hnora 2017.05.07 21:30:07

Örökbefogadás témában van némi rálátásom. A "melegek nem fogadhatnak örökbe, mert meleg lesz a gyerek is" elv hülyeség. Egyrészt nem igaz, másrészt akkor ne adjunk kövérnek, dohányosnak stb. gyereket örökbe, mert átörökíti a családi mintát, és a gyereke is vszleg kövér, dohányos stb. lesz. Viszont ma Magyarországon többszörös túljelentkezés van az örökbe adható gyerekekre. Mivel mindig az adott gyereknek keresik az elérhető legideálisabb családot, ezért a nem hagyományos családi formákban élők gyakran hiába kapnak alkalmassági határozatot, sose jutnak gyerekhez. Magyarán szimpla udvariassági lépés lenne lehetővé tenni a melegeknek az örökbefogadást, nem lenne sok esélyük valóban örökbefogadni. A béranyaság pedig kis hazánkban annyi szürke és fekete útra vivő kiskaput nyitna meg, hogy nem mostanában fogják legalizálni.

hnora 2013.03.15 16:03:34

@bispora:
Kicsit meglepett ez a 70-es átlag IQ, így elolvastam a cikket. Bár egy közepesen képzett pszichológus kapásból 10 okot tud mondani, amiért az ilyen felmérések nem tekinthetők mérvadónak, én, mint nem pszichológus, csak egyet mondanék. A cikkben részletezi a szerző, hogy a vizsgált személyek 3 közösségből származnak. Egyik közösséget a leírtak alapján tekintsük a társadalmi átlagnál kicsit rosszabb körülmények között élőknek, a másik kettőt pedig a szerző leírása szerint is kifejezetten rossz szociális körülmények között, munka nélkül, vagy alkalmi munkákból élő, gyakorlatilag mélyszegénységben élő emberek alkották.
Mily meglepő, az első csoport eredményei látványosan jobbak, mint a másik két csoporté.
Sajnos nem találtam a cikkben utalást a hasonlóan hátrányos helyzetben, mélyszegénységben élő szerb lakosság átlagos IQ-járól. Pedig így lenne korrekt az összehasonlítás. Bármennyire igyekeznek az IQ-teszteket függetleníteni a kultúrától, az iskolázottságtól, eddig nem igazán sikerült.

hnora 2013.03.15 16:44:42

Közvetlenül a poszthoz kapcsolódva:
Éppen benne vagyunk a férjemmel egy ilyen tiszteletre méltó (bár meglehet, reménytelen) kísérletben. Sőt, párhuzamosan futtatunk két kísérletet, kis időbeli eltolódással. Kicsit konkrétabban: nem cigányként fogadtunk örökbe két cigány kisfiút, mindkettőt csecsemőként, jelenleg 4 és 5 évesek.
Igyekeztem a lehető legnagyobb tudással felvértezni magamat a témában, és bár még az elején vagyunk, gyűlnek a saját tapasztalatok is.
A posztíró történetéhez két dolgot fűznék hozzá. Az egyik, hogy 2 éves korra sok minden rögzül a személyiségben. Annak idején az örökbefogadásra felkészítő pszichológus javasolta, hogy ne vállajunk 2 évesnél idősebb kisgyereket, mert gyakran már visszafordíthatatlan pszichés károsodásokat szenvedtek.
A másik, hogy a vegyes etnikumú örökbefogadások egyik legnagyobb buktatója az önmagát beteljesítő jóslat jelensége. Ha egy nem cigány családban nevelkedő gyerek a környezetéből, a médiából nap mint nap kapja a jeleket arról, hogy ő lusta, hülye, bűnöző, és a többi, ÉS nincs mellette egy azonos identitású (magyarul cigány) családi háttér, ahonnan mintát merítetne arra, hogy ezt hogy védje ki, az a gyerek könnyen beleveszik az örvénybe. És olyan lesz, amilyennek a (szűkebb vagy tágabb) környezete elvárja.
Elolvasva Beverly Daniel Tatum "Why are all the black kids sitting together in the cafeteria?" - And other conversations about race c. könyvét (a szerző pszichológus, aki a rasszizmus pszichológiájával és a kisebbségi gyermekek identitás-fejlődésével foglalkozik), sok mindent megért az ember. A kisebbségi származású gyermeknek a kamaszkor környékén fellépő identitásválság (ki vagyok én, hol a helyem, kik közé tartozom, kivé válok stb) feloldására 3 lehetősége van:
1) megtagadja a felé áramló sztereotíp elvárásokat a rasszáról, és igyekszik minél jobban beleolvadni a többségbe (ennek buktatója az, ha a rasszjegyek kívülről láthatóak, és hiába próbál az illető beolvadni, a kivülállók folyamatosan próbálják visszatuszkolni a saját rasszáról kialakult sztereotípiákba)
2) hagyja, hogy elragadja az ár, elfogadja magára érvényesnek a sztereotípiákat, és bár ezeket a sztereotípiákat a többség kényszeríti rá, minél jobban megfelel nekik, annál jobban kitaszítja a többségi társadalom, ennek megfelelően a saját rasszán belül keres társakat
3) saját rasszának szószólójává válik, próbál a többségi társadalom elveinek megfelelve, szabályait betartva küzdeni a saját rasszának érdekeiért. Ez a pszichológiai szempontból legkedvezőbb, ugyanakkor a legritkább verzió.
A posztban szereplő fiatalember a kettes verziót választotta. Nem annyira a gének, hanem a pszichológia mindenkire érvényes szabályai miatt.

