Pjotr Verhovenszkij 2011.01.17 15:38:06

Jézusom.

1. Abból, hogy az előző nyolc év szar volt, semmilyen módon nem következik az, hogy a következő négy jó lesz. Ezek nincsenek összefüggésben, nem lehet őket egy érvelésben használni.

2. Abból hogy most szar, még semmilyen módon nem következik, hogy az előző nyolc év jó lett volna. Ezek nincsenek összefüggésben, nem lehet őket egy érvelésben használni.

3. Ha most szar, és az elmúlt nyolc évben is szar volt, abból semmilyen módon nem következik az, hogy ebből a két lehetőségből kellene választanunk. Szintén nem tekinthető racionális opciónak ezen platformok radikálisabb változatainak preferálása.

4. Ezekből semmilyen módon nem következik az, hogy az LMP jobban teljesítene, ha hatalomra kerülne.

5. Egy törvény megítélése során azzal érvelni, hogy volt nyolc évetek, most kuss a nevetek, nonszensz, és a demokratikus szempontból értelmezhetetlen. Nyílván ezért is kap kevesebb szerepet ez a fajta érvelés a nyugati sajtóban vagy az EU-ban.

6. Médiatörvény kapcsán egymás fülébe ordibálni, hogy ez meg az a nyugati ember ezt vagy azt nyilatkozta, nem pedig azt amit ez vagy az az újság a szájába adott, gyerekes, és ostoba viselkedés. Internet. Internet. Internet. Ha már valaki tud fórumozni, tán a google alkalmazásait is ismeri. Másrészt nem ciki legalább egy idegen nyelven utánanézni a dolgoknak, egyszerűen kisebb esélye van annak, hogy 50 nagy múltú napi vagy hetilap hibázik, mint annak, hogy a haveri és családi alapon feltöltött két magyarországi piacvezető napilap baszott el valamit.

7. Bárki alkalmatlan arra, hogy objektív módon ítéljen meg a mai Magyarországon politikai történéseket, aki nem érez zsigeri késztetést arra, hogy vesén rúgja Szíjjártó Pétert.

8. Bárki alkalmatlan arra, hogy objektív módon ítéljen meg a mai Magyarországon politikai történéseket, aki nem zsigeri késztetést arra, hogy szemenköpje, lehugyozza, vagy állkapcson szarja Gyurcsány Ferencet, Orbán Viktort, Lovas Istvánt, Bazer Zsoltot, Magyar Bálintot, bárkit, aki legalább államtitkárságig vitte az elmúlt 12 évben, vagy előtte, ezentúl pedig mindenkit aki fontos, döntéshozó pozícióba került kizárólag családi, politikai, vagy ismerősi közbenjárás, esetleg ebből remélt haszonszerzésnek köszönhetően. Szóvivők, tv, rádió elnökök, szerkesztők, tanácstagok, ügyészek, köztársasági elnök, alkotmánybíró, nem kell válogatósnak lenni.

9. Tudom, a liberális kurva anyámat vitték volna el a németek '44-ben.

Ordítani tudnék mikor a butaság, az ostobaság, az elvakultságból fakadó szemellenzős korlátoltság nekiáll a netnek.

Pjotr Verhovenszkij 2010.10.05 17:09:43

Nahát.

01. Ha szeretnénk a szóban forgó kérdést (ti. mérnek vagy vágynak?) megválaszolni, fel kell tennünk, hogy méréseik pontatlansága módszertani, s nem pedig csaló geci suttyóságból fakad. (Ugyanis ha azt mondjuk hogy pártribancok, akkor már eleve megválaszoltuk a kérdést, nincs értelme tovább pörögni ezen.)

02. Továbbá fel kell tennünk, hogy tudományosan megalapozható, elemezhető kérdésről van szó, nem pedig egy áltudományos hülyeségről. Ez pusztán kiegészítő posztulátum, ugyanis csak akkor van értelme a kritikai észrevételeknek, ha azokat vonatkoztatjuk valamire, nem pedig saját ideális elképzeléseinket próbáljuk összevetni egy merőben hipotetikus állapottal.

