Adatok
drew1
0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Tulajdonképpen mindenki tisztában van azzal, hogy mit kellene tenni a gazdaság fellendítéséért. Mégsem tesszük. Miért?Olvasom Bajnai és Oszkó írását, mi lehetne a megoldás. Okos, megfontolt írások, látszik, hogy értelmes emberek, van abban ráció, amit mondanak. Aztán…..
drew1
2011.10.06 10:26:44
@ursus artos: Dobozdíjról volt szó:-)
Amikor megírtuk pár hónapja az első olyan posztunkat, mely a Fidesz és Orbán Viktor pálfordulásaira hívja fel a figyelmet, nem gondoltuk, hogy ilyen hamar összegyűlik megint újabb fél tucat „álláspontváltozás”. A fülkeforradalommal nem csak a szocialisták…..
drew1
2010.11.02 12:25:47
@aszekelyek: A tudatlanság nem bűn, csak kellemetlen. Az irigység meg népbetegség. Ha a 3/4 részre 3/4 nyugdíjt ad az állam, akkor az egynegyedre meg az egynegyed + hozam járna. Ha a hozam nem jön be, akkor bukta. Válszthatsz, és utána magadat okolhatod, ha egy új gyurcsány majd csak 50%-ot ad a 75% levonásodra, vagy negatív hozamod lesz. Egyik sem gonosz, tehát a választás lehetőségét meg kell adni, az tény.
Gondoljunk bele, mi lett volna, ha Gyurcsány ezekhez a pénzekhez is hozzá tud férni! Nyugdíjmegtakarításaink eddig védve voltak a politika felelőtlenségétől, Matolcsy szerint azonban nagyobb biztonságban lesznek az államnál. Tegnapelőtt a kormányfő egyebek mellett…..
drew1
2010.10.15 20:13:32
Először talán el illene olvasni ezt:
www.budapestbank.hu/szolgaltatas/lakossag/nyugdijp-magan-belepes-miaz.php
Érdekes a garancia kérdése!
A II. VH után megsemmisült az akkori magánnyugdíjpénztárak vagyona,( elég jól működtek), így ezután valószínűleg mindig a levont járulékokból kellett fizetni az aktuális nyugdíjakat. Jelenleg a levontak nem elegendőek a kifizetésekhez, tehát ezt adókból kell pótolni.
Ez azonban nem jelent kétszeres nyugdíjjárulék fizetést a levont összegek tekintetében, mert ha az nem elég a kifizetésekre, akkor ugye nem marad belőle semmi. Ugyanakkor ez a csak papíron létező összeg ( levont járulék) ígérvény az állam részéről arra, hogy majd nyugdíjat fog kapni, akitől levonták.
Értelmetlen ezért az állami nyugdíjrendszerben hozamokról beszélni, mivel negatív összegnek a hozama is csak negatív lenne.
A bérből levont összeg ( összesen 9,5%) a jelenlegi nyugdíjjárulék egynegyede, a többi háromnegyedet a munkáltató fizeti az államnak (nem a bérből vonják le). A munkáltató által fizetett összeg után a nyugdíjat az állam fizeti MINDENKI számára.
Aki magánpénztári tag, annak a béréből levont 9,5%-ból 8% kerül az MNYP- be, 1,5% a nagy állami közös kasszába.
A kétfajta rendszer garanciái és kockázatai:
A tisztán állami rendszerben a nyugdíj csak ígérvény, mert nincsen egyéni számla és nincs hozam sem.
Az igérvény mögött az állam áll, azonban, mint itt sokan leírták, ez a rendszer hosszabb távon nem tartható fent, ha a jövőben dolgozók száma ( demográfia!) csökken, ezáltal a levont járulékok összege csökken.
Az állam bármikor megteheti, hogy mondjuk a nyugdíj maximális összegét 75% helyett 50%-ban határozza meg, ráadásul, teheti ezt a körülmények tényleges alakulása miatt jogosan, ha nem is igazságosan.
További kockázat az államcsőd, de ennek valóban kicsi a valószínűsége.
Lássuk, ezek a kockázatok hogyan alakulnak MNYP-állami rendszerben( ezt egyszerűsítve hívják MNYP-nek).
A magán számlán nyilvántartott összeg létezik, az nem költheti el a pénztár működésre, kizárólag a szerződésben szereplő, cca. 5 %-át. Ez az összeg olyan, mint egy bankbetét, örökölhető is.
Természetesen a hozama több évig is lehet negatív, vagy minimális, de a nyugdíj kifizetés időpontjában nem valószínű a negatív hozam, ugyanakkor a pénztárak garanciaalapot hoztak létre, amely biztosítja a számlán lévő összeg +inflációtól függő kiegészítés kifizetését.
Az államcsőddel azonos valószínűségű, hogy sok pénztár tönkremenetele esetén, a garanciaalap kiürül, és eltűnik a befizetett pénz.
Ez esetben az állami rész alapján még mindig jár a nyugdíj( 75%, kivéve államcsőd).