hnora 2013.03.16 17:48:13

@bispora:
"a Norához hasonló örökbefogadások öntenék a pozitív példákat: orvos, mérnök, közgazdász kifutású cigány örökbefogadottakat"
Nem öntik. Ennek sok oka van:
- Statisztika, felmérés, kutatás nincs a témában, még nem cigány örökbefogadottakra sem, cigányokra meg pláne. Ugyebár ilyesmit nem lehet számontartani. (Ezt olyan komolyan veszik, hogy én, mint örökbefogadó, nem vagyok jogosult a gyermek cigány származásáról információt kapni. Többnyire persze tudni lehet a családi név, a külső rasszjegyek alapján.)
- Az identitásfejlődés kimeneteléről szóló kommentemből egyenesen levezethető, hogy gyakorlatilag nincs olyan variáció, amiben a cigány örökbefogadott felnőve diplomás munkaerővé válik, és ezt fennen hírdeti. A sztereotípiáknak behódoló gyerek nem lesz diplomás, az asszimilálódni igyekvő pedig nem fogja fennen hírdetni cigány származását.
- Az egész dolog sokkal bonyolultabb annál, minthogy örökbefogadok egy gyereket, és onnan csak az én hatásom számít. Nem a génekről beszélek, hanem a gyerek előéletéről. Még ha születésekor én viszem haza a gyereket, akkor is már (nagyon meghatározó!) 9 hónapon van túl, aminek hatásai végigkísérik, akármilyen idealisztikus környezetbe is kerül. Erre kiváló példa kisiebbik fiam, aki magzati károsodás miatt idegrendszeri sérüléssel született. Nincs hatalmas baj, egyszerűen csak sose lesz 125 az IQ-ja, és nem fogja elvégezni a műegyetemet. Az átlagosnál jobb szociokulturális környezet, amibe került, az évek óta tartó gyógypedagógusi fejlesztés arra lesz elég, hogy nem szakad le túlságosan az életkorának megfelelő átlagtól. És ennek nem a génekben kell keresni az okát, hanem a magzati korban elszenvedett hatásokban. Ismerek jópár cigány származású örökbefogadott gyereket (persze a minta nem reprezentatív), és a nagyobbik részük olyan hátrányból indul az örökbefogadás pillanatában, hogy minden igyekezet és odaadás max arra elég, hogy az átlaghoz felhozzuk a gyereket.
Véleményem szerint, ha a cigányok átlagos IQ-ja valóban alacsonyabb a többségi társadalom átlagánál, akkor annak okát nem a génekben kell keresni, hanem abban, hogy a cigányok átlagosan sokkal rosszabb szociokulturális körülmények között élnek, mint a többségi társadalom.

hnora 2013.03.15 16:52:13

Egy barátom azt mondta egyszer, hogy olyan nincs, hogy valaki leszokott a dohányzásról, legfeljebb élete végéig átmenetileg nem gyújt rá.
Azt hiszem, a viselkedés és a személyiség megváltoztatása is ilyen.

hnora 2011.05.12 14:41:24

Egyszer olvastam a biológusok jelmondatát:

"Jaj, de szép! Öljük meg!"

Most már értem... :)

hnora 2010.11.11 10:11:53

Tudnál esetleg erre vonatkozóan:
"A bűnelkövető szülőktől (meghatározott mértékben, a bűnöző anyáktól) származó, de hangsúlyozottan egészséges családi értékrendben felnőttkoruvá vált személyek körében hétszer több bűnöző lesz, mint ahol a család mentálisan is és szociálisan is egészséges!"
is irodalmi hivatkozást adni, vagy megadni, hogy honnan van az infó? Nagyon érdekelne, hogy mi volt a vizsgálati felállás. Hirtelen csak az a megoldás jut eszembe, hogy örökbefogadás útján megfelelő szociokulturális környezetbe helyezett cigányokat vizsgáltak.