03. Ha ezeket a dolgokat elfogadjuk, lehetőségünk nyílik egy tudománykritika gyakorlására. Amelyre a szakmának minden bizonnyal szüksége lenne. Egy ilyen kritika, tekintve hogy a mai állapotokat kell figyelembe vennünk, lényegében megalapozó jelleggel bírna, és nagyjából a következőképpen nézne ki:

03.01. Meghatározni az adott terület célkitűzéseit. Azaz hogy pusztán minél pontosabb mérések elvégzése a cél, avagy a mérések magyarázata is ide tartozik-e például. Ha a mérések pontossága a cél, akkor a közvéleménykutatások általános jellemzőinek vizsgálata. Nemcsak a felméréseké, de minden olyan tevékenység vizsgálata, ahol emberek véleményére vagyunk kíváncsiak. Választások, népszavazások, internetes, telefonos kérdőívek, trendkövetési hajlandóság a piaci szegmensben, akár olyan vad lehetőségek is, mint alkoholfogyasztási szokások egy ellenőrizhető közegben. Ezekben az esetekben a választás és a választásra való hajlandóság egyéni és társas megnyilvánulásait elemezzük. Befolyásolási tényezők, szociális, szubjektív, gazdasági, egzisztenciális, érzelmi aspektusokat. Ezek az eredmények egyébként sok esetben rendelkezésre állnak, más tudományterületekről összegyűjthetőek és elemezhetőek. Tehát, ami voltaképpen szükséges,

03.02. Az a meglévő, s szétszórt ismeretanyag integratív szemlélete. Szükség van olyan elméleti fedezetre, amely lehetővé teszi a különböző információk összeolvasását. Ez nem egy egyszerű módszertani kérdés, vagy logisztikai, vagy mittomén, hanem nagyon fontos az elméleti megalapozhatóság miatt. Ha nincsenek meg az elméleti feltételek, rövid idő alatt ez visszaüt, s ugyanazok a problémák jelennek meg, mint ebben a posztban, hogy ti. a legfőbb baj az a közvéleménykutatókkal, hogy nem is tudjuk pontosan, mit várunk el tőlük. Mi több, ők maguk sem tudják, s az eszközeiket hiába keresik addig, amíg nem tudják mi a cél azokkal.

03.03. Persze emellett az elméleti analízis mellett, lehetőség van, és szükséges is a már meglévő, kialakult vizsgálati módszereket is kritika alá vonni. Itt a kommentekben, illetve a hivatkozott Karácsony-cikkben is szó volt a telefonos, személyes, kérdőives, stb. módszerek befolyásoló szerepéről. Ezeket szintén, más tudományterületek eredményeit figyelembe véve kellene megvizsgálni. Pl. nem feltétlenül igaz az, amit "Simonmondja" írt, hogy telefonban csak az rejtőzködik, aki lecsapja, vagy nagyothall. Meg lehet nézni a call center adatbázisok tapasztalatait. Ez egy hatalmas merítés, amit igenis szükség lenne elemezni, s a következtetéseket felhasználni, mert mondjuk vannak olyan régiók, illetve társadalmi csoportok, amelyek telefonálási szokásai merőben eltérnek másokétól. Míg pl. egy átlag fővárosi élből lecsapja a kagylót ha felhívja valaki egy kiskegyedelőfizetés miatt, falvakban (nem mindenhol), illetve régiókban (inkább északkeleten, de nem egyértelműen) még jellemzően végighallgatnak ilyesmit, mi több odafigyelnek, s érzelmileg viszonyulnak ezekhez. Pl. lelkiismeretfurdalása lesz, hogy nem mondott igent, vagy elkeseredik, mert nincs rá pénze, stb. S ez a példa csak a legnyílvánvalóbb esetet modellezi. Emellett rengeteg módon képes befolyásolni a méréseket.

03.04. A statisztikai tudományok poroszos igazságszolgáltatási jellege a hatvanas évek óta nem része a tudománykritikai diskurzusnak. Itthon nagy divat azt hinni, hogy van valami baszom gép, ami összegyűjti az információt, oszt a végén kidobja a megfejtést. Ez a hozzáállás ma már a természettudományok egy igen jelentős részében is folytonosan megkérdőjeleződik, és kiigazításra szorul.

Miért kell nekünk állandóan arra várni, hogy legyen egy ember, de inkább kettő, akitől mindig várjuk, hogy megmondja mi legyen, s hogyan? Nincsenek objektív igazságok, társadalomtudományokban legalábbis a hetvenes évektől ez közhely. De a klientúra, az az institucionális hordalék, amely egy adott tudomány működését övezi, az elvárja, igényli, és működéséhez elengedhetetlennek tartja, hogy eredményeit oly módon kell interpretálnia, hogy azok illeszkedjenek egy nagyobb institúció által jellemzett térbe.

Egy közvéleménykutatási eredményt nem lehet minden veszteség nélkül lefordítani egy hárommondatos leírásba. Másrészt pedig nekünk, kivülállóknak nem lehet ezekből a hárommondatos jellemzőkből olyan következtetéseket levonnunk, amelyek nem veszik figyelembe amazok korlátait. Ilyenkor egyszerűen csúsztatásokat veszünk tényeknek, s többek között ez az egyik olyan problémagóc, amely a politológia érzékelhető válságához is vezetett. Tehát hogy három politológust leültetnek egy asztalhoz, és háromfélét mondanak, miközben kettő darab számsor van előttük összesen, s ez a viselkedés azzal együtt szerves része a politológia tudományának, hogy arra mint (radikális esetben objektív) tudományra tekintünk.

Még ennyi év múltán is, de érdemes elolvasni F. Braudel nagyszerű írását: A történelem és a társadalomtudományok címmel.

Vagy hagyni az egészet a picsába, és visszaülni a hivatali A6osba, vagy a főnök ....ra, vagy kinek hova.

Pjotr Verhovenszkij 2010.09.27 14:17:44

én úgy tudom, meglehetősen sok reptéren (nyílván nem nyugat európában) így működik. készpénzzel kell fizetni helyben, az előre megbeszélt összeget. ezért is van a pilótáknál mindig egy x összeg. (meg ha véletlenül tankolni kéne :) )

amúgy volt erről már vita, mikor talán két éve, valami csorda kinnmaradt valahol, lehet pont a cunamit cumizták be, és akkor az utasoknak kellett összedobni a zsét. valami halványan rémlik legalábbis.

Pjotr Verhovenszkij 2010.09.27 10:13:36

Azért ez elég magas labda.
piroslapok.blog.hu/2010/09/20/az_esztergomi_fideszes_meteres_kekeres_18

Pjotr Verhovenszkij 2010.09.23 09:06:34

@rajcsányi.gellért (ergé): ezek mióta jók? A polgármester egyébként nem feltétlenül, sőt, alapvetően nem. Legalábbis nem kifejezetten politikai poszt. Legalábbis kisebb településeken. Én nem tudok róla, hogy lett volna jó kormányzatunk, vagy miniszterünk az elmúlt húsz+ évben. Vagy szerinted van olyan, akire büszkék lehetünk?

Pjotr Verhovenszkij 2010.09.23 09:26:22

@rajcsányi.gellért (ergé): Jó, igazad van. De tényleg. Én is aláírom, hogyha jól megcsinálják, akkor jó lesz. Amire én gondoltam az az, hogy 1. nem feltétlenül biztos, hogy jól megcsinálják, 2. mégha fel is tesszük, hogy jól, egy nyilvános vitára hívott programjavaslat legalapvetőbb interpretációs gyakorlata, az a megvitatás. Hogy nekünk itt, mondjuk, azokra a dolgokra kell felhivnunk a figyelmet, amit nem értünk, ami szerintünk nem teljesen egyértelmű, vagy ahol lehetőség van elbasssni.
Másrészt amit írsz, a példa, pontosan rávilágít egy fontos dologra. A közigaztatás meg a hivatali, ügyfélkezelési rendszer olyan szinten le van maradva a valóságtól, mint nagyanyám a nanotechnológiától. Azok a kistérségi központok, mint Siófok, a gyakorlat révén, Ocham borotvája miatt megőrizték, vagy újra felvértezték magukat a regionális központi jelleggel. Ilyen egyébként Mátészalka is, hogy máshonnan mondjak, vagy Bonyhád. De pontosan tudom, hogy ezek jelenleg nem működnek, mert igazán fontos dolgokban, amiből van havonta egy, úgyis el kell menni a megyeszékhelyre. Igazából, ha tovább folytatom ezt a gondolatmenetet, akkor belátom, hogy igazad van, ezen kisközpontok megerősítését illetően, szóval, -. -
csak annyit állítanék, hogy ezek már nem képezhetők le egy az egyben a régi megyerendszerrel, vagy járási rendszerrel, mert más megyékben szépen felmorzsolódtak a régi járások, vagy újak alakultak ki. Pl. a történelmi magyarország határai miatt, Szeged abszolút központ lett, mert a régen Szabadkához tartozó kistelepülések elvesztették gyökerüket. stb.

Pjotr Verhovenszkij 2010.09.23 09:58:58

@TuRuL_2k2: fú baz'meg. húsz éve nem ettem egy jó krémest. sütnöm kéne egyet. Húsz éve nem láttam egy jó westernt, rendezhetnék egyet. Húsz éve nem láttam már kackiás mellet :( növesztenem kéne egyet. Húsz éve nem láttam már világbajnokságra kijutó magyar focistát, fociznom kellene. Húsz éve nem ültem már Trabantban, építenem kellene egyet. Húsz éve nem hallottam jó David Bowie számot, írnom kellene már párat. Húsz éve nem láttam egy izgalmas kvantummechanikai egyenletet, firkálnom kellene már valamit. Húsz éve nem hagytam el ezt az országot, -. -

Pjotr Verhovenszkij 2010.09.22 19:10:45

A méltányosság elve. Azt kellene számon kérni Orbántól. Hiszen erre hivatkozik a cigánybűnözés kapcsán is, hogy a méltóság jószerével az egyetlen, ami sok embernek ma van, illetve megmaradt. S a többieknek, akik többel rendelkeznek a méltányosságot kell gyakorolniuk, ha mást nem is tudnak, mert ez a legalapvetőbb, lényegében pusztán gesztusszinten működő viszonyulási forma, ami az emberi kapcsolatokat jellemzi. Vagy kellene neki. Ezért nem mondjuk a romákra hogy cigánybűnöző, mert ezzel a méltóságát vesszük el, s ezért nem mondjuk a hajléktalannak, hogy dögölj meg, te társadalom mocska, mert ezzel azt az utolsó semmit is megvonjuk tőle, ami emberré teszi. S ezekután már nem mint embert, hanem mint dolgot, problémát, tünetet nézzük. Vagyis elhelyezhetővé, megoldhatóvá, kezelhetővé tesszük. Azon az áron azonban, hogy lemondatjuk illetve önkényesen megfosztjuk emberi mivoltától. Ez pontosan az a gondolatmenet, amit Orbán Viktor használt a Parlamentben, Vona felszólalására adott válaszában. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy mindenki dögöljön meg, aki a parlamentben van, mert a saját mondandójukban sem konzekvensek. Ráadásul fingjuk nincs hogyan oldhatnának meg egy problémát, s legtöbbször zsigerből alkotnak véleményt, csakúgy mint az emberek többsége, anélkül hogy végiggondolnák azt, amiről beszélnek. És ahhoz tartanák magukat.

Pjotr Verhovenszkij 2010.09.23 09:46:09

@Realista Polgár: Oké. Én nem vagyok minden hajléktalan védőszentje. Sőt.
Pusztán elvi szempontból közelítettem meg a kérdést. Felteszem van x csöves, akikhez odamész, és azt mondod, hogy dolgozzál. Erre az telibe szarja a bokádat. Akkor mondod neki, hogy menjél szállóra, erre telibe szarja a bokádat. Akkor mondod neki, hogy itt van ötezer forint ha elmegy legalább máshová aludni. Erre maga alá okádik, kicsit eligazgatja, majd elalszik. Na most. Ebben az esetben, elvi kérdés, hogy te, mint ember, főbelőnéd-e ezt a másikat, vagy erőszakkal táborba zárnád-e? Akár úgy is, hogy ezért nem jár büntetés, mert teszem azt a kormány, vagy akárki megszavazza. Akkor lelőnéd-e? Szerintem ennél a vonalnál kell konszenzust létrehozni Budapesten, mert amíg ezt nem tisztázzuk, addig össze vissza beszélünk, és egyébként bármennyire is szomorú, de pontosan itt, ennél a kérdésnél áll a mai magyar közélet.

Pjotr Verhovenszkij 2010.09.22 16:46:57

"A következő ciklusban nem, de négy év alatt el kell dönteni, hogy milyen nyomvonalat kövessen. Mindezt teljesen nyilvánosan kell végezni. Ezután a 2014-2018-as időszakban a déli résszel kell kezdeni a kiépítést: összekötni a ráckevei és a csepeli vonalat, illetve behozni az Astoriáig." - lol. először négy évig társadalmi vitára bocsátjuk, aztán megépitjük ott, ahol én akarom. elég hamar pro-k lettek az lmpsek.

Pjotr Verhovenszkij 2010.09.22 16:59:28

Unalmas, unalmas, unalmas. Semmi ötlet, de semmi az ég adta világon. sem itt, sem máshol. Max valami szar nyugati trendet másolni mint dugódíj, hát bazdmeg legyen már annyi tartás hogy kitaláltok valamit, ha már azzal reklámozzátok magatok, hogy fiatalok, meg más, más mint máshol. Szóval ötleteket szeretnénk, nem ilyen vértelen szart!
Meg a mi az hogy a fele kérdésre azt válaszoljátok, hogy ebben a kérdésben még nincs a pártnak egységes álláspontja? Mi van? mikor akarjátok ezeket kialakitani? 2024-ben? Csináljatok már valamit magatokkal, mert ez igy kevés. Ébresztő van, vagy ha nem akkor meg semmi keresnivalótok. Nincs szükség még egy pártra. Elég bajunk van és volt az eddigiekkel is.

Pjotr Verhovenszkij 2010.09.22 22:57:17

@Androidus: „Vissza kell adnunk a fővarost a budapestieknek es visszaengedni
a varosba mindazt, ami miatt erdemes itt elni: a jo levegőt,
a zoldet, a tisztasagot, a kerekparozast es a setat, a kulturalt
es szinvonalas varosi kozlekedest, a kikapcsolodasi es szorakozasi
lehetősegek tomkeleget, az emberleptekű, a varosi ember
igenyeit helyben kiszolgalo uzleteket es szolgaltatasokat.”
ez az alaphangja a budapest programnak, ami jól mutatja, hogy nem egy kétmilliós regionális központként, hanem valami zöldövezeti programként tekintenek Budapestre. de azok a nagyvárosok, ahol ez ténylegf működik valamennyire, ott egyrészt a modern, tőkekoncentrátum szar cégek épületei ki vannak szervezve a városból, el van különitve a belváros, mint turisztikailag érdekes, helyiként szerethető, nem mindenképpen megfizethetetlen, és a lakók érdekeit amennyire lehetséges, szem előtt tartó intézmény. A zöldövezetek mindenhol ott vannak, ahol lehetőség van őket kiépíteni és használni. Így pl. budapesten is megvannak a területek erre, csak éppen használhatatlan a nagyrésze, és egyáltalán nem a városban lakni szerető és ott tevékenyen élő emberek érdekeit szolgálják. mert pl. a hősök terét egy autópályával körbevenni mindenoldalról, az épp egy központáthelyezésre alkalmas terület alapvető funkcionalitását ássa alá. ezért nem használjuk hasznjáljuk ki ezeket a lehetősélgeket, csakúgy mint a margit sziget, ami mára már valami futószalag lett, ahol kocognak a népek, tehát voltaképpen egy bazi nagy sportpálya, és egyáltalán nem egy zöldövezeti terület, ahol sokféle tevékenységet lehetne folytatni. mint ahogy a belső gépjárműforgalom, a profi sportlétesítmények, a normális kereskedelmi egységek hiánya szintén aláássa a margitszigetnek, mint közösségi helynek a létezését. Azt hogy az emberek, akik valóban szeretnek a városban élni, azok használatba vehessék. és kisérletezzenek vele, mi a jó, miket lehetne ott csinálni. Nincs például parkhasználati kultúra budapesten. a parkok nagyrészén nem lehet a fűre menni, ami hihetetlen, vagy kávézók üzemelnek a közepén, ami érthetetlen, stb. nincs egységes elképzelésünk arról, mit jelent a közterület, mit jelent a park. Angol vagy francia típusú parkjaink vannak, de ezek nincsenek megkülönböztetve, nincs protokoll arra, hogy illik, lehet-e parkban ennni, aludni, smárolni, olvasni, vagy akármi. S az utakkal ugyanez a helyzet. Mire való a belvárosi úthálózat? ennek a kérdésnek a megváléaszolása feltételez egy kialakult, valamennyire erős városképet, amivel a legtöbb budapesti lakos sajnos nem rendelkezik. A belváros, egyáltalán a városnak mint olyannak a fogalma folyamatosan változik, s különböző irányobkban fejlődik a világon. Különbözőképpen lehet szerethető egy város, de ahhoz hogy azzá váljon, a benne lakóknak kell a legtöbbet tennie. Vannak városok, ahol a belvárosi gépjárműforgalom a helyi érdekeltségű használatra korlátozódik, vannak ahol nem. De mint mindenben, itthon itt is a két szék között a padra ülünk, mert nem tudjuk, vagy merjük eldönteni hogy mit akarunk. A dugódíj az csak a kérdés elodázása, ezért mondtam, hogy az lmp programja ugyanolyan mint a többi párté, mert hiányzik belőle a valódi tettrekészség, a radikalitás, az újítás, a meglepő ötletek, a kraft.
A dugódíj az arra hivatott, hogy a gépkocsiforgalmat megszűrjük, de közben nyitva hagyunk rengeteg kiskaput, hisz magyarorszaágon az a módi, hogy akinek van pénze, az telibeszarhatja a bazilikát, egy szavunk sem lehet, mert a pénzből amit ezért fizetett, majd jól felújitunk valamit. Hát ez a baj, hogy nem lehet úgy zöldnek lenni, hogy jól van te pöfögheted a szarodat a levegőbe, mert fizetsz. te meg behajthatsz a sétálóutcába, mert politikus vagy. nem. ahol igazán ütős városátalakítási programok születtek, azok mindegyike a valamilyen szempontból való radikalitásban gyökereznek. Pl. néetországban nagyon sok helyen nagyon jól működik az a rendszer, hogy gépkocsival semmiképp nem lehet egyes helyekre behajtani, s villamosokkal oldják fel a közlekedési feszültségeket. De mondjuk nagybritanniában ez már nem menne. meg kell találni azokat a helyi sajátosságokat, amik determinálják a lehetőségeinket, s ezekhez mérten kell kialakitanunk a saját cselekvési tervünket. Mert budapest nem stockholm, egyáltalán nem azonosak a feltételek, a lehetőségek, az opciók. És nem is párizs, róma, vagy london. Sőt, kisebb is, de fontosabb hogy nagyon sok esetben teljesen más feszültségek vannak a városban, mint ezeken a helyeken. Itthon, mint a közvélemény mutatja, olyan problémák élveznek prioritást, amik a balkánon, vagy pozsonyban. hogy hajlékjtalanok szarják telibe a várost, hogy koszos minden, hogy minden paraszt rokkantkártyával parkol, hogy akinek van pénze azt épít és moda ahová akar, s néhanapján lehet örülni, ha valaki épp valami szépre költi a pénzét. Hogy a belváros új főutcáján nem lehet végigsétálni, mert faltól falig kávézók teraszai meg parkoló autókkal van tele, hogy a fél belváros le van zárva, mert egy kétnapos munkát közmunkában végeztetnek nyolcfelé tördelve, és csak cigiző munkásszerűségeket látni mindenhol. szóval ezek a problémák nem egy metropolis proiblémái, hanem egy identitászavarral küszködő város mindennapjai, ahol a legalapvetőbb normáit kellene először tisztázni a városban való életnek. Mit jelent egy ekkora városban élni, egy ilyen várois polgárának lenni? felelőséggel viseltetni a környezet, a lakásunk, az utak, a kerület, a város iránt. egymás mellett élni, nem egymáson, és megtanulni teret engedni a többi városlakónak, elfogadva a faszságaikat is, és nem lenézni őket. Vagy például belátni, hogy a belváros az nem pár gazdag, vagy őslakos játszótere, hanem az ország közepe, kultúrálisan is, és az hogy itt lakunk, az bizonyosfajta lemondásokkal, kompromiszumokkal jár. Együtt élni és változni a város mindennapjaival, nem sopánkodni, meg kapkodni a fejünket, meg nosztalgiázni valami régmúlt faszságon.

Pjotr Verhovenszkij 2010.09.20 06:21:37

És amerika? Obama beard: The event of growing a beard in the appreciation of Obama for president. One starts growing their beard on Nov. 4th, and keeps it until Jan 20th, the day he moves into office.
Derek : Wow Kyle, why's your beard so long? Is that for Novembeard?

Kyle : No, it's my Obama Beard, it's the best way to honor him between his election day, and his move into office.

via. www.urbandictionary.com

Pjotr Verhovenszkij 2010.09.20 06:26:24

ugyanonnan ideillő:
obama-mobile:
A car that is so low on gas it is considered to be running on Hope.

- Man, for the last eight miles I was driving the "Obama Mobile"!

Pjotr Verhovenszkij 2010.09.20 06:29:38

Utolsó:

Obama-phone:

01. A cell phone given to people on welfare.
"I only got 71 minutes on my Obama Phone this month."

02. A prepaid wireless phone available to low-income individuals and families. Those who receive benefits such as food stamps or Medicaid are likely eligible.

The two primary providers in the U.S. are SafeLink (Tracfone) and Assurance (Virgin Mobile USA). Customers receive a handset and a set number of units of airtime on their phone every month. Additional minutes are available for purchase from the program's respective operating companies wherever their airtime is sold; for example, SafeLink users can purchase additional Tracfone minutes for their handset from a local RadioShack store.

"Got my Obama Phone today. How about you?

Naa...I'm still on my old prepay phone."

Pjotr Verhovenszkij 2010.09.08 13:07:05

01. A Mix étterem és klub, vagy akármi baromira nem lesz "megfizethető bisztró jellegű". Alsó középkorú, felső középosztálybeli istálló lesz. Akit eddig zavart a cérnakesztzű a costesben, meg a nevetségesen modoros menü, az majd itt rendelhet mojito-t a jakabkagyló alá. Mellé. Zárójelben egyébként elég érdekes ez a szarrágás ami kialakulóban van ma ithon az elitéttermek között, mentén, akármi. Andy Wajna Nobuja, meg a costes, meg a Hangárba kitoloncolt sztárséfjelöltek, meg a nevetséges és bántóan magyarországra jellemző fejvadászat a séfek után, meg a michelin csillagos séfeket toborzó kastélyszállók, igen, mivel más michelin csillagos séfek is megfordulnak kis hazánkban ám, na de mi ndegy valahol egy posztot megérne ez az egész szarakodás, acsarkodás, a szakécsszervezetek állóháborújával együtt.
Na de mindegy, szóval a Mix az nem valószínű hogy azokra az emberekre vár, akik a parkban papirzacskóból tolják a kalinkát.

02. Maga a tér abszolút jól nézhetne ki, s jó is lenne. Mikor kialakitották a lépcsőzetes elrendezést emlékszem mennyire örültem, hogy végre itthon, budapesten is le lehet ülne a fűbe, anélkül hogy csövesnek néznék az embert. Hát nem. Már az első előtti pillanatot tönkrevágta a djuice, meg az u26 nevű szörnyszülötte, főleg azzal az elektromos bikával, amit oly büszkén csaptak ki a tée közepére, ezzel is hangsúlyozva, hogy bár a tér jól néz ki, max egy náluk vett koktél társaságában élvezheted az előnyeit, miközben az ótvar székeiken terpeszkedsz.