Figyelembe véve, hogy az elkövetkező -20 évben az állam biztosan csökkenteni fogja a maximális nyugdíjak összegét, illetve számítási módját ( az "Orbán baby boom" legkorábban 19 év múlva növelheti a nyugdíjjárulék fizetők számát) az eldöntendő kérdés:
mitől fél valaki jobban, a jövőben nyugdíjba nyugdíjának rendeleti módon történő csökkentésétől, az esetleges államcsődtől, vagy az MNYP-k rossz befektetési poltikájától, ami az összes MNYP tönkremenetele esetén is "csak" a várható nyugdíj egynegyedének elvesztését jelenti.
Nem hinni kell az egyik, vagy másik rendszerben, gazdasági szereplőben, hanem gondolkodás alapján mérlegelni a kockázatokat.
www.budapestbank.hu/szolgaltatas/lakossag/nyugdijp-magan-belepes-miaz.php
Érdekes a garancia kérdése!
A II. VH után megsemmisült az akkori magánnyugdíjpénztárak vagyona,( elég jól működtek), így ezután valószínűleg mindig a levont járulékokból kellett fizetni az aktuális nyugdíjakat. Jelenleg a levontak nem elegendőek a kifizetésekhez, tehát ezt adókból kell pótolni.
Ez azonban nem jelent kétszeres nyugdíjjárulék fizetést a levont összegek tekintetében, mert ha az nem elég a kifizetésekre, akkor ugye nem marad belőle semmi. Ugyanakkor ez a csak papíron létező összeg ( levont járulék) ígérvény az állam részéről arra, hogy majd nyugdíjat fog kapni, akitől levonták.
Értelmetlen ezért az állami nyugdíjrendszerben hozamokról beszélni, mivel negatív összegnek a hozama is csak negatív lenne.
A bérből levont összeg ( összesen 9,5%) a jelenlegi nyugdíjjárulék egynegyede, a többi háromnegyedet a munkáltató fizeti az államnak (nem a bérből vonják le). A munkáltató által fizetett összeg után a nyugdíjat az állam fizeti MINDENKI számára.
Aki magánpénztári tag, annak a béréből levont 9,5%-ból 8% kerül az MNYP- be, 1,5% a nagy állami közös kasszába.
A kétfajta rendszer garanciái és kockázatai:
A tisztán állami rendszerben a nyugdíj csak ígérvény, mert nincsen egyéni számla és nincs hozam sem.
Az igérvény mögött az állam áll, azonban, mint itt sokan leírták, ez a rendszer hosszabb távon nem tartható fent, ha a jövőben dolgozók száma ( demográfia!) csökken, ezáltal a levont járulékok összege csökken.
Az állam bármikor megteheti, hogy mondjuk a nyugdíj maximális összegét 75% helyett 50%-ban határozza meg, ráadásul, teheti ezt a körülmények tényleges alakulása miatt jogosan, ha nem is igazságosan.
További kockázat az államcsőd, de ennek valóban kicsi a valószínűsége.
Lássuk, ezek a kockázatok hogyan alakulnak MNYP-állami rendszerben( ezt egyszerűsítve hívják MNYP-nek).
A magán számlán nyilvántartott összeg létezik, az nem költheti el a pénztár működésre, kizárólag a szerződésben szereplő, cca. 5 %-át. Ez az összeg olyan, mint egy bankbetét, örökölhető is.
Természetesen a hozama több évig is lehet negatív, vagy minimális, de a nyugdíj kifizetés időpontjában nem valószínű a negatív hozam, ugyanakkor a pénztárak garanciaalapot hoztak létre, amely biztosítja a számlán lévő összeg +inflációtól függő kiegészítés kifizetését.
Az államcsőddel azonos valószínűségű, hogy sok pénztár tönkremenetele esetén, a garanciaalap kiürül, és eltűnik a befizetett pénz.
Ez esetben az állami rész alapján még mindig jár a nyugdíj( 75%, kivéve államcsőd).
Figyelembe véve, hogy az elkövetkező -20 évben az állam biztosan csökkenteni fogja a maximális nyugdíjak összegét, illetve számítási módját ( az "Orbán baby boom" legkorábban 19 év múlva növelheti a nyugdíjjárulék fizetők számát) az eldöntendő kérdés:
mitől fél valaki jobban, a jövőben nyugdíjba nyugdíjának rendeleti módon történő csökkentésétől, az esetleges államcsődtől, vagy az MNYP-k rossz befektetési poltikájától, ami az összes MNYP tönkremenetele esetén is "csak" a várható nyugdíj egynegyedének elvesztését jelenti.
Nem hinni kell az egyik, vagy másik rendszerben, gazdasági szereplőben, hanem gondolkodás alapján mérlegelni a kockázatokat.
Azért annak, hogy az ember ágyba kényszerül egy enyhe influenzával, van egy nagy előnye: jut ideje megnézni a közszolgálati tévé reggeli műsorát, benne Obersovszky Péter performanszával. Basszus, ehhez képest a HírTV meg az EchoTV stábja korrekt, jóindulatú, balra nyitott és…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz