami komolyan veszi a modellezést (ez a mainstream-nél lényegesen tágabb kategória).
Pusztán amiatt, mert nem 100%-os a találati arány, nem lenne érdemes félredobni a modellezést. A másik alternatíva ugyanis az, hogy nem tudunk semmit mondani a jövőről. Amit az egyén-tömeg viszonyról mondtál, az arra enged következtetni, hogy nem ismered a modern makroökonómiát. Ez nem baj, csak akkor ne kritizáld azt az irányzatot, ami komolyan veszi a modellezést (ez a mainstream-nél lényegesen tágabb kategória).
greg_econ
2011.01.27 19:49:48
@austrian: Miért, amikor valaki ismerteti egy modell eredményét, akkor szerinted nem vagyunk azzal tisztában, hogy tévedhetünk? Dehogynem, erről szól a konfidenciasáv (leegyszerűsítve).
A logikád ott téves, hogy szerinted aki modellezi a gazdaságot, az rögtön világkormányt, kommunizmust/fasizmust, stb-t akar. Pedig ezzel nehezen lenne megvádolható pl. a RePEc top 5%-a...
Ismered a mainstream következményeit? Egy modellnek, egy papernek van következménye? Szerintem maximum üzenete, a következmény már a policy makertől függ, aki nem összekeverendő a kutatóval.
A modellek egy részétől csak azt várjuk, hogy megérthessük a gazdaság működését (az nem megértés, hogy azt mondom, hogy olyan bonyolult a rendszer, hogy inkább csak hablatyolok róla össze-vissza). Aztán vannak modellek, amik a policy makert támogatják bizonyos döntések meghozatalában. És még van egy csomó modelltípus...
A modell nem arról szól, hogy bárki ki szeretné kapcsolni a piaci szereplőket, a modellezés nem egy komcsi eszköz. De visszakérdezek: ha valaki megkérdezi tőled, hogy mennyi lesz jövőre a magyar GDP, akkor milyen választ adnál? Megkérdeznél 1 millió embert? 2 milliót? Vannak kérdések, amit nem lehet megválaszolni ezen a szinten és ilyen eszköztárral, ezért szükség van komoly absztrakciós képességre. Na, erről szólnak a modellek.
A makroökonómiának pontosan milyen "leghatékonyabb eredményére" gondolsz? Senki nem akarja elvenni a te szabadságodat egy modellel, ez paranoia.
A logikád ott téves, hogy szerinted aki modellezi a gazdaságot, az rögtön világkormányt, kommunizmust/fasizmust, stb-t akar. Pedig ezzel nehezen lenne megvádolható pl. a RePEc top 5%-a...
Ismered a mainstream következményeit? Egy modellnek, egy papernek van következménye? Szerintem maximum üzenete, a következmény már a policy makertől függ, aki nem összekeverendő a kutatóval.
A modellek egy részétől csak azt várjuk, hogy megérthessük a gazdaság működését (az nem megértés, hogy azt mondom, hogy olyan bonyolult a rendszer, hogy inkább csak hablatyolok róla össze-vissza). Aztán vannak modellek, amik a policy makert támogatják bizonyos döntések meghozatalában. És még van egy csomó modelltípus...
A modell nem arról szól, hogy bárki ki szeretné kapcsolni a piaci szereplőket, a modellezés nem egy komcsi eszköz. De visszakérdezek: ha valaki megkérdezi tőled, hogy mennyi lesz jövőre a magyar GDP, akkor milyen választ adnál? Megkérdeznél 1 millió embert? 2 milliót? Vannak kérdések, amit nem lehet megválaszolni ezen a szinten és ilyen eszköztárral, ezért szükség van komoly absztrakciós képességre. Na, erről szólnak a modellek.
A makroökonómiának pontosan milyen "leghatékonyabb eredményére" gondolsz? Senki nem akarja elvenni a te szabadságodat egy modellel, ez paranoia.
Régi fájlok között turkálva találtam egy könyvismertetést. Én írtam, több mint tizenkét évvel ezelőtt Matolcsy György: Sokk (vagy kevés?) című könyvéről.Gazdaságpolitikáról szóló gondolatok gyorsan avulnak. Ez a könyv - valójában folyóirat és napilap cikkek…..
A FED 600 milliárd dolláros kötvényvásárlási akciója (QE2) csak az utolsó lépés a gyenge kereslettől szenvedő amerikai gazdaság élénkítésére. Érdemi hatása azonban csak akkor lehet, ha a dollár gyengül, ezzel csábítván a külföldieket arra, hogy több amerikai jószágot…..
greg_econ
2010.12.20 21:44:14
@ricardo: Vicces a feltevés, főleg az általad korábban írt sületlenségek tükrében. A helyzet az, hogy elég régen tanultam abból a könyvből.
greg_econ
2010.12.23 01:02:31
@igyugyaz: Nyilván tudom:)
@Spekulans: amikor a szubjektivitást összekeverted a tudománnyal, akkor helyesen (bár szándékod ellenére) rámutattál arra, hogy ez a "hullámelmélet" nem más, mint egy játék, ami arra megy ki, hogy egy jól ismert, és nem túl bonyolult matematikai struktúrára (Fibonacci-számok) megpróbálsz ráhúzni valamit, amit csak szubjektíven lehet látni. Ettől te még játszhatsz ezzel, akár pénzt is kereshetsz így, csak azt is vedd észre, hogy ezzel egy csapatban játszol a TV-gyógyítókkal és a TV-mágusokkal.
@Spekulans: amikor a szubjektivitást összekeverted a tudománnyal, akkor helyesen (bár szándékod ellenére) rámutattál arra, hogy ez a "hullámelmélet" nem más, mint egy játék, ami arra megy ki, hogy egy jól ismert, és nem túl bonyolult matematikai struktúrára (Fibonacci-számok) megpróbálsz ráhúzni valamit, amit csak szubjektíven lehet látni. Ettől te még játszhatsz ezzel, akár pénzt is kereshetsz így, csak azt is vedd észre, hogy ezzel egy csapatban játszol a TV-gyógyítókkal és a TV-mágusokkal.
Ez a legutóbbi? Ugyan már! Michael D. Bordo és John S. Landon-Lane áttekintik és kategorizálják az 1880 óta bekövetkezett pénzügyi válságokat és súlyos recessziókat. Úgy találják, hogy ilyen számos esetben volt már a múltban, a 2007-2008 évi krízis súlyosságát tekintve…..
greg_econ
2010.12.20 15:15:44
@tollaszerge: Azt ugye tudod, hogy versenyben vagy a blogon az év kommentjéért?:))))
@Spekulans: a NBER az elmúlt évtizedekben elég nagy energiát fektetett a recessziók vizsgálatába, és természetesen a recesszió pontos fogalmának meghatározásába. Biztos nem tudod, ezért elmondom, hogy az USA-ban nem az a recesszió, amikor bezuhan a tőzsde vagy Bernanke bal lábbal kel, hanem amikor az NBER kutatói recessziónak minősítenek egy időszakot.
Azt elmondod, hogy miért okoz életszínvonal-csökkenést, ha a technológia nem fejlődik olyan ütemben, mint az ipari forradalom idején? Amúgy nekem van egy olyan megérzésem, hogy azóta csak gyorsult a fejlődés üteme, de most nem néztem erről semmi statisztikát.
Amúgy belegondoltál már abba, hogy neves makroközgazdászok miért nem a hullámelmélet irányában kutatnak?
@Spekulans: a NBER az elmúlt évtizedekben elég nagy energiát fektetett a recessziók vizsgálatába, és természetesen a recesszió pontos fogalmának meghatározásába. Biztos nem tudod, ezért elmondom, hogy az USA-ban nem az a recesszió, amikor bezuhan a tőzsde vagy Bernanke bal lábbal kel, hanem amikor az NBER kutatói recessziónak minősítenek egy időszakot.
Azt elmondod, hogy miért okoz életszínvonal-csökkenést, ha a technológia nem fejlődik olyan ütemben, mint az ipari forradalom idején? Amúgy nekem van egy olyan megérzésem, hogy azóta csak gyorsult a fejlődés üteme, de most nem néztem erről semmi statisztikát.
Amúgy belegondoltál már abba, hogy neves makroközgazdászok miért nem a hullámelmélet irányában kutatnak?
A hazai diskurzusban e két dolgot leginkább együtt szokták emlegetni, mintegy azt implikálva, hogy ez ugyanaz a probléma, vagy ugyanannak két része. Vannak gazdagok meg szegények, és ez baj, mit lehetne tenni. Pedig az, hogy a leggazdagabbak az összjövedelem egyre nagyobb arányát…..
greg_econ
2010.12.16 22:27:35
@petepeter: Galileinek is valami hasonlót mondhattak a kortársai:))
Hiába, az emberi természet állandó...
Hiába, az emberi természet állandó...
Okkal lehetnek erős kétségeink afelől, hogy az elmúlt rövid időszak radikális gazdaságpolitikai döntései – a bankokra és nagyvállalatokra kivetett rendkívüli sarcoktól az adórendszer átszabásán át a magánnyugdíj pénztárak hirtelen felszámolásáig – egy…..
greg_econ
2010.12.05 17:10:21
@aszora: Ne már...:)
Idén meglehet a hiánycél, de az még jó kérdés, hogy az EU engedni fogja-e az mnyp pénzek olyasfajta elszámolását, amit a kormány szeretne. (link: index.hu/gazdasag/magyar/2010/11/26/tobbletes_is_lehetne_a_koltsegvetes_megsem_kerulunk_ki_a_tulzottdeficit-eljaras_alol/)
A pénzügyi egyensúly helyreállításának normális emberek (és közgazdászok) szerint nem az a módja, hogy rátesszük a kezünket arra, ami a másé. Ha ez így lenne, akkor innentől kezdve nekem sem lesznek pénzügyi egyensúlytalanságaim, aki gyengébb nálam, annak elveszem a pénzét. Ugye, hogy nem tetszik? Nekem sem.
Az teljesen mindegy, hogy Ny-E-ban van-e kötelező mnyp, ennek a kormányzati lépésnek azt a dimenzióját nézd, hogy az állam cinikus és pofátlan módon magántulajdont államosít. Ezt kulturáltabb helyeken egyrészt nem így csinálják (ilyen feltételrendszerrel), másrészt nem ilyen indoklással teszik. Mert lássuk be, hogy ebből a pénzből újabb Audik, újabb segélyek és újabb 4-es metrók lesznek, a pénz tulajdonosainak megkérdezése nélkül.
Az, hogy az mnyp vagyon egy jelentős része külföldi eszközökben van, szerintem innentől kezdve határozottan jó dolog, mondjuk elképzelhetetlennek tartom, hogy Németországban államosítanák a T-t. Azt meg nem hinném, hogy a világon bármely befektetőt utasítani kéne arra, hogy mibe fektesse a vagyonát, ez egy diszkrecionális döntés, annak minden következményével.
Idén meglehet a hiánycél, de az még jó kérdés, hogy az EU engedni fogja-e az mnyp pénzek olyasfajta elszámolását, amit a kormány szeretne. (link: index.hu/gazdasag/magyar/2010/11/26/tobbletes_is_lehetne_a_koltsegvetes_megsem_kerulunk_ki_a_tulzottdeficit-eljaras_alol/)
A pénzügyi egyensúly helyreállításának normális emberek (és közgazdászok) szerint nem az a módja, hogy rátesszük a kezünket arra, ami a másé. Ha ez így lenne, akkor innentől kezdve nekem sem lesznek pénzügyi egyensúlytalanságaim, aki gyengébb nálam, annak elveszem a pénzét. Ugye, hogy nem tetszik? Nekem sem.
Az teljesen mindegy, hogy Ny-E-ban van-e kötelező mnyp, ennek a kormányzati lépésnek azt a dimenzióját nézd, hogy az állam cinikus és pofátlan módon magántulajdont államosít. Ezt kulturáltabb helyeken egyrészt nem így csinálják (ilyen feltételrendszerrel), másrészt nem ilyen indoklással teszik. Mert lássuk be, hogy ebből a pénzből újabb Audik, újabb segélyek és újabb 4-es metrók lesznek, a pénz tulajdonosainak megkérdezése nélkül.
Az, hogy az mnyp vagyon egy jelentős része külföldi eszközökben van, szerintem innentől kezdve határozottan jó dolog, mondjuk elképzelhetetlennek tartom, hogy Németországban államosítanák a T-t. Azt meg nem hinném, hogy a világon bármely befektetőt utasítani kéne arra, hogy mibe fektesse a vagyonát, ez egy diszkrecionális döntés, annak minden következményével.
greg_econ
2010.12.06 11:08:02
@aszora: az EU-statisztika nem fontosabb, mint a valós helyzet, de a görögöknél a valós helyzet tragikus volt, ezért trükköztek (az általad annyira nem szeretett Eurostat pedig a kellemetlen valóságot mutatta volna meg abban az esetben is, mint ahogy Mo.-on is).
A "normális emberek (és közgazdászok)" megjelölést úgy értettem, hogy a józan, paraszti ésszel bíró emberek (laikusok) és a közgazdászok (szakértők).
Miből fogja kifizetni: miért, te az ismerőseid lakásából szoktál elcsenni dolgokat, ha nincs pénzed? Szerintem te is azt szoktad csinálni, amit minden becsületes ember: megvágod a kiadásaidat, és igyekszel megnövelni a bevételeidet, de nem úgy, hogy elveszed azt, ami a másé.
Még jó, hogy nem aggódtak, amikor kötelezték a pályakezdőket: tisztában voltak vele, hogy az állami rendszer mekkora egy csődtömeg, milyen kiszámíthatatlan, mennyire politikafüggő, és hosszútávon milyen fenntarthatatlan. Ettől igyekeztek megmenteni a fiatalokat és az országot.
A bankokra és az mnyp-kre tett megjegyzéseddel nem tudok mit kezdeni, ez nem szakmai érv. Azt meg nagyon sajnálom, hogy nem találkoztál korrekt véleményekkel/tanulmányokkal, javaslom, keress, és ne azt várd, hogy szembejön veled az utcán. Ez nem sértés akart lenni, csak látatlanban is feltételezem rólad, hogy ha valami érdekel, akkor annak utánamész.
A "normális emberek (és közgazdászok)" megjelölést úgy értettem, hogy a józan, paraszti ésszel bíró emberek (laikusok) és a közgazdászok (szakértők).
Miből fogja kifizetni: miért, te az ismerőseid lakásából szoktál elcsenni dolgokat, ha nincs pénzed? Szerintem te is azt szoktad csinálni, amit minden becsületes ember: megvágod a kiadásaidat, és igyekszel megnövelni a bevételeidet, de nem úgy, hogy elveszed azt, ami a másé.
Még jó, hogy nem aggódtak, amikor kötelezték a pályakezdőket: tisztában voltak vele, hogy az állami rendszer mekkora egy csődtömeg, milyen kiszámíthatatlan, mennyire politikafüggő, és hosszútávon milyen fenntarthatatlan. Ettől igyekeztek megmenteni a fiatalokat és az országot.
A bankokra és az mnyp-kre tett megjegyzéseddel nem tudok mit kezdeni, ez nem szakmai érv. Azt meg nagyon sajnálom, hogy nem találkoztál korrekt véleményekkel/tanulmányokkal, javaslom, keress, és ne azt várd, hogy szembejön veled az utcán. Ez nem sértés akart lenni, csak látatlanban is feltételezem rólad, hogy ha valami érdekel, akkor annak utánamész.
Lehet, hogy Kínában mégsincs annyira kapitalizmus, mint sokan gondoljuk? A gyorsuló infláció ellen mintha a régi tervgazdálkodásra emlékeztető egyedi árszabályozási eszközöket szorgalmaznák a gazdaságpolitikai dokumentumok, mi több, az a fogalom, hogy monetáris politika gyanúsan…..
Utoljára Krugmannal kapcsolatban viccelődtünk, ám az a kérdés, hogy van-e multiplikatív hatása a kormányzati kiadásoknak, az véresen komoly, nagyon aktuális, és tényleg erősen megosztja a közgazdászokat. Price V. Fishback műhelytanulmánya azt a városi legendát vizsgálja, hogy…..
greg_econ
2010.11.02 21:12:10
@Critical Thinking: Te ismered a rendszert? Egy százmilliós lakosságú, elképesztően heterogén, dinamikus, több száz szereplővel is csak elnagyoltan leírható rendszert, amit az USA jelent? A "statisztikai analízis jól ismert elméleti bizonytalansága" szakemberek tízezreit tartja lázban a világon, de úgy tűnik, te megtaláltad a kulcsot! Gratulálok, majd tapsolok a Nobel-átadódon. Addig is keress magadnak valami grad makró és ökó könyvet és komoly folyóiratokban megjelent cikkeket, hogy legalább arra jöjj rá, hogy mennyi minden van, amiről fogalmad nincs.
Amennyiben tudod cáfolni azt az állításomat, hogy korreláció=/= kauzalitás, az is megérne egy Nobelt, sőt ez teljesen megkérdőjelezné Granger Nobel-díjának jogosságát.
Amennyiben tudod cáfolni azt az állításomat, hogy korreláció=/= kauzalitás, az is megérne egy Nobelt, sőt ez teljesen megkérdőjelezné Granger Nobel-díjának jogosságát.
greg_econ
2010.11.02 22:55:47
@ricardo: No, azt hiszem, ezzel a "(Granger, Granger? Az valami sör, nem?)" megjegyzéseddel kiállítottad a közgazdasági tudásodról a bizonyítványt. Ez bizony nagy bukó, ugyanis Granger munkássága ALAPVETŐEN felforgatta az idősorelemzés addigi módszereit (lásd hamis regresszió, kointegráció, stb.), és döbbenetes mértékben fejlesztette tovább a közgazdasági gondolkodást. Papp József könyve egy olvasmányos, gondolatébresztő, közgazdasági non-fiction könyv, de egyáltalán NEM közgazdasági irodalom. Keress tovább!
Amúgy nem Kantot becsülöm le, hanem a te közgazdasági ismereteidet! Ne bújj Kant mögé, ő nem utasította el a Granger-okság vizsgálatát, mondjuk azért sem, mert nem is tehette. Te vagy az, aki egy kvantitatívan is megfogható problémát megpróbálsz elkenni, és Kanthoz fordulsz ahelyett, hogy vagy csöndben maradnál, vagy tájékozódnál a témában. Persze, egyszerűbb Kantra hivatkozni, mint elemzést végezni...
Amúgy nem Kantot becsülöm le, hanem a te közgazdasági ismereteidet! Ne bújj Kant mögé, ő nem utasította el a Granger-okság vizsgálatát, mondjuk azért sem, mert nem is tehette. Te vagy az, aki egy kvantitatívan is megfogható problémát megpróbálsz elkenni, és Kanthoz fordulsz ahelyett, hogy vagy csöndben maradnál, vagy tájékozódnál a témában. Persze, egyszerűbb Kantra hivatkozni, mint elemzést végezni...
greg_econ
2010.11.03 21:18:08
@ricardo: Ááá, így már értem! Kant mégsem adja meg a választ a kérdésünkre. Szerintem is hagyjuk Kantot. Meg szerintem te is hagyd a közgazdaságtant, jobb az mindenkinek. Hidd el, Papp József sem vonná kétségbe Granger Nobel-díját, így javaslom, te se tedd. Amúgy tudod, hogy mit jelent a non-fiction? Mert itt valami egészen másról beszélsz.
Az ok-okozati összefüggések ökonometriai vizsgálatához javaslom, használd a Google-t, és keress rá a következő kifejezésre: Granger causality. Ha meg komolyabban érdekel a téma, akkor javaslom Hayashit vagy Greene-t, esetleg Hamiltont. Nem vagyok tudakozó, ezeket az ismereteket nem fogom elmagyarázni, legyél önálló, és keresgélj!
Az ok-okozati összefüggések ökonometriai vizsgálatához javaslom, használd a Google-t, és keress rá a következő kifejezésre: Granger causality. Ha meg komolyabban érdekel a téma, akkor javaslom Hayashit vagy Greene-t, esetleg Hamiltont. Nem vagyok tudakozó, ezeket az ismereteket nem fogom elmagyarázni, legyél önálló, és keresgélj!
Ha van a fejlett világot sújtó recessziónak mindenki számára nyilvánvaló fájdalma, az a munkanélküliségi ráta világszerte megfigyelhető emelkedése. A munkanélküliség réme a rugalmas munkapiacára amúgy igen büszke Egyesült Államokat is elérte, a dolgozni akaró amerikaiak…..
greg_econ
2010.10.28 23:29:11
@ricardo: Kedves ricardo! Egyszerűen döbbenetesnek tartom azt, amit művelsz. Folyamatosan Marx-szal és Adam Smith-szel traktálsz, és egészen egyszerűen nem vagy hajlandó elárulni, mi az a mesés tudás, aminek nevezett úriemberek birtokában voltak, a mai közgazdászok meg nem tudják.
Őszinte leszek: ahelyett, hogy Marxot olvasok, vannak hasznosabb időtöltéseim is, pl. olyan working paperek, cikkek, könyvek, stb. olvasása, amikre hivatkoznak elismert közgazdászok, aminek van akár elméleti, akár gyakorlati relevanciája. Nézd, őszintén szólva a modern közgazdaságtanban Marxnak a gazdaságtörténeti könyvekben van a helye, de pl. hogy rá hivatkozzanak releváns gazdasági kérdések megválaszolásában, olyan a világon nincs. Illetve van, Magyarországon, jellemzően a veled egy platformon lévő betokosodott közgazdász-wannabe-k körében. Úgy viselkedsz, mint a hétvégi autós, aki szembe halad a forgalommal az autópályán, és szentül meg van róla győződve, hogy bizony a többiek tévednek.
Javaslom, hogy lépj túl Marxon és Adam Smith-en, és fordítsd a figyelmedet a 20-21. század közgazdaságtudományi eredményeire. Elárulom, az economics az elmúlt 100 évben nagyobbat változott, mint az azt megelőző 5 millióban. Nem gondolod, hogy Marx azért van diszkreditálva, mert egy elképesztően átideologizált és közgazdaságilag teljesen kaotikus/életidegen munkásságot hagyott rád (mert rám aztán nem hagyta...)? A kérdést részemről lezártnak tekintem.
Őszinte leszek: ahelyett, hogy Marxot olvasok, vannak hasznosabb időtöltéseim is, pl. olyan working paperek, cikkek, könyvek, stb. olvasása, amikre hivatkoznak elismert közgazdászok, aminek van akár elméleti, akár gyakorlati relevanciája. Nézd, őszintén szólva a modern közgazdaságtanban Marxnak a gazdaságtörténeti könyvekben van a helye, de pl. hogy rá hivatkozzanak releváns gazdasági kérdések megválaszolásában, olyan a világon nincs. Illetve van, Magyarországon, jellemzően a veled egy platformon lévő betokosodott közgazdász-wannabe-k körében. Úgy viselkedsz, mint a hétvégi autós, aki szembe halad a forgalommal az autópályán, és szentül meg van róla győződve, hogy bizony a többiek tévednek.
Javaslom, hogy lépj túl Marxon és Adam Smith-en, és fordítsd a figyelmedet a 20-21. század közgazdaságtudományi eredményeire. Elárulom, az economics az elmúlt 100 évben nagyobbat változott, mint az azt megelőző 5 millióban. Nem gondolod, hogy Marx azért van diszkreditálva, mert egy elképesztően átideologizált és közgazdaságilag teljesen kaotikus/életidegen munkásságot hagyott rád (mert rám aztán nem hagyta...)? A kérdést részemről lezártnak tekintem.
greg_econ
2010.10.30 11:42:22
@ricardo: Kedves ricardo! A ki a közgazdász kérdéshez: szerinted hány vezető matematikus olvasta Euklidésztől az Elemeket? Vagy Newtontól a Principiát? Szerintem elenyésző. Nem attól lesz valaki jó közgazdász, hogy a nevezett szerzők műveivel tisztában van, hanem ha az azokból leszűrhető tanulságokat ismeri.
Goethe: szerintem nem volt okos dolog idekeverned az irodalmat, ami határozottan művészet, és nem tudomány. Euripidész vagy Goethe ugyanannyira érvényes és élvezetes ma is, mint a saját korukban. Az időtlenség a művészetekben viszonylag természetes dolog, hiszen ezek szubjektív dolgok, az emberről szólnak. A tudomány ezzel szemben nagyrészt objektív, itt vannak cáfolatok és bizonyítások. Gondolj bele: Goethét nem lehet megcáfolni, legfeljebb vitatkozni lehet vele; hiszen nem ilyen célból írta a műveit.
Platform: nem explicite, de implicite mindenféleképpen tartozol, pusztán a gondolkodásod miatt. Amúgy ez egy ól behatárolható platform, de nem akarok ezzel foglalkozni.
A szakdolgozatodnak örülök, biztos sok hasznát vetted Marxnak!
Goethe: szerintem nem volt okos dolog idekeverned az irodalmat, ami határozottan művészet, és nem tudomány. Euripidész vagy Goethe ugyanannyira érvényes és élvezetes ma is, mint a saját korukban. Az időtlenség a művészetekben viszonylag természetes dolog, hiszen ezek szubjektív dolgok, az emberről szólnak. A tudomány ezzel szemben nagyrészt objektív, itt vannak cáfolatok és bizonyítások. Gondolj bele: Goethét nem lehet megcáfolni, legfeljebb vitatkozni lehet vele; hiszen nem ilyen célból írta a műveit.
Platform: nem explicite, de implicite mindenféleképpen tartozol, pusztán a gondolkodásod miatt. Amúgy ez egy ól behatárolható platform, de nem akarok ezzel foglalkozni.
A szakdolgozatodnak örülök, biztos sok hasznát vetted Marxnak!
greg_econ
2010.10.30 14:51:51
@ricardo: A kérdésed teljesen irreleváns. Ha meg tudod mondani, milyen fontos gazdasági kérdés eldöntésében van ennek kulcsszerepe, akkor elismerem, hogy van relevanciája.
A "vállalati kimutatások és jelentések" gyártása NEM economics, az business. Sajnálatos módon magyarul mindkettőt közgazdaságtannak hívják, de míg előbbi tudomány, addig utóbbi szakma. Ez nem minőségi különbségtétel, pusztán egy besorolási különbség. Nem hinném, hogy a cipész munkája ne lenne olyan értékes, mint a tudósé, szóval nehogy nekem azzal gyere, hogy lenézném a business irányt.
Hayek: aki magáénak érzi ezt az állítást, rendben, nem kell foglalkozni a közgazdaságtannal. De akit érdekel a téma (pl. tollaszerge és jómagam), az hadd ne Hayek vagy Marx alapán jelölje ki a feladatát. A hozzád hasonló outsiderek véleménye meg nem zavar, csak még élesebbé teszi számomra a határvonalat, ami kettőnk között fekszik. Persze a nagyközönség számára mindenki közgazdász, aki pl. elvégezte a Közgázt, akár számvitel szakirányon is; ez elég borzasztó, főleg ez a fránya nyelvi oka van, amit említettem.
@mr. Right: a megjegyzésem jellemzően Marx-ra vonatkozott. Smith munkásságának jelentős részét elismerem, de ugyanakkor a legmesszebbmenőkig tartom magam ahhoz, hogy nem szükséges egy jó közgazdásznak olvasni Smith munkáit eredetiben, hanem elég ismernie az abból levont következtetéseket, amiket egy korrekt undergrad econ képzésen át is adnak. Ennél feljebb Smith már nem tud újabbat hozzáadni a közgazdasági tudásunkhoz. Ha nem így gondolod, akkor kérek példákat!
A "vállalati kimutatások és jelentések" gyártása NEM economics, az business. Sajnálatos módon magyarul mindkettőt közgazdaságtannak hívják, de míg előbbi tudomány, addig utóbbi szakma. Ez nem minőségi különbségtétel, pusztán egy besorolási különbség. Nem hinném, hogy a cipész munkája ne lenne olyan értékes, mint a tudósé, szóval nehogy nekem azzal gyere, hogy lenézném a business irányt.
Hayek: aki magáénak érzi ezt az állítást, rendben, nem kell foglalkozni a közgazdaságtannal. De akit érdekel a téma (pl. tollaszerge és jómagam), az hadd ne Hayek vagy Marx alapán jelölje ki a feladatát. A hozzád hasonló outsiderek véleménye meg nem zavar, csak még élesebbé teszi számomra a határvonalat, ami kettőnk között fekszik. Persze a nagyközönség számára mindenki közgazdász, aki pl. elvégezte a Közgázt, akár számvitel szakirányon is; ez elég borzasztó, főleg ez a fránya nyelvi oka van, amit említettem.
@mr. Right: a megjegyzésem jellemzően Marx-ra vonatkozott. Smith munkásságának jelentős részét elismerem, de ugyanakkor a legmesszebbmenőkig tartom magam ahhoz, hogy nem szükséges egy jó közgazdásznak olvasni Smith munkáit eredetiben, hanem elég ismernie az abból levont következtetéseket, amiket egy korrekt undergrad econ képzésen át is adnak. Ennél feljebb Smith már nem tud újabbat hozzáadni a közgazdasági tudásunkhoz. Ha nem így gondolod, akkor kérek példákat!
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
@Sorge: írd meg az Eurostatnak és a KSH-nak, ha alá tudod támasztani érvekkel, akkor lehet, hogy meggondolják:) Hogy arról ne is beszéljünk, hogy az infláció kiszámításához használt fogyasztói kosarat NEM a jegybank állítja össze, az inflációval összefüggő összes statisztikai tevékenységet kizárólag a KSH végzi. Mindenesetre tetszik a szakaiságod!
Az utolsó mondatodat pedig gondold át, szerintem ez nagyon nem erre a blogra való!