03. Pedig. Két kávézó is a tér határvonalán helyezkedik el. Amik persze nem kávézók, de lehet venni kávét. A mcdonalds, meg a costa vagy nem coffe heaven, nem tudom melyik van ott. szóval hogy kávéval parkban, az egy jó dolog lenne, kultúrált parkhasználat, szerintem legalábbis jobb mint a sörösdobozos verzió, de persze a fűre nem lehet rámenni, tapasztalatból mondom, hogy jönnek és szólnak. sajnos sem a mix, sem az u26 nem kompatibilis az uniós parkhasználati gyakorlattal. mert mindkettő köcsög sznobkocsma, nem is kocsma, hanem "klub", (milyen furán kisajátították ezt a szót egyébként mostanság bizonyos körök) és nem a parkban ivó, pisálni bejáró emberekre, hanem a sznob újgazdagokra kiváncsiak.

04. ja, sem hamutál, sem szemetes nincs az egész téren.

05. a park "tetején" más is kifigyelte már a rulettkerék felnis kocsit, ami parkolónak használja a meki felé eső részt?

06. ha a fűre tilos rámenni, alul meg a betonplaccot befoglalták a tapló vendéglősök, akkor mégis mi a szart lehet ott csinálni? Persze tudom, bemenni a nyugatiba, venni egy jegyet az első vonatra, ami kifelé megy az országból, oszt szevasz.

Pjotr Verhovenszkij 2010.09.08 18:07:31

@regression: áh, semmi. s ez tényleg nagyon off. Pusztán hirtelen természetem van. De hogy röviden reagáljak, ugyanaz a bajom ezzel az egésszel, mint alapvetően a legtöbb dologgal itthon. Belekerültünk egy több évtizedes lemaradásba, illetve ennek a közepén találjuk magunkat az élet legtöbb területén. Mivel lehetőség van rá, hát néhány, jellemzően fiatal ember kimegy valahová, találkozik a dolgok jelenbeli állásával, hazajön, kritikát fogalmaz meg. Az itthon maradtak egy része belátja, hogy a dolgok máshogy állnak, mint ahogy ő belenőtt, s megpróbál tenni valamit, ám a többség még csak észre sm veszi mi történik. Azok pedig, akik tennének valamit, jellemzően egyből akarnak mindent, s készen vesznek át olyan kortárs nyugati trendeket, melyek évek, sőt általában évtizedek alatt jegecesedtek ki ott, ahonnan származnak. Ezeket a trendeket, folyamatokat, pillanatnyi konstellációkat a maguk esetlegességének, és történeti megjelenésének ismeretében és tudatában kellene látni, így bekapcsolódva egy kortárs párbeszédbe, amely az adott tudományterületet vagy művészeti ágazatot konstituálja. Ez ugyanúgy igaz a politikára, mint a gasztronómiára, a reklámokra, vagy a környezettudatosságra. Itthon jellemzően ezek a nyugaton megjelenő nézetek túlságosan erős kontúrvonalak mentén szerveződnek táborokká. Nyílván egymás tagadása által határozva meg önmagukat, így azonban a gondolat eredeti megjelenését lehetővé tevő környezetről leválnak, s ebben az új helyzetben fogalmazódnak újjá. Pl. a gasztronómia dekonstruktiv fordulata itthon mindenféle előzmény és alap nélkül jelenik meg, s íly módon ha nem is teljesen, de valamennyire másképp osztja meg a honi séfeket, mint ahogy az az eredeti intencióját tekintve megosztotta a séfek egy szűk csoportját nyugaton. Vagy azok a viták és eljárásbeli stb óriási különbségek, amelyek az el bulli, a fat duck vagy a nobu között vannak, itthon fel sem merülnek, merülhetnek, mivel az újdonság itt még a csülökpörkölt jóasszony módrával szemben keres magának alapot, s lehetetlen azokat a finom részleteket elkülöníteni amik ezek a vitákat egyáltalán életre hívták.
S igen, visszakanyrodva, nekem herótom van attól, hogy a sznobéria égisze alatt vonul be budapestre a csúcsgasztronómia. ennek nem csak erről kellene szólnia.
bocs az offért. bocs a hülyeségekért.